Többre vágysz, mint 2 százalékos banki kamat?

Megértjük, ezért olvasd el!

Van némi spórolt pénzed, amit befektetnél, de nem kérsz a 2 százalék körüli banki kamatokból? Nem értesz a pénzügyekhez, ezért a magas kockázattól is irtózol? Tudod, hogy szükséged lenne valamilyen megtakarításra, de nem akarsz hónapról hónapra félretenni egy fix összeget?

Ha bármelyik kérdésre is igennel válaszolsz, akkor ezt a cikket ne hagyd ki, és ennek oka van!

Ha te is úgy gondoltad eddig, hogy biztosítást csak

az autódra,
az otthonodra
vagy a nyári vakációra köthetsz,

most olyan új információval lehetsz gazdagabb, amivel anyagilag sokkal jobban járhatsz.

Cikkünkből rögtön kiderül, hogy simán fialhat évi 1-2 százaléknál is többet a pénzed – ráadásul úgy, hogy profi befektetési guruk gyarapítják a megtakarításod, tehát nyugodtan alhatsz!

Mekkora kamat jár manapság a lekötött betétekre?

Játssz el a következő gondolattal: egy nagyobb összeghez jutsz hozzá! Na, persze nem az ötöslottó főnyereménye lesz a tiéd, „csak” néhány százezer, esetleg 1-2 millió forint üti a markod, például egy örökség vagy egy céges jutalom formájában, esetleg simán csak összegyűlik ennyi a számládon. Mit csinálsz ezzel a pénzzel? Feltéve persze, hogy nem költöd el. Nyilván befekteted valamibe. Alap. De mibe is?

Kézenfekvő megoldás lekötni a bankban, de vajon tényleg ezzel jársz a legjobban?

Attól függ. Ha egyáltalán nem akarsz kockázatot vállalni és gyors megoldást keresel, akkor jó ötlet lehet a bank is, ahol azért még manapság is lehet 2 százalék körüli kamatot találni. Igaz, feltételekkel.

Ha megnézzük az MNB lekötött betét kalkulátorát, akkor az derül ki, hogy

főleg 7 számjegyű összeg (azaz minimum 1 millió forint) jellemzően 12 havi lekötése esetén akadhatunk rá 2 százalékot meghaladó kamatra.
Ha viszont hosszabb időre (több évre), vagy csak egy kisebb összeget – néhány százezer forintot – akarsz elhelyezni, akkor tényleg nem könnyű 2 százalék feletti kamatra bukkanni. Arról nem is beszélve, hogy még a 2 százalékos kamat is kisebb, mint az infláció mértéke.

Adódik tehát a kérdés: el lehet érni ennél magasabb nyereséget a pénzed befektetésével?

Ha hosszabb távú, több éves befektetésben gondolkodsz és az inflációnál magasabb nyereségre törekszel, akkor érdemes más megoldást is megvizsgálnod.

Íme, 9 tudnivaló az egyszeri díjas életbiztosításokról!

Az egyszeri díjas befektetés egy hosszabb távú, több éves befektetés, amellyel az inflációnál magasabb hozamot érhetsz el.

1. Kezdjük az elején! Mi az egyszeri díjas életbiztosítás?

Tulajdonképpen két termék egyben, azaz:

egyrészt egy befektetési forma, amelynek lényege, hogy nem kell egy fix összegű és folyamatos anyagi kötelezettséget vállalnod, hanem ha van egy kis pénzed – minimum 200 ezer forintod –, amelyet szeretnél fialtatni, akkor azzal bemész egy biztosítóhoz, amely befekteti ezt az összeget azzal a céllal, hogy a banki kamatnál többet keress rajta. Az „egyszeri díjas” jelző tehát azt jelenti, hogy ezt a kezdeti összeget nem muszáj a továbbiakban újabb befizetésekkel kiegészítened – de persze erre is lehetőséged van (erről később még szót ejtünk).
másrészt pedig, ahogy a neve is mutatja, egy életbiztosítás, amely egy nem várt tragédia – például az ügyfél halála vagy súlyos balesete – után is anyagi védelmet nyújt a családnak (erről is szó lesz még).

