A magyarok elsősorban az ellátáshoz való gyorsabb hozzájutás és a nagyobb odafigyelés miatt hajlandóak fizetni a magánorvosi ellátásért, ám érthető módon sokak számára jelent visszatartó erőt ezzel kapcsolatban, hogy nincs pénzük a fizetős ellátásra, vagy sokallják annak díjait, árait. Jól körülhatárolhatóan a fiatalabb és iskolázottabb rétegek választják a magánellátást, amelynek használói elsősorban a fogorvosra és a nőgyógyászra költenek leginkább, valamint az orvosi hiányszakmákban dolgozó fehér köpenyeseket keresik fel a leggyakrabban. Többek között ezek derülnek ki az UNION Biztosító megbízásából az NRC által elvégzett reprezentatív kutatásból, amelynek célja volt, hogy 1200 fő megkérdezésével átfogóan feltérképezzék a magánegészségüggyel, a finanszírozásával és az egészségbiztosítással kapcsolatos attitűdöket, ismereteket és viselkedést. Cikkünkből a kutatás főbb megállapításai mellett az is kiderül, hogy milyen szolgáltatásokat fizetnek a legjobb magán egészségbiztosítások, amelyek között egyre népszerűbbek a munkáltatók által a munkavállalók javára kötött csoportosi egészségbiztosítások is.
A felmérés készítői elsőként arra igyekeztek választ kapni, hogy mi alapján döntenek a magyarok a magán vagy az állami ellátás között. Az állami helyett magánorvost választók három leggyakrabban megjelölt válasza az volt, hogy
A reprezentatív kutatás résztvevői a fizetős egészségügyi szolgáltatások melletti további érvként jelölték meg azt is, hogy
magánorvosok olyan vizsgálatot, kezelést is elvégeznek, amit az állami rendszerben dolgozó kollégáik nem.
A minden esetben állami orvost preferáló válaszadók három fő érve ezzel szemben az volt, hogy
Az UNION Biztosító megbízásából elvégzett kutatás arra is kitért, hogy elsősorban kik veszik igénybe a fizetős fehér köpenyesek
szolgáltatásait. Elmondható, hogy minél fiatalabb valaki, annál kevésbé jellemző rá, hogy csak az állami egészségügyre támaszkodik:
míg a 25-34 évesek 80 százaléka szokott magánellátást (is) választani, addig az 55-65 éves korosztálynak csak a 61 százaléka
tud és hajlandó is pénzt áldozni erre. Az iskolázottabbak körében is nagyobb a hajlandóság a magánellátás választására: míg
az érettségizettek 73 százaléka szokott legalább részben magánorvoshoz menni, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők
86 százaléka.
A felmérés szerint a magyarok csupán harmada zárkózik el kategorikusan a magánellátástól, a többiek pedig a fogorvosra és
a nőgyógyászra költenek leginkább. Ezek mellett az orvosi hiányszakmákban választják inkább magánellátást, így a nefrológia,
vesegondozás, valamint az endokrinológia és a szemészet területén jártas szakorvosok segítségét veszik igénybe a legtöbben
magánúton.
Ezeknek a magánorvosi vizsgálatoknak vagy beavatkozásoknak a díja persze rengeteg mindentől függ, ráadásul az árak szolgáltatónként
is változhatnak. Példaként azért összegyűjtöttünk pár gyakori vizsgálatot és azok költségeit.
Egy mellkas CT például 20 és 30 ezer forint közötti összegbe kerül, egy kontrasztanyagos hasi CT-ért azonban már mélyebben
a zsebünkbe kell nyúlni, ez ugyanis 55 ezer forinttól indul. Egy térd MRI költsége ennél is durvább, akár a százezres nagyságrendet
is elérheti, ám még mindig olcsóbb, mint az átlagosan 160 ezer forintért elérhető Cardio CT. És akkor a gyakori vizsgálatok
között még említhetnénk a mintegy negyedmillió forintba kerülő PET CT-t is.
Ezek után nem is meglepő, hogy a kutatás szerint azok a magyarok, akik igénybe szoktak venni magánorvosi szolgáltatásokat,
(a fogorvoson kívül) tavaly átlagosan 68 ezer forintot hagytak ott a magándokinál, míg fogorvosra átlag 69 ezret költöttek
az elmúlt évben. Az előző tizenkét hónapban recept nélkül kapható gyógyszerekre 30 ezret, míg a vényköteles orvosságokra átlagban
44 ezer forintot költöttünk a kutatás szerint.
A felmérés során az is kiderült, hogy bár a legtöbben soknak érzik a magánorvosi szolgáltatások díjait, azonban az árakat
nem a szolgáltatáshoz mérten tartják túlzottnak, inkább a saját jövedelmükhöz viszonyítva. Tehát a reprezentatív kutatásban
megkérdezettek válaszai alapján a magyarokra az „ennek ez az ára” hozzáállás a jellemző a magánorvosi szolgáltatások igénybevételekor.
Az UNION Biztosító megbízásából készített reprezentatív felmérés szerint a teljes hazai lakosság 29 százaléka járt fizetős
magánorvosnál az elmúlt egy évben. Bár a magánorvosi vizsgálat, konzultáció díját a legtöbben még készpénzzel vagy bankkártyával
fizetik, azonban a megkérdezettek 15 százaléka a biztosítójával fizetteti a számlát az egyénileg megkötött magán egészségbiztosítása terhére, míg a válaszadók 16 százaléka veszi igénybe a munkahelyi munkáltató által a munkavállalók javára megkötött csoportos
egészségbiztosítását.
Sokak számára tehát még nem világos, hogy mire is jók az egyénileg is megköthető vagy a munkáltatói egészségbiztosítások.
Egy fix, előre kalkulálható havi díjért