Szerinted igazunk van? Ha szintetizáljuk a magyar dolgozók gondolkodását, akkor általában ezt látjuk! Első lépés: kitalálni, hogy mi legyen, ha nagy lesz. Második lépés: végigszenvedni valahogy a szakképzést, főiskolát, egyetemet. Harmadik lépés: túlélni a nyugdíjig. Általában ugyanazt a szakmában űzve, a lehető legkevesebb munkahelyváltással. Mert az a biztos…

Nézz a szívedbe, vedd számba az ismerőseid életét, tedd a szívedre a kezed: igazunk van?

A legnagyobb és legmélyebb tisztelet a kivételnek, de valószínűleg nem tévedtünk nagyot a fenti összegzéssel. Azt persze eddig is tudtuk, hogy a magyar munkavállaló – a sok jó tulajdonsága mellett – sajnos nem mobilis, de az se jellemző ránk, hogy egy bizonyos kor felett új szakmába vagy új karrierbe fognánk.A legtöbben statikusan mozognak a munkaerőpiacon: a munkát keresők egyik legfontosabb preferenciája a területi elhelyezkedés (minél közelebb a lakóhelyhez), és ritka, hogy valaki 35-40 éves kor felett átképezze magát.

A fiatalabb generációk többsége persze annyiban rugalmasabb, hogy a magyar munkahelyet szívesen cserélné osztrákra, németre vagy épp britre, de ritkán előzi meg ezt a lépést tudatos építkezés.

Te hajlandó lennél átképezni magad?

A külföldi munkavállalást ugyanis általában az egyszerűbb anyagi célok motiválják: jobb a kereset, könnyebb a megélhetés, így belefér a felszolgálás Bécsben, a reptéri munka Münchenben vagy a mosogatás Angliában. A munkaerőhiánnyal küzdő helyeken persze megoldják a betanítást, de ez közel sem ugyanaz, mint amikor te döntesz úgy, hogy teljesen új irányba állítod a karriered, és hogy átképzed magad.

A nyugat-európai országokban, vagy például az Egyesült Államokban bőven látunk arra példát, hogy egy családanya 40 pluszosan tanulja ki a könyvelői szakmát, vagy hogy valaki New Yorkból Los Angelesbe költözik egy teljesen más munkakör miatt.Gondolj csak „A semmi közepén” (The Middle) című sorozatra, ahol Mrs. Heck három gyerek és egy kudarcba fulladt autókereskedői munka után kezdett el fogászati asszisztensnek tanulni.

Hasonló eddig nem valahogy nem volt jellemző a magyar munkavállókra, pedig rengeteg a hiányszakma és nagy a munkaerőhiány, ráadásul a jó szakembereket nemcsak Magyarországon, hanem az Unió többi országában is keresik.

Hogy miért vagyunk ilyen rugalmatlanok? Egyszerű lenne ezt a bő a negyven éves kommunizmusra/szocializmusra fogni, de mi inkább azt mutatjuk meg, hogy mi a megoldás a problémára. Hogy most már itthon is van lehetőséged valami merőben új dologba fogni, mindezt pénzkeresés mellett, kisebb kockázattal.

Milyen munkavállalót keresnek a cégek?

Olyat, aki…

… adaptibilis
… bátor
… képes megoldani egy-egy felmerülő problémát
… rendelkezik a megfelelő szaktudással (és remélhetőleg a megfelelő munkatapasztalattal; de nemcsak az adott munkakörben, hanem általánosságban, tehát ismeri és elfogadja a hierarchiát, illetve tud csapatban dolgozni)
… együttműködő és energikus
… nemcsak szóban erős, de tesz is a dolgokért

Olyat, akire

…… lehet számítani. Nem job hopper, vagyis nem vált túlságosan gyakran munkahelyet. Az ilyenekből ugyanis hiányzik a megfelelő elkötelezettség a munka vagy a munkahely iránt.

Márpedig az, aki veszi a fáradtságot az átképzésre, és végig is csinálja a képzést, abban megvannak ezek a kvalitások. Hajlandó tenni a saját fejlődéséért és a saját boldogulásáért, valamint próbál haladni a korral. Ezért sem kell megijedni attól, ha az ember 40-hez közel rémtörténeteket hall az idősebb korosztály esélyeiről, hiszen a fiatalabb korosztály sem tökéletes. Gondolj csak arra, hogy mit mondanak a Z generációról: gyakori munkahelyváltás és türelmetlenség, irreális igények és magas elvárások.

Sok vállalkozás kifejezetten a rutinosabb, megbízhatóbb munkaerőt keresi, és nem azokat, akik 1-2 éves betanulás után gond nélkül lelépnek a konkurenciához. Ilyenkor kifejezetten jól jöhet egy olyan jelölt, aki sokoldalú és rendelkezik a megfelelő tapasztalattal.