2. Két dolgot feltétlenül gondolj át, mielőtt belevágsz!

Csakúgy, mint bármilyen más befektetés esetében, az egyszeri díjas életbiztosításnál is mérlegelned kell pár szempontot, hogy végül a számodra legjobb konstrukció mellett dönthess. Íme, a két legfontosabb:

Mennyi ideig tudod nélkülözni a pénzt? Fontos szem előtt tartanod, hogy az egyszeri díjas életbiztosítás egy közép vagy hosszú távú befektetés, ezért csak annyi pénzt tegyél ilyenbe, amennyit terveid szerint több – minimum 2-5 – évig, megszakítás nélkül tudsz majd fialtatni! Azt is tudnod kell, hogy ha csak rövidebb időre – 1-2 évre – szeretnél elhelyezni egy összeget, akkor ennek a minimuma általában 500 ezer forinttól indul!
Mekkora kockázatot bírsz elviselni, ha a pénzedről van szó? Szeretnéd, ha a befektetésed a mostani kamatkörnyezetben is évi akár 10 százalékkal növekedne? És azt el tudnád viselni, ha a félretett pénzed értéke átmenetileg akár ennyivel zuhanna? Vagy inkább teljesen kockázatmentes megoldást keresel, de ezért lemondanál a magasabb hozam lehetőségéről is?

3. Folytassuk az „alapoknál”!

Ha az első lépésen túl vagy – azaz befizetted a pénzed a biztosítóhoz –, és a 2. pontban említett két dolgon is átrágtad magad, akkor már csak egyetlen feladatod marad hátra: eldönteni, hogy mekkora (alacsony, közepes vagy magas) kockázatú befektetésbe tegyék a vagyonod a pénzügyi guruk.

Ne ijedj meg, nem neked kell kitalálnod, hogy mondjuk Apple-részvényekbe, kínai állampapírba vagy aranyba kerüljön-e a pénz – hiszen pont ezért vannak ott a már említett profi vagyonkezelők –, neked csupán azt kell tudnod, hogy mekkora kockázatot tudsz vállalni, és mikor lesz szükséged a pénzre.

A megtakarításod úgynevezett eszközalapokba kerül (ezek nagyjából olyanok, mint egy bankszámla), amelyeknek kockázat és futamidő alapján 3 fő típusa van. Ezek közül kell kiválasztanod tehát a számodra legszimpatikusabbat, amelybe befektetik majd a tőkéd:

a kötvényalapok rövid távú (2-3 éves), alacsony kockázatú befektetések,
vannak a hosszabb távra (5-10 évre) ajánlott és közepes kockázatú, úgynevezett vegyes alapok,
illetve a magas kockázatú és hosszú távra (legalább 10 évre) szóló részvényalapok.

Ne feledd: az, hogy mennyi ideig kell nélkülöznöd a félretett pénzed, attól is függ, hogy a fentiek közül melyik típust választod!

4. Mekkora nyereséget érhetsz el?

A befektetésen elért nyereség – vagy, ha a szakzsargont használjuk, hozam – attól függ, hogy mekkora kockázatot vagy hajlandó vállalni:

Az alacsony kockázatú kötvények átlagosan nagyjából 4 százalékot hoznak évente.
A vegyes alapok évi mintegy 4 és 10 százalék között teljesítenek.
A részvényeken pedig évi 10 százalék körül lehet keresni.

Persze ezek a számok csak a nagyságrendeket tükrözik, az egyes biztosítók hozamai között akár jelentős eltérések is lehetnek!

Általános szabály tehát, hogy minél nagyobb a részvények aránya az adott eszközalapban, annál magasabb a kockázat, de így az elérhető hozam is!

Tipp: választhatsz olyan egyszeri díjas biztosítást is, amelyik fix hozamot fizet!

5. Nem csak a hozamokkal bővülhet a megtakarításod

A hozamok mellett ráadásul két másik forrásból is tovább nőhet a befektetésed értéke:

Egyrészt, ha egy kisebb-nagyobb összegű – de legalább 10 ezer forint – pluszpénz áll a házhoz, dönthetsz úgy, hogy azt is beteszed a már meglévő befektetésedbe (ezt úgy hívjuk, hogy eseti befizetés), ez persze csak egy lehetőség, amivel bármikor élhetsz.
Ezen túl viszont a hűséged a biztosítók is jutalmazzák: 5-10 év elteltével akár az induló befizetésed 5 százalékát is jóváírják a számládon (ezek a hűségbónuszok).

Egyszeri díjas befektetésed nemcsak a hozamokkal, hanem eseti befizetésekkel és hűségbónuszokkal is bővülhet.

