A külföldön továbbtanuló magyar fiatalok többsége egy angol egyetem képzéseiről álmodik: világszínvonalú oktatás, Top20-as intézmények és piacképes diploma. Nem is kell több ennél ahhoz, a közkeletű vélekedés szerint, hogy az ember villámgyorsan felépítse atombiztos karrierjét, és hogy diadalittasan vonuljon be a munkaerőpiacra a képzés befejeztével. Csakhogy a dolog közel sem olyan egyszerű, mint az sokan gondolják!

Középiskolások, figyelem! Játsszunk egy kicsit!

Szóljatok még három diáktársatoknak, majd üljetek le, és nézzetek gyanakvóan körbe! A statisztika szerint egy közületek külföldön akarja folytatni a tanulmányait, de mielőtt megijednétek, gyorsan szögezzük le: ez nem baj!
Az Unión belül ugyanis kiváló lehetőségek várnak arra, akinek nemcsak egy külföldi diploma megszerzése, hanem a piacképes nyelvismeret elsajátítása is célja.
Vegyétek elő a térképet és nézzetek rá: az a bizonyos egy társatok nagy eséllyel Angliában, Németországban vagy épp a szomszédban, Ausztriában fog szerencsét próbálni.

De miért vonzó a külföld?

Azért, mert sok diák úgy gondolja, hogy egy angol egyetem vagy egy osztrák főiskola biztosítja majd számára azt, amire a jövőben szüksége lesz:

• versenyszférában is elismert diploma;
• irigylésre méltó nyelvismeret;
• tapasztalat és új látásmód (többnyire annak köszönhetően, hogy egy világvárosban élhet az ember, és más, külföldi diáktársakkal kerülhet kapcsolatba).

A külföldön megszerzett diploma előnyei kézzel foghatók: a végzettség megszerzését követő 2-4 hónapon az érintettek 78 százaléka jól fizető állást kap.

A modern cégek számára ugyanis vonzó, ha egy munkavállaló nemcsak rendelkezik a szükséges tudással és képesítéssel, de látják is rajta, hogy van benne mersz, és hajlandó volt megtenni egy ekkora lépést. Hiszen tudjuk: bátraké a sors kegye…

Irány Anglia, jöhet a külföldi diploma!

Sajnos oka van annak, hogy minden negyedik magyar diák elvágyódik a hazai felsőoktatásból, és ezt a fiatalok nem is hallgatják el: ahogy arra az Engame Akadémia kutatása is rávilágít, a továbbtanulni vágyók például a kritikus gondolkodásra történő ösztönzést, a készségek fejlesztését elősegítő paneleket és a gyakorlatias elemeket hiányolják a magyar oktatásból. A tendenciák azt mutatják, hogy évről-évre mind többen és többen hagyják itt Magyarországot: van, aki ingyenes képzést választ, míg mások fizetni is hajlandóak, csak minőségi oktatásban legyen részük. Arra is van példa, hogy valaki először dolgozni ment külföldre (például Angilába, nagyrészt bébiszitterkedni), és csak később döbbent rá, hogy milyen jó lehetőségeket kínál egy-egy angol egyetem a továbbtanulásra. A szóban forgó hallgató azt is elmondta, hogy a diploma megszerzése után haza akart térni, és mivel sokan tényleg csak a diploma miatt utaznak külföldre, nem kell attól félnünk, hogy minden angol, német vagy osztrák egyetemen tanuló fiatalt elveszítünk.

