Viharkárok: mi a teendő, ha beüt a ménkű?

Itt a nyár, jönnek a nagy viharok. Az elmúlt évek pusztításait nehéz elfelejteni: féktelen széllökések, mindent elverő jégeső, felhőszakadás és villámcsapás. A természeti károkat – mi, hétköznapi emberek – mérsékelni nem tudjuk, viszont fel tudunk készülni a különböző káreseményekre.

2018. június 8-án ismét dühöngve és tombolva érkezett meg egy vihar Magyarországra. Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat vészjelzése megjósolta, a pusztításra nem tudtunk felkészülni. A viharos szél fákat döntött ki, a felhőszakadás pedig néhol 70 milliméternyi esőt zúdított az országra. Sajnos halálos áldozatokat is követelt a tombolás, amikor egy fa rádőlt egy személyautóra.

Hogy mit hagyott maga után a vihar egyetlen nap alatt, azt jól érzékelteti, hogy a katasztrófavédelemnek péntek estétől szombat kora délutánig 350 helyen kellett beavatkoznia, és volt, ahol a megcsúszott föld miatt embereket kellett kitelepíteni otthonaikból.

„A messze villámnak későn jön a mennydörgése”, tartja a népi bölcsesség, és sokan vélik úgy, hogy ami nem velük történik, annak a következménye sem érinti őket annyira. Pedig az utóbbi évek adatai egészen mást mutatnak, és a statisztikák szerint ilyen káresemény bárhol és bármelyik otthonban megtörténhet.

Ijesztő számok, hatalmas összegek

2010 és 2017 között a nyári időszakokban a biztosítók majd’ 1 millió (vihar)kárt térítettek meg, a kifizetett összeg pedig bő 73 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetsége szerint.

Mielőtt azt gondolnád, hogy a helyzet egyre csak súlyosbodik, érdemes megvizsgálni a nyári viharkárok darabszámát a hazai biztosítók esetében:

Vagyis bár a 2010-es év valóban kiugró volt, de a helyzet azt követően sem lett rózsás, és csökkenő tendenciát nemigen tapasztalhatunk. Az évi százezres mennyiség stabilan tartja magát, és az már inkább egyfajta alsó határnak számít. Ráadásul nem ritka, hogy a nyári időszak ennél is nagyobb a pusztítást hagy maga mögött.

Zsófiában nem volt könyörület

2010 májusát nehéz elfelejteni, és az akkor lecsapó „történelmi” viharra sokan még most, 8 évvel később is élénken emlékeznek, hiszen rengeteg ember otthona lett oda vagy sérült meg súlyosan. A házak mellett erdőségek mentek tönkre (Tégláson a tornádószerű vihar nyomait a mai napig nem heverte ki a környező erdő), gyakran egész településeket tarolt le a vihar, amely 72 óra alatt olyan hatalmas mennyiségű csapadékkal járt, hogy sok helyen az árvízzel is meg kellett küzdeni.

Hogy miért volt olyan szörnyű a 2010. május 15. és 18. között pusztító Zsófia-ciklon? Azért, mert a vihar nagyon gyorsan, körülbelül 12 óra alatt jött létre egy mediterrán ciklon kialakulásának következtében, ráadásul hosszú ideig tartózkodott Magyarország fölött.

A következmények? A Dunántúl nagy részén:

Szerencsére azóta hasonlót nem kellett megtapasztalnunk, de mint tudjuk, az ördög nem alszik.

A MABISZ összesítése szerint a nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt tesznek a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban, de előfordult már 10 milliós kár is. Ne feledd, a vizsgált időszak nagyobb részében még nem volt ingatlanpiaci bumm, tehát a lakások és házak értékének növekedésével csak rosszabb lehet a helyzet, ha valaki nem készül fel ezekre a csapásokra.

Nem véletlen, hogy a biztosítók többször felhívták az otthontulajdonosok figyelmét arra, hogy már az alapbiztosításoknak is része az elemi károk kockázata, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés. Vagyis Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan megfelelő védelemmel rendelkezik még a súlyosabb katasztrófák esetére is.

A konklúziót így nem kell sokáig kutatnunk: ha a vihart nem is tudjuk megakadályozni, attól még felkészülhetünk a kockázatokra.

Melyek a leggyakoribb viharkárok?

A fejlettebb nyugat-európai országokhoz képest Magyarországon igencsak rossz a lakásbiztosítások helyzete, hiszen az ingatlanok mintegy negyedére egyáltalán nem kötöttek a tulajdonosok biztosítást, míg a szerződések egy másik része elavult, mert a biztosítás nem követte az értéknövekedést (lásd ingatlanpiaci bumm).

