Az újévi fogadalmak csodálatos világa

Szilveszter éjjel nemcsak a pezsgőtől, hanem a változástól is megittasulunk. Ezért újévi fogadalmat teszünk. Talán azért, hogy megnyugtassuk a lelkiismeretünket, talán azért, mert nincs tétje az egésznek, de alig telik el pár hét, a legtöbben azt is elfelejtjük, hogy mit ígértünk meg magunknak. Ugye te is tudod, hogy miről van szó?

Tegye fel a kezét, aki megfogadta már, hogy a következő évben le fog fogyni. Ha törik, ha szakad. Vagy abbahagyja a cigizést; jobb férj/feleség/barát lesz; egészségesebben fog étkezni; esetleg befejezi végre az egyetemet.

A közelgő évváltás tökéletes alkalmat teremt arra, hogy új ént alakítsunk ki, és hogy új életet indítsunk.

Olyan ez, mint a fogyókúra vagy a sport, ami hétfőn indul, és ha már szerdán elrontottuk, akkor megvárjuk a következő hetet, rosszabb esetben a következő hónapot. Mert a hét/hónap (sőt, az év) első napja kiváló, már-már misztikus pillanat, és akkor sokkal jobb, letisztultabb elindítani valami jó dolgot. Az újévi fogadalomban rengeteg a buktató, de a konstrukció mégis sikeres, elvégre pontosan azt adja az embereknek, amire azok vágynak: a reményt. Ti belegondoltatok már abba, miért van az, hogy újra és újra fogadkozunk? Hogy a korábbi kudarcok ellenére mégsem csökken a lelkesedés? Hogy minden szilveszterkor visszatekintünk az évre, és mivel az esetek többségében nem tetszik, amit látunk, azonnal meg akarjuk ragadni a lehetőséget a változásra? Úgy érezzük, hogy ezt végre irányíthatjuk; reménnyel tölt el, a remény pedig energiával. Az ember amúgy is szeret tervezni, építkezni. Látni előre, hogy mi lesz, mi mire épül. És mielőtt azt gondolnád, hogy ez valami trendi újdonság, vagy egy tipikusan 20. századi találmány, akkor ki kell, hogy most ábrándítsunk:

Az újévi fogadalmak története

Az újévi fogadalmaknak ugyanis komoly történelme van, és nem száz vagy kétszáz évről beszélünk, hanem kétezernél is többről. Tudjuk, mi is meglepődtünk, amikor utánajártunk. Az egész fogadkozást még Julius Caesar indította el, amikor a kétarcú római istenség, Janus tiszteletére ígéretet tett. Miért épp Janus tiszteletére? Azért, mert ez a római isten, a kezdet és a vég ura egyszerre néz vissza a múltba és a jövőbe. Ezt tesszük mi is: kicsit Janusok vagyunk, hiszen a múlt szemlélésekor jövünk rá a rossz tulajdonságainkra, és ezeket akarjuk megváltoztatni a jövőben. Janus napja persze nem mindig esett január elsejére, és amíg Julius Caesar be nem vezette Krisztus előtt 46-ban a 365 napos naptárat, addig az újév és a fogadkozás szavak között nem volt egyenlőségjel. Ahogy ez megtörtént, az árukapcsolás is létrejött: Janus napja - amikor sok római bocsánatot kért ellenségeitől, valamint ajándékokat adott át - összeért az újesztendő indulásával.

A hónap, a január is ekkor kapta a nevét, ha pedig valaki esetleg nem tudná, a szilveszter szavunk Szent Szilveszter (314-335) pápától ered, aki december 31-én hunyt el Rómában. Ettől függetlenül tény, hogy az újévi fogadalom mostani formájában a polgári társadalomra jellemző, és az inkább az utóbbi évtizedekben terjedt el szélesebb körben.

Nincs szilveszter babona nélkül

A kezdet és a vég miatt szinte természetes, hogy a szilveszter köré erős babonák épültek az évszázadok során. Erős az ember gyanúja, hogy a babonáknak nincs valóságalapjuk, de azért csak szórunk egy kis sót a hátunk mögé, hogy elűzzük a rossz dolgokat. A szilveszteri babonákat valószínűleg be sem kell mutatni, de azért jó érzés nevetni rajtuk:

Mi az 5 leggyakoribb újévi fogadalom?