Pro és kontra: Anglia

Az angliai továbbtanulás egyik legnagyobb előnye az, hogy magas színvonalú képzésben vehet részt a diák, és sokan úgy érzik, hogy ott kaphatják meg azokat a plusz dolgokat, amik hiányoznak a magyar egyetemekből. Ráadásul az első két évben szakosodni sem kell, az ember pedig izgalmas, hasznos kutatásokban is részt vehet, és ha ez még mind nem volna elég, akkor még mindig ott van az angol nyelvtanulás kérdése. Cserébe magas tandíj és a borsos megélhetés fogadja a kiutazókat, viszont szerencsére az angol diákhitel már az uniós polgárok számára is elérhető, sőt, az szabadon felhasználható a kint tartózkodás finanszírozására is. Márpedig Nagy-Britanniában van mire költeni: az angliai (vagy akár skóciai) megélhetés ugyanis pénztárcaszaggató dolog. Számítások szerint az „éld túl az adott hónapot” erőpróba kiadásai Angliában és Londonban bő 180 százalékkal több pénzt igényelnek, mint Budapesten. Európai szinten itt a legdrágább az élet, de a magas szállásköltségek mellé olcsóbb élelmiszerárak és nemcsak jobb körülmények, de a kint élők tapasztalatai szerint nyugodtabb, kiszámíthatóbb élet párosul.

Miért népszerű Anglia?

Ha levesszük a világhírű egyetemeket és a kiváló oktatást, vagy a vidéki Anglia bukolikus szépségét, akkor valószínűleg London az, ami a legtöbb embert vonzza Nagy-Britanniába. London ugyanis nemcsak az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont, hanem a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, rengeteg nyitott pozícióval és folyamatosan nyüzsgő-pörgő mindennapokkal. És bár ijesztő dolog távol Magyarországtól egy idegen környezetben élni, de a folyamatos impulzusok és az angol tanulás szempontjából fontos mindennapos terhelés olyan dolog, amit kevés másik helyen szerezhet meg egy fiatal. Egy világnyelv ismeretére pedig szüksége lesz a jövőben, ha az ember boldogulni akar, és ezt hol máshol szerezhetné meg, mint Angliában?

Elég jó vagy angolból, hogy a meeting királya legyél?

A versenyképes fizetést és megfelelő karrierlehetőséget biztosító hazai multinacionális cégeknél ugyanis ritka az, hogy egy jó pozícióban lévő alkalmazottnak csak magyarul kelljen megszólalnia. Megtörtént eset: az egyik komoly nemzetközi cég magyarországi központjában meghirdettek egy házon belüli versenyt, külföldi úttal és sok más nyereménnyel, pusztán „csapatépítési” jelleggel. Ne apró kis vetélkedőre gondoljunk, hanem monumentális, piszkosul sokba kerülő, több fordulós versenyre, amit bármelyik világcég megirigyelhetne. A multinak Magyarország mellett több központja is van szerte a világban, és nem ritka, hogy fülöp-szigetekiek beszélgetnek magyarokkal, akik továbbadják az információt az íreknek vagy amerikaiaknak, hogy az aztán elérjen az afrikai központ munkatársaihoz. A folyékony angolság itt nem plusz pont, hanem szigorú elvárás. A verseny utolsó fordulójában aztán jött a „feketeleves” azoknak, akik bejutottak a döntőbe: élőben kellett fellépni, és angolul kellett prezentálni (természetesen azok előtt, akik számítanak, és akik előtt nem túl jó érzés felsülni). Azért legyünk őszinték, ilyenkor gyorsabban kezd verni még egy angolul perfektül beszélő szíve is. Hogy miért tudta abszolválni ezt az izgalmas, de egyúttal izzasztó feladatot az erről mesélő ismerősünk? Azért, mert nyelvtudása versenyképes volt, és mert hosszú ideje minden egyes nap használta már az angolt.

Készülj arra, hogy 4 lépést kell tenned!

Több angol egyetem is megtalálható a világ 100 legjobb felsőoktatási intézményét rangsoroló listán, tehát érdemes számítani arra, hogy a bejutásért nagy a verseny, és hogy a szigetország felsőoktatási intézményei komolyan veszik a felvételiket. A legjobb angol egyetem Cambridge-ban van (University of Cambrdige), és Top 100-as rangsorban az előkelő 5. helyet foglalja el. Megelőzi az egyaránt amerikai Princetont, a Caltechet és a Columbiát. Az Oxford Egyetem a 8. helyen található, a University College London a 20., az Imperial College London a 22., a University of Manchester a 38., a University of Edinburgh a 45., a King’s College London az 59., a University of Bristol pedig a 63. A százas listára felfért(ek) norvég, izraeli, holland, svájci, svéd vagy épp dán egyetem(ek) is. Magyar sajnos egy sem. A Top 1000 között 6 hazai felsőoktatási intézmény van, de a legjobb az ELTE lett, mégpedig az 458. hellyel.

