Mi történik, ha szelfizés vagy pokémonozás közben megsérülök, ráadásul a saját figyelmetlenségem okán? Létezik ezekre biztosítás?
És mi a helyzet, ha Airbnb-n kiadom a lakásomat, majd a vendégeim kárt okoznak abban? A nagy kérdés ugyanaz: vajon felkészült
a biztosítás a 21. század kihívásaira?
Az időszámításunk előtti 2000-es évek veszélyes időknek számítottak az ókori Mezopotámiában, kiváltképp, ha az ember karavánnal
utazott. Nemcsak a hosszú és kényelmetlen zötykölődéssel kellett számolni, hanem az útonállók támadásaival is. Az ember megfelelő
háttér nélkül állandóan kockáztatott, és csak a szerencsében bízhatott. A karavánok tagjai ezért összedugták a fejüket, és
elhatározták, hogy az esetleges károk csökkentése érdekében megállapodást kötnek egymással. Amennyiben a karaván egyik tagját
kár érte, úgy a veszteségeket egyenlő mértékben viselték. Az ezt követő néhány ezer évben az ehhez hasonló közös kockázatviselés
mind gyakoribbá és elfogadottabbá vált, és maga Bejamin Franklin is fontosnak tartotta ezt, amikor megalapította Philadelphiában
a tűzbiztosítási társaságot a brit biztosítási piac mintájára.
Az első igazi biztosítótársaság megjelenésére az 1600-as évek végéig kellett várni, de a biztosítás az azóta eltelt cirka
300 évben kevesebbet fejlődött. Furcsának hangzik, pedig nem az: a csak az Egyesült Államokban 1 billió dolláros éves forgalmat bonyolító üzletágnak közelebb
kell kerülnie a modern kor elvárásaihoz. Értsd: ne X-generációs megoldásokkal közelítsenek az Y-generációhoz; floppy-val az
USB-s bemenethez.
Persze, mindig vannak érdekes újdonságok: ilyen például az ufórablás elleni biztosítás. Bár sok összeesküvéselmélet-hívő megnyalhatta a szája szélét egy ilyen konstrukció hallatán, az ötletet mégis Shirley MacLaine-nek
(és nem egy biztosítótársaságnak) köszönhetjük, aki nem akarta, hogy a kis zöld emberkék belerondítsanak a színészi karrierjébe.
Úgy gondolta, hogy egy esetleges elrablás olyan sokáig távol tarthatja majd a mozivászontól, hogy a visszatérése után nehezebben
tudna érvényesülni. És ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen vannak még cifra dolgok. Hogy ezt haladásnak tartjuk-e? Nos, nem
feltétlenül.
A biztosítási jogszabályok folyamatosan változnak, de a szakértők szerint ettől függetlenül nem beszélhetünk releváns fejlődésről.
Mintha a biztosítás, mint ágazat nem akarna innovációt. Márpedig az Y-generáció és az új típusú cégek (például a startupok
vagy a megosztáson alapuló ágazatok) miatt a biztosítóknak át kellett gondolniuk az egész hozzáállásukat. Az ufóbiztosítás
lehetősége már nem elég…
A kérdés persze az, hogy miben kell változtatniuk a biztosítóknak? Nos, a fentebbi példa is megmutatta, hogy ma már nem feltétlenül
a biztosítócégek találják ki egy ablaktalan szobában azt, hogy mire lehet és mire célszerű biztosítást kötni. A karavánbiztosítás
sok ezer évvel ezelőtt azért született meg, mert szükség volt rá, és Benjamin Franklin is azért hozta létre a tűzbiztosítási
társaságot, mert egy ház porig égése azokban az időkben igencsak gyakori probléma volt. Csakhogy ezek mind olyan dolgok, amik
évtizedek alatt alakultak ki, míg végül az emberek rájöttek arra, hogy a probléma és a kockázatok ellen valamit végre tenni
kell. Egy utasbiztosítás létrejöttében sokat számított, hogy sok-sok utazás és megannyi kilométernyi tapasztalat után a biztosítótársaságok
észrevették, erre lehet igény, és az emberek szeretnék biztonságban érezni magukat. A fejesek tehát bevonultak abba a bizonyos
ablaktalan szobába, és kiötlötték az utasbiztosítást, ami bizonyos káreseményekre vonatkozik, másokra ellenben nem. De mi
a helyzet a Pokemon Go használata közben történt balesetekkel?
A hétköznapi emberekre új típusú veszélyek leselkednek, és a biztosítótársaságoknak fel kell készülniük ezekre.
