Bonus-malus: 10 kérdés a kötelező besorolásáról

„Miért teszik ezt velünk a biztosítók?” – merül fel a kérdés, pedig a bonus-malus rendszer nem az autósok ellen, hanem a közlekedésben résztvevők érdekében született. Sokan meglepődnek, amikor ezt mondjuk, ezért kezdjük a pozitívummal: a besorolás célja az, hogy azzal a tudatos gépjárművezetési és közlekedési kultúrát fejlesszék.

Nehéz megítélni, hogy ezen a hosszú és rögös úton a tökéletesség felé most éppen hol tartunk, de a KSH szerint

Mindannyiunk célja, hogy a közlekedési kultúra javuljon, és hogy az utakon valóban biztonságban érezhessük magunkat. A kötelező gépjármű-biztosítás azért is jött létre, hogy az összes résztvevő viselje a felelősséget tetteiért, és hogy a másoknak okozott károkat a biztosító megtéríthesse a hibázó autóvezető helyett.

Hazánk a KGFB bevezetésében élen járt: Magyarország már 1961-ben csatlakozott az európai Zöldkártya-rendszerhez, a biztosítási hálózat pedig 1970-re épült ki. Idővel megjelent a bonus-malus (latinból: jó-rossz) besorolás is, így joggal merül fel az első kérdés:

1. Mi a bonus-malus rendszer?

Ha nagyon egyszerűen akarnánk megfogni a lényegét, akkor azt írnánk, hogy jutalmazás és büntetés. Kicsit szakmaibban megfogalmazva

A biztosítási díj a besorolás figyelembevételével történik, vagyis a kármentességnek és a károkozásnak konkrét, pénzben mérhető következménye van, hiszen a biztosítók ezeket az adatokat használják fel a szerződések díjának kockázatarányos megállapításához.

Nézzünk egy példát!

⁣István és József szomszédok, hovatovább barátok is, akik tökéletesen értenek a szakmájukhoz… de az autóvezetés terén már jelentős a különbség kettejük között. István hiba nélkül vezetett, így a biztosítási évforduló előtt kedvezőbb díjú ajánlatokat kapott a társaságoktól. József ellenben kétszer is kárt okozott az autójával, így neki számolnia kellett azzal, hogy emiatt emelkedni fog az éves díja a következő időszakban.

Hogy mennyit? Arról lentebb fogunk beszélni. Azt viszont érdemes már most leszögezni, hogy a bonus-malus rendszert nem a biztosítók határozzák meg, és az mindig üzembentartóhoz kötődik.

A fenti példánál maradva: Istvánhoz és Józsefhez. Ha egyikük úgy dönt, hogy eladja az autóját, akkor a bonus-malus fokozat nem száll át a gépjármű új tulajdonosára. Saját besorolásunkat új autóra pedig csak akkor lehet átvinni, ha az előzőnek már nem mi vagyunk az üzembentartói. Egy gépjármű, egy szerződés.

2. Mennyit javul vagy romlik a besorolás?

Újonnan történő rendszerbelépéskor (tehát az első szerződés kötésekor) mindenki egy alap besorolást kap, ez az A00. Felfelé tizenegyet ugorhatunk (hivatalosan B01-től B10-ig, valamint van egy plusz kedvezménykategória B10+1 néven), mégpedig évente egyet, vagyis az alap állapotból kiindulva a legkedvezőbb bónuszosztályhoz majd egy tucat évet kell hiba nélkül levezetnünk.

Lefelé egyszerűbb a helyzet, ott négy szint van (M01-től M04-ig), viszont minden egyes károkozással kettőt ugrunk hátra, tehát elég egy kisebb figyelmetlenség is ahhoz, hogy két (jó) év munkáját tegyük tönkre.

Folytassuk a fenti példát: István és József egyaránt A00-ból indult, de amíg István a kármentes év után B01-be került, addig Józsefet a két károkozás miatt a legrosszabb, M04-es osztályba sorolta a rendszer.

A következő kérdésre adott válaszunkból kiderül, hogy ez igencsak súlyos következményekkel jár Józsefre nézve, és ez a brutális díjemelkedés csak egyféleképp akadályozható meg.

3. Hogyan hat a besorolás a kötelező biztosítás díjára?

A kategóriákhoz tartozó szorzószámok biztosítótársaságonként eltérnek, de a logika minden esetben ugyanaz: minél jobb a bónusz, annál kedvezőbb a díjunk.B10 esetében ez akár a felére is csökkenhet, miközben M04-nél ugyanez majd’ 3,5-szeres is lehet. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos odafigyelni az utakon, és hogy milyen sokat nyerhetünk azzal, ha megfelelő állapotban ülünk a volán mögé.

4. Mikortól mérik?

Évfordulóváltástól, a megfigyelési időszak pedig 1 év (de minimum 9 hónap), és a következő évi besorolást ez alapján az időszak alapján határozzák meg, annak függvényében, hogy okoztunk-e balesetet vagy sem (vagy hogy a biztosító tud-e az érintett gépjármű vonatkozásában károkozásról).

Értelemszerűen az léphet feljebb, aki a megfigyelési időszak során kármentes marad és minimum kilenc hónapja rendelkezik már biztosítási szerződéssel. A megfigyelési időszak után okozott károk sem maradnak következmények nélkül, de azokat később – a következő utáni évbe – kalkulálja be a rendszerbe a biztosító.

Nézzünk egy újabb példát!