35+ és új karrier? Ez kell ahhoz, hogy átképezd magad

Első feladat: fogadd el, hogy nem ciki (és nem a kudarccal egyenlő) 35-40 felett a szakmaváltás. Bátran keress új kihívásokat, mert számos lehetőség közül választhatsz. Mielőtt azonban belefognál a Nagy Terv megvalósításába, néhány dologra azért figyelj.

• Legyen meg az akarat! Hosszú, küzdelmes út vár rád (a maga szépségeivel), ezért legyen elég muníciód.
• Ne felejts el tervezni! Vizsgáld meg, hogy jobban jársz-e az új szakmával, és hogy van-e esélyed ott karriert építeni. Figyelj arra, hogy a munkaerőpiac rendszeresen változik, ezért nézz utána alaposan a dolgoknak: milyen a kiválasztott karrier kifutása, és hogy megéri-e nagyobb fizetésért több stresszt bevállalni.
• Gondoskodj a pénzügyi tartalékról. Akkor is, ha ma már nem kell mindent eldobni csak azért, mert tanulni kezd az ember. Attól pedig ne ijedj meg, hogy a szakmaváltásnak is vannak költségei, hiszen ez egy befektetés.
• Legyen meg a nyugodt légkör, és kérd a család támogatását. Csak akkor tudod végicsinálni, ha megkapod a szükséges segítséget, hiszen stresszes környezetben és árral szemben borzasztóan nehéz lenne.

Megkönnyíti a helyzetedet, ha elfogadod az élethosszig való tanulás szükségességét, és gondolj erre: egy amerikai kutatás szerint azok, akik 50 és 60 éves kor között mernek pozíciót változtatni, akár 70 éves korukig is a munkaerőpiacon maradhatnak.

És akkor nézzük az opciókat. Hogyan képezheted át magad, és milyen lehetőségek közül választhatsz?

A kézenfekvő megoldás: OKJ

Az OKJ kétségkívül az egyik legjobb módszer az átképzésre, főleg azóta, hogy az első két szakmádat ingyen is megszerezheted. A következőkre kell figyelned:

• Az ingyenesség nem mindegyik szakképesítésre vonatkozik. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 650-ből mintegy 300 érhető el állami támogatással. A szakmakeresőt itt éred el, a törvény pedig az ingyenességet 3 tanéven keresztül garantálja.
• Nappali tagozaton 25 éves korodig van lehetőség ingyen tanulni. Ha idősebb vagy, akkor esti vagy levelező tagozaton, illetve más formában (például távoktatásban) szerezhetsz szakképesítést.
• Hiányszakma választása esetén akár havi 10-30 ezer forintos ösztöndíjat is kaphatsz. A hiányszakmák listája évenként változik, azt a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok határozzák meg. 2018-ban például az ács, az épület- és szerkezetlakatos, a gazda, a pék, a hegesztő, az ipari gépész vagy a vegyésztechnikus számít annak (sok más mellett).
• A képzések akkor is ingyenesek, ha már van diplomád. A 3 tanévre vonatkozó támogatás kihasználásával nem fogynak el az állami ösztöndíjas felsőoktatási félévek.
• Ne csak az ingyenes képzések között keresgélj, hanem a TK-s jelöléssel ellátottak között is. Ezek a tanfolyami képzések, vagyis az önköltséges változatok.

Az OKJ-s képzések általában kétévesek, előnyei pedig, hogy

• 24 többletpontot jelenthet egy későbbi felvételin
• (új) szakmát ad a kezedbe
• kevésbé tőke- és időigényes (mint mondjuk egy diploma megszerzése)
• nem szükséges otthagyni hozzá a munkahelyet, hiszen esti vagy levelező tagozaton is elvégezheted
• nem kell hallgatói szerződést aláírni hozzá
• megfelelő hiányszakma választása esetén kisebb a konkurencia ugyanarra a pozícióra

Távoktatás egyetemen, főiskolán

A diplomájukat, szakmájukat 10-15 évvel ezelőtt megszerző magyarok számára igazi újdonság, hogy ma már távoktatásban is részt vehetnek, aminek persze megvannak a maga előnyei és hátrányai.

A távoktatás lényege, hogy a tanár és a diák nem tartózkodik egy helyen; persze eszünkbe juthat az ausztrál módi (amikor az iskolától távol élő nebuló rádión hallgatja a tanórát), de a 21. században szerencsére már az e-learning a menő. Jellemző erre a módszerre, hogy a diák a képzési idő nagyobb részében egyedül tanul, ezért szükséges hozzá a megfelelő motiváció és a folyamatos tanulmányi munka. Újszerű élmény a csak a régi (hagyományos oktatási) rendszert ismerő felnőtteknek, hogy nincs rendszeres iskolai jelenlétet, és a munkát önállóan kell elvégeznie a hallgatónak.