6. Jó, jó, de mennyibe kerül mindez?

Mint bármilyen terméknek vagy szolgáltatásnak, nyilván az egyszeri díjas életbiztosításnak is van költsége, aminek nem árt utánanézned, mielőtt döntést hozol. Hiszen a hozam nemcsak attól függ, hogy miben fial a pénzed, hanem a költségeken is múlik. Ezzel kapcsolatban szerencsére van egy jó hírünk.

2017-től minden korábbinál jobb feltételekkel köthetsz megtakarítási célú életbiztosítást, tavaly januártól ugyanis a biztosítók az MNB ajánlása alapján jelentős mértékben csökkentették ezek költségeit.

Ahogyan a Portfolio.hu szakmai hírportál is írja elemzésében „minden jel arra mutat, hogy […] mind az egyszeri díjas, mind a rendszeres díjas unit-linked biztosítások esetén, a termékek teljes költségterhelése jelentősen csökkent.”

Hogy konkrét számokat is mondjunk, tavaly január elseje óta a költséglevonások mértéke nagyot esett: az egy évvel korábbi 5-6 százalékról 3-4 százalékra csökkent az úgynevezett TKM - mondta el még tavaly márciusban Pandurics Anett, a MABISZ elnöke.

De mi is az a TKM, amit neked is figyelned kell?

A TKM (azaz teljes költségmutató) egy szám, pontosabban egy százalékos mutató, amely tartalmaz minden költséget, ami a hozamot csökkenti. A TKM mértéke alapvetően két dologtól függ:

egyrészt attól, hogy milyen hosszú időre fekteted be a pénzed (minél tovább, annál kisebb a TKM),
másrészt pedig attól, hogy mekkora kockázatot vállalsz (ha alacsonyabb a kockázat, kisebb a TKM, de az elérhető hozam is, magasabb kockázat mellett pedig több hozamot érhetsz el, de a TKM is magasabb lesz).

A TKM segítségével tehát simán össze tudod hasonlítani az egyes életbiztosításokat! Ehhez elég csak az MNB weboldalára kattintanod, ahol az összes biztosító, összes egyszeri díjas életbiztosításának költségét (azaz TKM-jét) megtudhatod!

7. Úszd meg az adót az egyszeri díjas életbiztosítással!

További jó hír, hogy a hosszú távú szemléletet az állam is támogatja, ugyanis a 15 százalékos kamatadó az egyszeri díjas biztosításban gyarapodó pénzed hozamai után már 3 év elteltével is 8 százalékra csökken, ha viszont 5 évig kitartasz, egyáltalán nem kell majd adót fizetned!

8. Mi lesz, ha baj történik és pénzre lesz szükséged?

Most, hogy már mindent tudsz arról, hogy mit várhatsz, ha egyszeri díjas életbiztosítást kötsz, beszéljünk azokról a dolgokról is, amiket nem látunk előre! Hiszen sajnos az élet időnként produkál ilyeneket is.

Egy komolyabb balesetet vagy halálesetet nemcsak érzelmi szempontból lehet nehéz feldolgozni, de ha anyagilag nem áll stabil lábakon a család, akkor sajnos még a pénzügyi nehézségekkel is szembe kell nézni. Egy egyszeri díjas életbiztosítás azonban egy nem várt tragédia – a szerződő közlekedési baleseti halála vagy súlyos sérülése – után is anyagi védelmet nyújt a családnak. Ennek összege eltérő, de általában több százezer forintot tesz ki, ami nagy segítség lehet a bajban.
Szerencsére a tragédiáknál gyakrabban fordul elő az, hogy csak simán megszorulunk, és pénzre van szükségünk. Ha nagy a baj, akkor a szerződést lejárat előtt is meg lehet szüntetni, de egy ilyen esetben komoly veszteség is érhet bennünket, mivel például a különféle eszközalapok aktuális árfolyama nem biztos, hogy kedvező. Éppen ezért érdemes a kezdeti egyszeri díj után eseti díjat is befizetni, mert ezekhez költség nélkül bármikor hozzáférhetsz, így egy vésztartalékot tudsz képezni anélkül, hogy egy váratlan helyzetben veszteség érne.

9. Keresd az akciókat!

Ha ezek után úgy döntesz, hogy az eddig a bankban vagy a párnacihában tartott pénzednek jobb helyet keresel, és például egy egyszeri díjas életbiztosítást választasz, érdemes nyitott szemmel járnod, hiszen a biztosítók időről időre különféle akciókat is hirdetnek.