Hogy mi ennek a következménye? Az, hogy egy esetleges kár esetén a biztosító vagy a régi értéket kalkulálja be, rosszabb esetben pedig (biztosítás hiányában) semmit nem fizet.

Márpedig károkból sajnos bőven akad egy komolyabb vihar után:

Ha úgy hiszed, hogy mivel eddig nem éltél még át hasonlót, így nem is lehetsz érintett, akkor gondolj erre: a magyarok 23 százalékának okoztak a viharok kisebb-nagyobb lakáskárokat az elmúlt években, a károk 18 százaléka pedig meghaladta a 100 ezer forintot. Ez olyan egyszeri kiadás, amire nem mindegyik háztartás készült fel, és amit kifizetni csak nagyon keveseknek esik rosszul.

Nem bízhatsz a szerencsében, és nem bízhatsz az egyszerű praktikákban sem, például abban, hogy egy villámlás esetén elég áramtalanítani, hiszen túlfeszültségvédős elosztó nélkül akár egy 1-2 kilométerrel távolabb becsapódó villám által gerjesztett energiahullám is tönkreteheti az elektronikus eszközeidet.

És ha ez megtörténik, könnyen átléped azt a bizonyos 100 ezer forintos határt, ami a károk átlaga (egy okostévé többe kerül).

Mi az alapbiztosítás része?

Avagy mire fizet a biztosító?

Jó hír, hogy a hazai lakásbiztosítási díjak a nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsonynak mondhatók, miközben egy megfelelő és olcsó biztosítással mindenki védettséget szerezhet.

Az alapbiztosítás tartalmazza a tűz- és elemi károk elleni biztosítást, így például

Szerencsére egy alap lakásbiztosítás mellett többféle egyéb kár ellen is védettséget szerezhetsz (felelősség- és balesetbiztosítás által), valamint kiegészítő biztosítás is köthető az ingatlanbiztosítások mellé (például áramkimaradás esetére, amikor csak egy hűtőben több tízezres veszteség keletkezhet a leolvadás miatt). Egy széles körű otthonbiztosítás pedig nemcsak a vihar és a beázás, hanem tűz és egyéb rendkívüli esemény idején is megvéd (vagyis fizet).

Tehát biztonságban tudhatod az értékeidet, és egy pusztító vihar után az épséged mellett ez a legfontosabb.

Mit kell tenned azért, hogy fizessen a biztosító?

Érdemes odafigyelni arra, hogy mindig naprakész legyen a lakásbiztosításod, hiszen jelentős összegtől eshetsz el, ha a vihar lecsap.

Hogy ez könnyebben menjen, összeszedtünk neked pár egyszerű tippet:

Oka van, hogy kiemeljük az otthontulajdonosok felelősségét is, hiszen csökkentheti a kifizetett kártérítés mértékét, ha utólag az állapítható meg, hogy a kár nemcsak a vihar miatt keletkezett (hanem például rosszul volt kivitelezve a tetőfedés, vagy bizonyos munkák elhanyagoltak voltak).

Hiába tűnik jó ötletnek, nem szabad átrendezni az otthont csak azért, hogy nagyobb legyen a kártérítés összege, hiszen a kárfelmérők pontosan meg tudják állapítani egy vihar által okozott kár reális mértékét.

Mi történik azután, ha lecsapott a vihar?

Egy vihar elvonulása és a kár bekövetkezte esetén a biztosítók gyorsan reagálnak, hiszen még ünnepnapokon is működtetnek vészelhárítást, a kárelhárítás zavartalan folyamatának érdekében pedig felgyorsítják a jogos kifizetéseket.

Megtérítik:

Érdemes felkészülni arra az esetre is, amikor egy közterületen parkoló autóra fa dől, és a gépjármű tulajdonosnak nincs Cascója. Az esetek többségében ugyanis nehéz bizonyítani, hogy a felelős személy (ingatlantulajdonos vagy közterületért felelős szerv) mindent megtett-e a károk megelőzése érdekében.

Nem véletlen, hogy az ilyen bizonytalan szituációkat csak a biztos pontként funkcionáló biztosítások oldhatják fel gyorsan és egyértelműen. Érdemes tehát minden eshetőségre felkészülni, és ebben a biztosítók segítséget nyújtanak, hogy a lehető legjobb döntést hozd meg.