A távoktatás előnye, hogy megszűnik az órarendi kötöttség, a hallgató a saját ritmusa szerint haladhat, nincs kieső idő és felesleges kiadás (közlekedés, szállás stb.), miközben a tanulási lehetőség azok előtt is megnyílik, akik a hagyományos keretek között nem végezhetnék el a kurzusokat.

Az e-learning egyik legnagyobb pozitívuma, hogy ma már egyre több egyetem és főiskola nyújt távoktatást, így a diploma megszerzéséhez nem kell feladni az állást, és nem kell fájó kompromisszumokat hozni. A régi, merev oktatási formával szemben ma már otthonról is megszerezhető az alapdiploma. A tananyagok elsajátítása viszont döntően egyéni tanulással és a kiadott írásos anyagok önálló feldolgozásával történik. Bár vannak konzultációk, a távoktatás egyik hátránya épp az, hogy a hallgató nem mindig kap személyre szóló visszacsatolást, és a fizikai távolság miatt csökkenhet a motivációja. Emiatt a rugalmas távoktatásnál viszonylag nagy a lemorzsolódás.

A jelentkezés feltételei alapvetően megegyeznek a nappali tagozatnál támasztott elvárásokkal. A tanuló minden fontos tudásanyagot megkap, és lehetősége van konzultációra is. Az oktatás egy korszerű keretrendszer segítségével történik, és a hallgatók ugyanazon a (netes) felületen kapják meg az oktatási szolgáltatást: ott történik a kommunikáció, oda vannak feltöltve az interaktív oktatóprogramok és a multimédiás tananyagok, valamint azon érhetők el a tesztprogramok és az ajánlott irodalmak.

A folyamat viszonylag egyszerű:

• A hallgató önállóan tanul az e-learning rendszerbe feltöltött elektronikus tananyagok felhasználásával.
• Ha szükséges, részt vesz a gyakorlatokon (a megadott óraszámban).
• Vizsga-előkészítő konzultációkra jár.
• Aktív segítséget kap az úgynevezett tutortól (ő kvázi az osztályfőnök, aki irányítja a hallgatót, valamint segíti a munkáját
• Levizsgázik.

Távoktatás a Harvadon?

Az e-learning akkor is elérhető, ha valaki csak egy-egy kurzusra, vagy egy rövidebb tanfolyamra kíváncsi. Angol nyelven ugyanis több internetes oldal is kínál miniképzéseket, ilyen például

• az edX
• a Coursera
• vagy az Open University.

Sőt, még a Harvardnak is van külön távoktatása, ahol a programozástól kezdve az üzleti menedzsmentig rengeteg tanfolyam közül választhatsz (sajnos, nem ingyen). Érdemes ennek jobban utánajárni, ugyanis ezek a kurzusok akkor is jól mutatnak az életrajzodban, ha nem az átképzésen gondolkodsz. A kisebb kurzusoknak pedig megvan az az előnye, hogy nem vár el olyan intenzív munkát, mint például egy alapképzés megszerzése.

Külföldi továbbtanulás

A külföldi továbbtanulási lehetőségekről mi is sokat írtunk, hiszen a magyar fiatalok körében rendkívül népszerűek az angol vagy a bécsi egyetemek, és a tanulni vágyók szívesen próbálnak szerencsét egy-egy uniós országban.

Szerencsére egy sor ingyenes képzés közül választhatunk: uniós állampolgárként nem kell tandíjat fizetni a skandináv országok egyetemein, bár a lakhatási költségek igencsak megterhelik a pénztárcát. Ugyanez a helyzet Skóciában, valamint az osztrák intézményekben. Németországban viszont változó, ugyanis vannak ingyenes és fizetős szakok, ezekről érdemes alaposan tájékozódni.

A külföldi továbbtanulás hátránya, hogy ahhoz már fel kell adni a meglévő munkaviszonyt, ezért szükség van hozzá a megfelelő tőkéhez. Akkor is, ha a képzés maga ingyenes. Munkát persze kereshetsz külföldön is, de készülj fel arra, hogy ez nem lesz egyszerű, és nem jó úgy kezdeni az átképzést, hogy ezer felé jár a fejed.

A lényeg persze most is ugyanaz: ha elhatároztad magad, akkor tarts ki, és szerezd meg azt a képzést, amire annyira vágysz.

blogEz is érdekelni fog