Bármennyire is meghatározó dolog, az újévi fogadalmakról ritkán készül felmérés vagy statisztika. Olyan persze nincs, hogy legalább egy kutatócsoport (pláne egy brit vagy amerikai) ne menne rá egy ekkorra ziccerre, ezért most idézzük a Scranton Egyetem 2014-es eredményeit, amelyek kiábrándító képet festenek társadalmunkról:

A Bristol Egyetem 2007-es tanulmányához 3000 embert kérdeztek meg, és a kutatók szerint:

Az mindenesetre biztos, hogy nem kell statisztikusi végzettség és reprezentatív felmérés ahhoz, hogy megállapítsuk, az 5 leggyakoribb újévi fogadalom ezekből a témákból kerül ki:

Vannak persze vicces újévi fogadalmak és fogadkozások is:

Miért rontjuk el az újévi fogalmakat?

Merthogy a legtöbben (100-ból 92-en) végül elbuknak a próbálkozás során, és szinte egyikük sem tudja, hogy miért. Sőt, valószínűleg a sikeres 8 százalék sem lenne képes arra, hogy megmondja, miért nem jöttek be a számításai.

A hibát valószínűleg ott követjük el, hogy nem vagyunk elég körültekintőek, amikor kitűzzük magunk elé a céljainkat.

Gyakori, hogy már maga a fogadalom is rossz, hiszen olyan dolgot akarunk megígértetni magunkkal, aminek betartására kicsi az esély, vagy amiben alapból mi sem hiszünk.

„Le fogok fogyni, és nem eszek sok szénhidrátot!” – miközben imádod a tésztás ételeket, és a pizza mellett a spagetti a kedvenced. Nem lehetetlen a feladat, de az ígéret mellé nagyon erős akarat és persze sok lemondás szükséges. Gyakori oka még a kudarcnak, hogy irreális célokat tűzünk ki magunk elé. Peter Herman kanadai pszichológus ezt a hamis remény szindrómájának nevezi, és szerinte gyakran teszünk irreális ígéreteket, aminek be nem tartása csak saját önbecsülésünket rontja tovább. Nem is csoda, hogy újra és újra beleesünk ugyanabba a csapdába, és mire észbe kapunk, már vissza is tértünk a régi szokásokhoz. Gondolj csak arra, hogy végül elcsábulsz, és befalod azt a pizzát, majd az egész fogadkozásodat kútba dobod.

A február a ludas?

A szakértők szerint januárban még viszonylag erősek vagyunk, és haladgatunk a céljaink felé, de februárra már jelentősen visszaesik az újévi fogalmak sikerességi rátája. A hatékonyság ráadásul az életkorral együtt romlik, hiszen a húszas éveinkben 39 százalék az esélye annak, hogy betartjuk a fogalmat, míg 50 felett ez 14 százalékra romlik. Az ok egyszerű és szomorú egyúttal is: az emberek többsége nem áll készen arra, hogy a rossz szokásait megváltoztassa. Sokan nem is gondolják komolyan, és a fogadkozás gyakran nem más, mint egy vágy. Igen, szeretnénk egészségesen élni, lefogyni, befejezni a tanulmányainkat, de valójában még nem állunk készen erre, és nem is feltétlenül akarunk bizonyos dolgokról lemondani. Főleg, hogy csak úgy megfogadjuk ezeket, pedig elérésükhöz gyakran pontosan kidolgozott akciótervre volna szükség, és azok nem működnek ad hoc módon.

A pénzügyi fogadalmak

Nincs újév pénzügyi fogadalmak nélkül, hiszen mindenki szeretne jobban keresni, többet spórolni, új autót vásárolni vagy akár a nyugdíjas éveire félretenni. A tücsök és a hangya történetéből a legtöbben az előrelátó hangyák szeretnénk lenni, de a pillanatnyi élvezetek a tücsök irányába visznek. Hogy ez ne így legyen, és hogy a pénzügyi fogadalmakat ne kelljen kútba dobnunk, ezért segítünk néhány tipp felsorolásával. Használd őket bátran, mert hatékonyabb lehet:

Év végén vagy év elején pedig ne felejtsd el rendezni, hogy állsz a pénzügyeiddel, és mit vársz a következő évtől; merre mozdulhatsz, mekkora a mozgástered. Nyugodtan vesd papírra a számokat, így látni fogod, miben kell javulnod, hol tudsz spórolni, és mik azok a kiadások, amikkel számolnod kell, vagy amiket elengedhetsz.

Mit tegyek, hogy sikeresek legyenek a fogadkozásaim?

Nem csak a spórolás terén, hanem az összes többi fogadalomnál is szurkolunk, hogy be tudd azokat tartani, ezért vannak általános tippjeink is a számodra.
Nézzük, milyen tanácsokat adhatunk, hogy sikeresen be tudd tartani az ígéreteidet:

Reméljük, hogy ezeket a tanácsokat megtartva az újévben hatékonyabb lehetsz, és végre olyan fogadalmakat tehetsz, amiket betartva elérheted a céljaidat.