Viharkárok: mi a teendő, ha beüt a ménkű?

Itt a nyár, jönnek a nagy viharok. Az elmúlt hetek pusztításait nehéz elfelejteni: féktelen széllökések, mindent elverő jégeső, felhőszakadás és villámcsapás. A természeti károkat – mi, hétköznapi emberek – mérsékelni nem tudjuk, viszont fel tudunk készülni a különböző káreseményekre.

2021. július 9-én ismét dühöngve és tombolva érkezett meg egy vihar Magyarországra. Bár az Országos Meteorológiai Szolgálat vészjelzése megjósolta, a pusztításra nem tudtunk felkészülni. Cseresznye és dió nagyságú jégesővel kísért felhőszakadás zúdult le, a felhőszakadás pedig néhol 50 milliméternyi esőt zúdított az országra.

Hogy mit hagyott maga után a vihar egyetlen nap alatt, azt jól érzékelteti, hogy a katasztrófavédelemnek péntek estétől szombat kora délutánig több mint 150 helyen kellett beavatkoznia, és volt, ahol a megcsúszott föld miatt embereket kellett kitelepíteni otthonaikból.

„A messze villámnak későn jön a mennydörgése”, tartja a népi bölcsesség, és sokan vélik úgy, hogy ami nem velük történik, annak a következménye sem érinti őket annyira. Pedig az utóbbi évek adatai egészen mást mutatnak, és a statisztikák szerint ilyen káresemény bárhol és bármelyik otthonban megtörténhet.

2021 első két nyári hónapjában több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Nem véletlen, hogy a biztosítók többször felhívták az otthontulajdonosok figyelmét arra, hogy már az alapbiztosításoknak is része az elemi károk kockázata, a vihar, a felhőszakadás, a jégverés, az árvíz és a földrengés. Vagyis Magyarországon egy megfelelő összegre biztosított ingatlan megfelelő védelemmel rendelkezik még a súlyosabb katasztrófák esetére is.

A konklúziót így nem kell sokáig kutatnunk: ha a vihart nem is tudjuk megakadályozni, attól még felkészülhetünk a kockázatokra.

Melyek a leggyakoribb viharkárok?

A fejlettebb nyugat-európai országokhoz képest Magyarországon igencsak rossz a lakásbiztosítások helyzete, hiszen az ingatlanok mintegy negyedére egyáltalán nem kötöttek a tulajdonosok biztosítást, míg a szerződések egy másik része elavult, mert a biztosítás nem követte az értéknövekedést (lásd ingatlanpiaci bumm).

Hogy mi ennek a következménye? Az, hogy egy esetleges kár esetén a biztosító vagy a régi értéket kalkulálja be, rosszabb esetben pedig (biztosítás hiányában) semmit nem fizet.

Márpedig károkból sajnos bőven akad egy komolyabb vihar után:

Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat.

Nem bízhatsz a szerencsében, és nem bízhatsz az egyszerű praktikákban sem, például abban, hogy egy villámlás esetén elég áramtalanítani, hiszen túlfeszültségvédős elosztó nélkül akár egy 1-2 kilométerrel távolabb becsapódó villám által gerjesztett energiahullám is tönkreteheti az elektronikus eszközeidet.

És ha ez megtörténik, könnyen átléped azt a bizonyos 100 ezer forintos határt, ami a károk átlaga (egy okostévé többe kerül).

Mi az alapbiztosítás része?

Avagy mire fizet a biztosító?

Jó hír, hogy a hazai lakásbiztosítási díjak a nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsonynak mondhatók, miközben egy megfelelő és olcsó biztosítással mindenki védettséget szerezhet.

Az alapbiztosítás tartalmazza a tűz- és elemi károk elleni biztosítást, így például

Szerencsére egy alap lakásbiztosítás mellett többféle egyéb kár ellen is védettséget szerezhetsz (felelősség- és balesetbiztosítás által), valamint kiegészítő biztosítás is köthető az ingatlanbiztosítások mellé (például áramkimaradás esetére, amikor csak egy hűtőben több tízezres veszteség keletkezhet a leolvadás miatt). Egy széles körű otthonbiztosítás pedig nemcsak a vihar és a beázás, hanem tűz és egyéb rendkívüli esemény idején is megvéd (vagyis fizet).

Tehát biztonságban tudhatod az értékeidet, és egy pusztító vihar után az épséged mellett ez a legfontosabb.

Mit kell tenned azért, hogy fizessen a biztosító?

Érdemes odafigyelni arra, hogy mindig naprakész legyen a lakásbiztosításod, hiszen jelentős összegtől eshetsz el, ha a vihar lecsap.

Hogy ez könnyebben menjen, összeszedtünk neked pár egyszerű tippet:

Oka van, hogy kiemeljük az otthontulajdonosok felelősségét is, hiszen csökkentheti a kifizetett kártérítés mértékét, ha utólag az állapítható meg, hogy a kár nemcsak a vihar miatt keletkezett (hanem például rosszul volt kivitelezve a tetőfedés, vagy bizonyos munkák elhanyagoltak voltak).

Hiába tűnik jó ötletnek, nem szabad átrendezni az otthont csak azért, hogy nagyobb legyen a kártérítés összege, hiszen a kárfelmérők pontosan meg tudják állapítani egy vihar által okozott kár reális mértékét.

Mi történik azután, ha lecsapott a vihar?

Egy vihar elvonulása és a kár bekövetkezte esetén a biztosítók gyorsan reagálnak, hiszen még ünnepnapokon is működtetnek vészelhárítást, a kárelhárítás zavartalan folyamatának érdekében pedig felgyorsítják a jogos kifizetéseket.

Megtérítik:

Nem véletlen, hogy az ilyen bizonytalan szituációkat csak a biztos pontként funkcionáló biztosítások oldhatják fel gyorsan és egyértelműen. Érdemes tehát minden eshetőségre felkészülni, és ebben a biztosítók segítséget nyújtanak, hogy a lehető legjobb döntést hozd meg.