Tegyük fel, hogy az évforduló 2018. április elseje, vagyis épp bolondok napja. Ezt a dátumot a kockázatviselés kezdetének is nevezzük. A biztosítás 2019. április 1-ig szól, de 50 nappal a lejárat előtt a biztosító értesítést küld az üzembentartónak (ez az indexáló levél), aki 30 nappal a lejárat előtt mondhatja fel a szerződést. Ha a biztosított az indexáló levél kiküldése után okoz kárt, akkor a biztosító az évforduló után küld tájékoztatást a módosított besorolásról.

Díjnemfizetés esetén az ügyfél nem veszíti el a besorolását.

5. Hogyan tudható meg az aktuális bonus-malus besorolás?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés, aminek prózai oka van: szerződéskötéskor meg kell adni a besorolásunkat, máskülönben a rendszer netes ajánlatkéréskor nem tud megfelelő díjszabást kalkulálni. Új szerződéskötéskor ugyanis a biztosító az üzembentartó nyilatkozata alapján készíti el az előzetes besorolást, de itt érdemes kihangsúlyozni, hogy ezt utána az elektronikus kárnyilvántartó rendszerben le is ellenőrzik a társaság munkatársai.

A bonus-malus fokozatunkról pontos információt az aktuális kgfb-szerződésünket kezelő biztosítótól kaphatunk:

Ha a szerződéskötés időpontjában nem tudjuk megadni a besorolásunkat, akkor az új biztosító az A00-ba, vagyis az alapkategóriába sorol be minket. Érdekmúlás vagy üzembentartó váltása esetén a besorolás két évig vihető tovább.

⁣Maradjunk a fenti példánál, és nézzük meg, hogy mi történik, ha egy év után István új autót vásárol. Amíg a régi autó a nevén van, addig nem viheti át a bónuszbesorolását az új autóra, amire természetesen így A00-ás besorolást kap. A régi autó eladásakor vagy üzembentartó cseréjekor viszont az új autó megkaphatja István régi bónuszbesorolását.

6. Mit tehetünk, ha kárt okoztunk, de nem szeretnénk rontani a besorolásunkon?

⁣Kisebb káreseményeknél nem árt tudni, hogy ha a kárt szenvedőnek nem is tudjuk azonnal kifizetni a javítási költségeket, a saját biztosítónknak ezt még megtehetjük az elkövetkező 6 hétben, így nem rontunk a saját helyzetünkön.

József példájánál maradva: ha a férfi felkeresi a saját biztosítóját és kifizeti a javítási költségeket, amit Istvánnak okozott (mind a két okozott kár esetében), akkor nem kerül az M04-es osztályba, hanem A00-ból felléphet B01-be. Bár elsőre ijesztően hangzik egy több tízezres (vagy akár százezres) összeget kifizetni, de egy kisebb kár esetén jobban járunk így. Számoljunk csak utána: M04-be történő besoroláskor bő 3,5-szer többet fizetünk évente, és pozitív irányba csak évente egyszer kerülhetünk, tehát az alap A00-t 5 év múlva érhetjük el ismét.

A legfrissebb adatok szerint az átlagos negyedéves kgfb-díj 18 ezer forint körül alakul, vagyis 5 év és sokszoros díjtöbblet elkerülése hosszabb távon előnyösebb lehet. A visszafizetésre a kárrendezés lezárását követően van lehetőség, erről a kárt rendező biztosító minden esetben levélben tájékoztatja a károkozót, megjelölve az összeget és a 6 hetes határidőt.

7. Mi van akkor, ha külföldön történt a kár?

Külföldre történő utazáskor az üzembentartó a nemzetközi Zöldkártyájával tudja igazolni, hogy van kgfb-fedezete, így a Zöldkártya-egyezményt aláíró országokban okozott vagy elszenvedett károk miatt nem kell aggódnunk.

8. Mi van akkor, ha rossz bonus-malus besorolást adtunk meg szerződéskötéskor?

Valójában semmi, hiszen a biztosító mindenképp lekérdezi a kártörténeti nyilvántartásból a besorolást, és ha a társaság munkatársai elvégezték a beazonosítást, akkor a kárnyilvántartás adatai szerint állapítják meg a díjat.

A biztosító viszont büntetésként az M04-es osztályba is sorolhatja az üzembentartót, ha úgy érzi, hogy a szerződés besorolására vonatkozóan a biztosított valótlan adatokat közölt, és emiatt a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné vált.

Amikre érdemes még odafigyelni:

9. Mi történik, ha az üzembentartó felmondja a szerződést?

Vagy épp a szerződés érdekmúlás címén megszűnik…

Szerencsére a biztosított a korábban megszerzett besorolását továbbviheti azonos gépjármű-kategóriára, feltéve, ha az új szerződéskötésre két éven belül sor kerül. Ennyit lehet várni, nem többet.

A biztosítónak ilyenkor figyelembe kell vennie a már megszerzett bónuszfokozatot. Kivételt a díjnemfizetés jelent, ilyenkor ugyanis a bónuszt csak ugyanarra az autóra köthetem újra.

10. Van bonus-malus a Casco esetében?

Van.

A kgfb-hez hasonlóan a CASCO-nál is működik a bónuszrendszer, és a kármentes évek ugyanúgy továbbvihetők, tehát a megszerzett bónuszt (vagy épp maluszt) a biztosítók figyelembe veszik a díj kialakításánál.

A különbség annyi, hogy a kgfb-vel ellentétben ez nem törvényileg szabályozott rendszer, és minden biztosító olyan szisztémát működtet, amelyet szeretne. A 10 fenti kérdésre adott válasz elég információval lát el minket a bonus-malus rendszerével kapcsolatban, így a következő kgfb-szerződés megkötésekor emiatt már biztosan kell aggódnunk.

Az egyetlen, amire figyelni kell, az az, hogy végül a számunkra legjobb ajánlatra bólintsunk rá, és hogy megfelelően védve legyünk.