Ez azt is jelenti, hogy komolyan fel kell készülnie annak, aki be akar jutni egy patinás angol felsőoktatási intézményre.

Mi most 4 fontos lépést szedtünk össze, amiket elengedhetetlen betartani, ha az ember úgy dönt, külföldön folytatja tanulmányait.

1. lépés: Ne félj meghozni a döntést!

Bagatell dolognak tűnik, pedig egyáltalán nem az! Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsük: az érettségire készülő magyar diákok többsége szeretne majd jól keresni, biztos anyagi lábakon állni, és célja megfelelő módon bebiztosítani a jövőjét. Az más kérdés, hogy ki mit és ki mennyit tesz meg ezért. A jó dolgok nem jönnek könnyen, azokért küzdeni kell, és az a legjobb, ha az ember időben elkezd gondolkodni, mit is akar kezdeni magával. Középiskolásként az élet még felhőtlennek tűnik, de sosincs késő arra, hogy a diák (talán épp egy kis szülői segítséggel) minél hamarabb elkezdjen azon morfondírozni, mit is akar elérni. Ne tévesszük szem elől: a legjobban fizető pozíciókhoz igencsak jól jön egy külföldi diploma, sőt, ahogy több és több posztriválisunknak lesz ilyen végzettsége, úgy kerülünk hátrányba karrierépítésünk első pillanatában.

Minél hamarabb hozza meg egy diák vagy családja ezt a döntést, annál hamarabb fel lehet rá készülni; annál könnyebb abszolválni mindazt, amire szükség lehet egy angol felvételin.

Ez időt ad arra, hogy elkezdjünk angolul tanulni, hogy felkészüljünk az angliai továbbtanulás anyagi vonzataira, és hogy összegyűjtsük a legfontosabb dokumentumokat. Szabad pillanatokban érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen szakra jelentkeznénk szívesen, és hogy mivel szeretnénk foglalkozni a jövőben. A szerencséseknek ez adott, de bizony vannak, akiknél a döntés hosszú, nagyon hosszú időt vesz igénybe. Célszerű hát minél hamarabb elkezdeni a morfondírozást.

2. lépés: Ismerd meg az angol felsőoktatást!

Ha megvan a döntés, jöhet a kutatás. Mi az, ami bejuttatja a magyar diákokat az angol egyetemekre?

Szedjük össze a legfontosabbakat:

• esszé vagy önéletrajz (és ezen keresztül megfelelő nyelvtudás);
• nyelvvizsga (IELTS vagy TOEFL);
• angol tudás (elvégre az esszét vagy önéletrajzot is neked kell megírni, és gyakran interjúra is számítani kell a felvételi során);
• tanári referencialevelek és motivációs levél.

Keresni a különböző intézmények és szakok között ezen a linken lehet: http://search.ucas.com/. Ha tudjuk, melyik egyetemen és szakon szeretnénk továbbtanulni, az annyiban már megkönnyíti a helyzetünket, hogy tudjuk, mit várnak el tőlünk.

Az angol egyetemeken eltérhetnek a felvételi követelmények, viszont a sikeres felvételit nem a pontszámok, hanem a személyes elkötelezettség határozza meg (ezt az esszé vagy a motivációs levél segítségével ítélik meg).

