10 tipikus lakáskár, amit megelőzhetsz

Az év nemcsak viharos pillanatokból áll, és ha meg szeretnéd védeni az otthonodat, akkor az esős időszak mellett még sok más kockázatra fel kell készülnöd. Lakáskár bármikor, bárkivel és bárhol előfordulhat, de van, amit megelőzhetsz, és van, amire alaposan bebiztosíthatod magad.

Egy ügyesen megkötött, a te otthonodra szabott lakásbiztosítás megfelelő védőhálót kínál, és széles körben térít a különböző károk után, legyen az viharkár, csőtörés vagy tűz. Védi az új berendezéseket, bútorokat, vagyontárgyakat, és biztonságérzetet ad az év 365 napján.

De még mindig sokan követik el a típushibákat, például „vakon kötnek” szerződést, vagy az aláírás után besuvasztják a papirost valamelyik fiókba, és évekig hozzá sem nyúlnak, mondván, nem kell vele foglalkozni.

Márpedig a legjobban azok az ügyfelek járnak, akik odafigyelnek a részletekre:

Elég egy kis figyelmetlenség, és máris megtörténik a baj. Az, amit megelőzhettél volna, bekövetkezik; vagy kiderül, hogy az, ami fontos neked, mégsem élvez védettséget. Hogy átláthasd, milyen veszélyek fenyegetik otthonodat, és hogy mire kell figyelned, összeszedtük a leggyakoribb lakáskárokat.

1. Vihar és felhőszakadás által okozott károk

A tavaszi és nyári időszakban a lakáskárok jelentős része a viharokhoz és felhőszakadásokhoz kapcsolódik, és a statisztikák szerint a biztosítók évente bő 100 ezer viharkárt regisztrálnak Magyarországon.

A csúcsidőszak májustól szeptemberig tart, és a legveszélyesebb hónap általában a július szokott lenni; ekkor kapják a legtöbb bejelentést a biztosítók, akik több milliárd forint értékben térítik meg az épületek vagy épületrészek sérüléseinek javítását, a kidőlt fák vagy letört faágak által okozott károkat, illetve az áramkimaradásból fakadó közvetlen veszteségeket.

Az alap lakásbiztosítás védettséget biztosít a tűz és az elemi károk (robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, hónyomás, jégverés) ellen, de szerződéskötés előtt vagy a szerződés aktualizálásakor érdemes átnézni a kiegészítő csomagokat is. Az egyik ilyen például a Sírkő biztosítás, amely sírkő vagy kripta sérülése esetén térít (történjen vihar, jégverés, hónyomás vagy idegen tárgyak rádőlése által).

2. Villám másodlagos hatása

Gondoltad volna, hogy ilyen is létezik? Sokan úgy hiszik, hogy ha a villám nem mellettük (vagy a közelben) csap be, akkor abból már baj nem is lehet, pedig a károk jelentős részét az úgynevezett másodlagos hatások okozzák. A villámlás is a májustól szeptemberig tartó időszakban veszélyeztet igazán, és akár sok százezer forint értékű károkat is okozhat.

Az elsődleges hatásnak rendkívül súlyos következményei lehetnek, ilyenkor a tetőszerkezet és a kémény is komolyan megrongálódhat; még durvább esetben elmozdulhatnak és megrepedhetnek a falak, valamint tűz is kiüthet a lakásban. Az alattomosabb másodlagos hatás viszont sokkal gyakoribb.

Másodlagos hatásról akkor beszélünk, ha egy távolabbi villámcsapás miatt az érzékeny elektronikai berendezések tönkremennek a túlfeszültség miatt. Sokan csak napokkal később veszik észre, hogy egy-egy elektromos berendezés nem működik, és csak következtetni tudnak ennek okára.

Hatékonyan védekezni ellene csak így lehet: minden műszaki cikket ki kell kapcsolni, sőt, a vezetékeket is ki kell húzni a konnektorból. Ügyelni kell arra is, hogy a berendezések ne legyenek túl közel a falhoz vagy a csatlakozóhoz, mert azok még áramtalanított állapotban is megsérülhetnek.

Vigyázz! A villámhárító a másodlagos hatások ellen nem véd, és a legbiztosabb megoldás az lehet, ha az elosztósdobozba túlfeszültség-levezetőt telepíttetsz egy szakemberrel. Ezt persze családi házakban ritkán alkalmazzák, pedig igen hasznos lehet épp az ilyen esetekre.

Emellett tudj arról is, hogy a másodlagos villámkárokat az alap lakásbiztosítás (általában) nem fedezi, ahhoz ugyanis kiegészítő csomagra van szükséged. Érdemes erre rákérdezni a biztosítódnál, hiszen valóban sokszor előforduló problémáról beszélünk.

3. Jégverés

A jégverés is az egyik gyakori lakáskár, és szintén a tavaszi-nyári időszakban találkozhatunk vele inkább. Idén Borsod megyében például egy júniusi napon annyi jég hullott, hogy egy család jégembert épített a maradékból a saját kertjében.