Persze szükség van arra, hogy az adott szak által elvárt tantárgyakból meglegyen az érettségi, valamint kiemelt figyelmet fordítanak az iskolán kívüli tevékenységre, aminek esetében nemcsak a szakmai gyakorlat, hanem az önkéntes munka is plusz pont lehet. Ezt az esszében vagy az önéletrajzban lehet feltüntetni. Az angol felsőoktatási intézményeknél a bolognai rendszer működik, vagyis az (általában 3, ritkábban 4 éves) alapképzés az első, amit mesterképzés, valamint PhD vagy más posztgraduális képzés követhet. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak alapképzésre lehet jelentkezni Magyarországról angol egyetemekre, hanem például mesterképzésre is, akár egy magyar egyetemen megszerzett BA vagy BSC diplomával. Ugyanúgy lehetőség van a nappali és részidős tagozat elvégzésére, utóbbi esetben lehet az iskola mellett dolgozni is. Ha segítségre van szükségünk, nyugodtan kérjük az olyan magyar cégek segítségét, akik mentorálással és tanácsadással foglalkoznak a témában (ilyen az Engame Akadémia például).

3. lépés: Készülj fel, és jelentkezz időben!

Ha sikerült összeszedni a szükséges dokumentumokat (ajánlólevelek, esszé, motivációs levél), valamint megvan a nyelvvizsga is, akkor jöhet a tényleges egyetemi jelentkezés. Ez bizonyos szempontból hasonló ahhoz, amit Magyarországon tapasztalunk, de az Egyesült Királyságban értelemszerűen nem a Felvi rendszerén, hanem az UCAS-on keresztül történik a regisztráció. A fentebbi, egyetemek és szakok közötti keresést segítő link is az UCAS oldaláról származik: az oldalon kiválóan lehet tájékozódni az angliai továbbtanulás lehetőségeiről (karok, szakok), valamint itt regisztrálni és itt kell feltölteni a személyes adatokat, a referencialeveleket, a szükséges vizsgák eredményeit, az év végi eredményeket, a motivációs leveleket és a nyelvvizsga-eredményeket.

A jelentkezési határidő mindig szigorú, azokat tartsuk be, mert nem számíthatunk méltányosságra.

Számítsunk arra, hogy egyes szakokon személyes interjúra is behívnak minket, ezért kezdjük el csiszolni angol tudásunkat, és próbáljunk utánajárni annak, hogy milyen kérdéseket tehetnek fel nekünk, és hogy milyen témákról kell majd beszélni.

4. lépés: A pénz beszél, Anglia pedig drága

Kezdjük azzal, hogy a tanulás drága mulatság Angliában, főleg akkor, ha a diák Magyarországról érkezik. A tandíj az uniós állampolgároknak ugyanannyi, mint amennyit a brit hallgatók fizetnek, és ennek mértéke egyetemenként, szakonként változó. Függ nemcsak az iskolától (hol, melyik egyetem), hanem a képzés jellegétől is:

• Anglia és Wales: 9000 font per év;
• Észak-Írország: cirka 3600 font per év.

Skóciában viszont az uniós diákoknak az első alapképzés elvégzése ingyenes. Persze az Angliát választókat ez nem feltétlenül dobja fel, viszont jó hír, hogy az angol diákhitel alapképzés esetén az uniós polgárok számára is elérhető, aminek összegét az anyagi helyzetek alapján határozzák meg. Törlesztést csak egy adott jövedelmi szint elérése után kell elkezdeni, az összeg pedig felhasználható a megélhetési költségek fedezésére.

Természetesen a kinti élet finanszírozása nemcsak a tandíj fizetéséből áll: az angol albérlet hírhedten drága, az angol ösztöndíj pedig viszonylag kevés, ezért időben fel kell készülni arra, hogy valamiből fedezni kell a külföldi diploma megszerzésének költségeit.

A fiatalok talán épp az ilyen élmények miatt kezdik el megtanulni a megfelelő pénzügyi tervezés fontosságát; hogy az előre gondolkodás és a megtakarítás valójában befektetés a jövőbe. A jelen boldog pillanatait a múltban elkezdett gondos tervezéssel érhetjük el. Ráadásul a ma elérhető konstrukciókkal már anélkül kezdhetünk el spórolni a jövőre, hogy komolyabb áldozatokat kellene hoznunk. Idővel pedig látni fogjuk, hogy ez az előrelátás mennyire megérte.

blogEz is érdekelni fog