A sokszor diónyi méretű darabkák pedig súlyos károkat tudnak okozni, és nemcsak a lakásokban (lásd ablak, háztető), hanem a kerti bútorokban és a gépjárművekben is. Az alap lakásbiztosítás szerencsére fedezi a jégverés által okozott károkat, de pár dologra azért neked is oda kell figyelned: az ablakokat, ajtókat mindig zárnod kell, a kerti bútorokat pedig be kell vinned az udvarról. Igyekezz az autóddal ilyenkor védett helyre állni; legrosszabb esetben sűrű lombozatú fa alá is parkolhatsz, de vihar idején ne maradj a kocsiban (ha a négy fal között is lehetsz).”

4. Csőtörés (és egyéb vízkár)

A vízkár alá az otthonod víz- és egyéb vezetékeinek sérülése vagy az ahhoz kapcsolt berendezések hibája miatt kiömlő folyadék által okozott károk tartoznak.

Ezeket a biztosító már az alap lakásbiztosítás esetén is megtéríti (a sérült vezetékszakasz cseréjének, valamint az ahhoz kapcsolódó feltárásnak a költségeivel), viszont vigyázz, mert a hibás berendezés javítását, a kifolyt víz értékét, továbbá a nyitva hagyott vízcsapból kiáramló víz által okozott károkat az alap lakásbiztosítás általában nem fizeti ki, ehhez külön kiegészítő biztosítást kell kötnöd.

Ügyelni kell arra, hogy a vízcsap ne maradjon nyitva, mert a biztosítás feltételei szerint ez bizonyos esetekben kizárhatja a kár téríthetőségét. Lakásoknál viszont fizet a biztosító akkor, ha a feletted lévő lakónál történt a csőtörés, és te csak elszenvedted annak következményeit, de ehhez a legtöbb feltétel szerint igazolást kell szerezned (a fenti lakótól vagy a közös képviselőtől).

5. Árvízkár

Az alap lakásbiztosítás megtéríti az árvízi károkat, de a szerződések a te kötelezettségedet is előírják. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség miatt a biztosító elvárja, hogy minden tőled telhetőt megtegyél a kockázatok és a károk csökkentése érdekében.

Ez alatt a következőket értjük:

Lakásbiztosítást ártéren álló házakra nem lehet kötni, hiszen ez a terület nem minősül védettnek, és annak épp az a célja, hogy az árvíz ott levonulhasson.

Plusz információ, hogy szerződéskötéskor a biztosítók várakozási időt írnak elő, ami azt jelenti, hogy az aláírástól számítva ennyi ideig nem térítik meg az árvízkárokat (ez általában 15-30 nap).

6. Földrengés

Ne gondold, hogy ez Magyarországon nem lehet releváns probléma, hiszen évente 15-20 olyan rengést is észlelnek, amely károkat okozhat az otthonokban. 2013-ban például Heves megyében volt egy Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű földrengés, amely 40-50 millió forint értékű kárt okozott a házakban, 2018-ban pedig Gyékényesen mozgott a föld.

Fontos tudni, hogy bár az alap lakásbiztosítás véd ellene, de csak bizonyos határértéktől, általában a Richter-skála szerinti 4,2-es rengésnél erősebb földmozgásokra. Márpedig – és ezt láthatjuk fentebb – egy ennél gyengébb rengés is okozhat már jelentős károkat, például repedéseket a falon, de az akár ledobhatja a már fellazult cserepeket és betörheti az üvegeket. Ezeket a hibákat pedig minél hamarabb ki kell javítani, hiszen azok később akár beázáshoz is vezethetnek.

A kisebb rengések ellen kiegészítő csomagokkal védekezhetsz, de az árvízhez hasonlóan itt is van egy úgynevezett várakozási idő (15-30 nap).

7. Üvegtörés

A lakáskárok mintegy tizede az üvegtöréshez kapcsolódik, amely bár része az alap lakásbiztosításoknak, de általában csak egy bizonyos értékhatárig. Ha az otthonodnak szüksége van rá, akkor kiegészítő csomagok által lehetőséged van ennél nagyobb összegű károkra is védettséget szerezni.

Hiszen nemcsak az ablakok lehetnek veszélyben, hanem

A kiegészítő csomag emellett biztosíthatja a bútorüvegeket, a zuhanykabin üvegezését, valamint – sok más mellett – az üvegből készült főzőlapokat is. A nagy bölcsesség erre az esetre is igaz: meg kell nézni, hogy az alap lakásbiztosítás mire térít, majd érdemes ezt összevetni az otthonod felszereltségével és a te igényeiddel.

8. Tűz- és robbanás

Már akkor beleborzong az ember, ha csak leírva látja: a tűz az egyik legijesztőbb, legfélelmetesebb dolog, és erre jut átlagosan a legnagyobb egy kárra eső kifizetés. Mindannyiunk rémálma, ha az otthonról van szó, bár Magyarországon „csupán” 7-8 ezer ilyen eset történik évente. Ez pedig elenyésző a viharkárokhoz képest (abból 12-15-ször többet regisztrálnak a biztosítók).

Tűzkár általában sütéskor, illetve gyertyaláng vagy kandallótűz meggyújtásakor szokott keletkezni. Kiemelten veszélyes időszak a karácsony, de a baj ettől függetlenül bármikor megtörténhet. A fával fűtő vagy vegyestüzelést használó otthonokban különösen fontos, hogy rendszeresen karban kell tartani a fütőberendezéseket és a füstelvezető csatornákat.

A biztosítók nem tartják tűzkárnak az elektromos tüzet (kivéve akkor, ha az továbbterjed), a füst- és koromszennyezést, illetve azt, amikor valami csak izzik vagy parázslik, de nem ég lánggal. Kiegészítő csomagokban viszont ezekre a káreseményekre is szerezhetsz fedezetet.

9. Betöréses károk

Magyarországon a lakáskárok nagyjából 5 százaléka származik betörésekből, és ezek nagyobb része Borsod, Pest és Somogy megyére összpontosul. A kártérítés átlagosan 100 és 150 ezer forint között mozog, és sokan épp a vihar, a tűz és az illetéktelen behatolás miatti félelmünkben kötnek lakásbiztosítást.

Rengeteg ijesztő történetet hallani a lakást kifigyelő (besurranó) tolvajokról vagy éjszaka fosztogató betörőkről, de szerencsére ez ellen viszonylag egyszerűen védekezhetünk. Egyrészt célszerű a kockázatot korszerű nyílászárok beszerelésével csökkenteni, másrészt semmilyen ajtót vagy ablakot nem szabad nyitva hagyni, ha elmész otthonról.

Hosszabb utazások előtt beszélj a szomszéddal, és kérd meg, hogy párszor nézzen rá a házra vagy a lakásra, és hogy gyűjtse be a leveleket. Készpénzt és egyéb értéket – lehetőség szerint – ne hagyj otthon.

10. Bulikár, rongálás

A betörésekhez kapcsolódó rongálások után igen, egy féktelen családi vagy baráti napon megesett rongálásra viszont már nem fizet a biztosító.

A nagyi kedvenc vázáját vagy az egyéb díszeket csak úgy óvhatod meg, ha elrakod azokat ilyenkor.

Mit tehetsz, hogy megelőzd a bajt?

Első lépés: ne spórolj a lakásbiztosítással. Érdemes inkább azt megvizsgálnod, hogy milyen biztosítási csomag és kiegészítő szolgáltatások lehetnek jók neked, és szabd a te otthonodra a különböző módozatokat. Vizsgáld meg, hogy mekkora önrészt tudsz vállalni, mert ennek az emelése is csökkentheti a biztosítási díjat. A már megkötött szerződést pedig ne felejtsd el aktualizálni.

Második lépés: gondoskodj a rendszeres karbantartásról. A vezetékes vízkárok (és egyéb hasonló problémák) nagy eséllyel megelőzhetők, ha erre is odafigyelsz. Hosszabb utazás előtt zárd el a vízcsapokat.

Harmadik lépés: vihar előtt gondoskodj a lakás vagy családi ház védelméről. Az ablakokat és a (garázs- vagy pince)ajtókat csukd be; ha van redőny, azt is húzd le; a kertből minden fontosabb (sérülékeny) tárgyat vigyél be; a pincében vagy garázsban a vagyontárgyakat polcokon (minél magasabban) tárold; parkolj az autóddal biztonságos, fedett helyre. Létfontosságú szerepet kap ilyenkor is a karbantartás, például figyelj oda az elmozdult cserepek megigazítására vagy az elhasználódott elemek cseréjére.

Negyedik lépés: a tűz nem játék. Ha meggyulladt az olaj a serpenyőben, akkor azt ne vízzel oltsd el, hanem tegyél rá fedőt. Az égést úgy tudod megszüntetni, ha a lángokat megfojtod; az égő olaj ugyanis víz hatására robbanásszerűen begyullad. Karácsonykor a dekoráció legyen tűzbiztos (nemcsak a fa, hanem az adventi koszorú is), és figyelj arra, hogy a kiszáradt fenyő rendkívül gyúlékony, ezért ne használj nyílt lángot a közelében.

Ötödik lépés: az otthonodat megfelelő zárak védjék; le se merjük írni, annyira evidens, de mindig zárd kulcsra az ajtókat, ha nem vagy otthon. Inkább ellenőrizd kétszer, hogy mindent becsuktál-e, mert a nyitva maradt ajtók, ablakok után nem fizet a biztosító.

Mi a teendő lakáskár esetén?

0. pont, mert ez is van: be kell fizetni a díjat. Egyértelmű? Nem az, ugyanis gyakoribb, mint gondolnád, hogy az ügyfél – sok más bokros teendő mellett – elfelejti befizetni a biztosítás aktuális díjrészletét.

Értelemszerűen ilyenkor a biztosító nem fizet az esetleges károk után. Ha viszont megtörtént a baj, akkor a következőkre figyelj:

Otthonodra szabott lakásbiztosítást szeretnél? Online köthető lakásbiztosításunkat neked találtuk ki.