Mi a helyzet egy olyan játékkal, ami sokakat meglepett idén nyáron: persze, eszeveszett rajongótábora van a Pokémonnak, de
az újszerű megközelítésről nem tudtunk előre, és nem sejtettük, hogy akkorát robban, amekkorát. Hogy készül fel egy biztosító
a fejüket leszegve játszó, autóutakra felsétáló és óceánba gázoló gamerekre? Főleg, hogy a játék néhány hónapon belül akár
annyi játékost is veszíthet, amiért már nem éri meg gondolkodni egy új konstrukción, hiszen az egész Charizard- meg Bulbasur-hajsza
akár teljesen kifuthat télig. Ugye, a hírek szerint csak augusztus végére 15 millióval csökkent a játékosok száma. Az egész két okból is problémás:
Az új típusú nemzedék tagjainak a technológiai fejlődés természetes dolog, és igyekeznek kihasználni a különböző kütyükben
rejlő lehetőségeket. Bizony, ők tényleg más szokásokkal rendelkeznek, mint a régimódi emberek: általában az 1980 és 1999 között
születettekre gondolunk, vagyis az ezredfordulós generációra, akik sok más mellett Messengeren kommunikálnak vonalas telefon
helyett, és akik appok segítségével tájékozódnak a menetrendekről (és nem nyomtatott brossúrából).Az Y-generáció amúgy is
egy fura dolog, amit a régebben született emberek nagyon nehezen értenek meg. Az még csak hagyján, hogy többet lógnak a mobilon
(vagy akár állandóan), de már a vásárlási szokásaik is teljesen átalakultak. Néhány évvel ezelőtt az ember még idegennek érezte,
ha a neten kellett valamit vásárolnia; ma már természetesebb, mint folyton a boltba rohangálni, hiszen felismertük előnyeit,
és csökkentettük a benne rejlő kockázatokat. Mit kell tudni az Y-generációról?
Másképp gondolkodnak, másképp cselekednek, és ez a különböző biztosítások megkötésében is látszik. A fiatalokról egy kérdőíves
felmérés az alábbiakat derítette ki:
Bár az aggódó szülő hajlamos azt gondolni, hogy nagyobb biztonságban van a gyerek, ha biciklizés helyett inkább gyalogol,
manapság már ez se feltétlenül igaz. A már említett Pokémon GO-nak nemcsak az az egyik negatív hatása, hogy kénytelenek vagyunk
költségekbe verni magunkat az új őrület miatt. A trendi játéknak ugyanis ennél súlyosabb következményei is lehetnek.
Ne arra gondoljunk, hogy például a Konzuli szolgálat figyelmeztetése szerint Bosznia-Hercegovinában akár aknamezőre is tévedhetünk a szörnyvadászat közben, mivel remélhetőleg egyetlen gyerek
sem megy arrafelé felnőtt felügyelete nélkül (és persze felnőttel sem). Ennél sokkal veszélyesebb az, ahogyan közlekedik a
gyerek, és például az úttesten átkelve nem az autókra figyel, hanem a szörnyekre. Elég egy vonzóbb préda, és máris figyelmét
veszítve rohan fel még az autóútra is, és veszélyes pillanatokra azt is elfelejti, hogy ezzel mennyit kockáztat.
A Pokémon GO ráadásul nem az egyetlen olyan app, ami rossz hatással van a fiatalok koncentrációjára közlekedés közben. Amint
arra az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság honlapja is felhívja a figyelmet, egy német cég a közelmúltban érdekes felmérést végzett
A kutatásból kiderült: minden hatodik gyalogos figyelmét gyakran vonja el okostelefonja, így a járdán vagy az úttesten haladva,
fejüket lehajtva jelentős részük tudomást sem vesz a környezetéről és a rá leselkedő veszélyekről. A felmérést végző cég több
fővárosban is extrém veszélyhelyzetek sokaságát tapasztalta:
Sose volt még akkora szerepe a megosztásalapú gazdasági tevékenységeknek, mint manapság. Vajon felkészültek erre a biztosítótársaságok?
A biciklisekre és a gyalogosokra leselkedő veszélyek sorolása után nem meglepő, ha sokan arra a következtetésre jutnak, hogy
a legnagyobb biztonságban otthon van a gyerek. Sajnos most őket is ki kell ábrándítanunk: ahogy már egy korábbi cikkünkben
is írtuk,
A balesetek túlnyomó része az emberek által leginkább biztonságosnak tartott otthonokban történik!
Ráadásul ott is az idősek és a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben, mivel ők gyakran
következtében szenvednek balesetet. Ha kíváncsi vagy arra, hogyan tudod megelőzni az otthoni baleseteket, olvass tovább!
Bár elővigyázatossággal rengeteget tehetünk egy baleset megelőzéséért, tévedés abban bízni, hogy csak rajtunk múlik a saját
biztonságunk. Hiszen bárki kerülhet bajba például mások vétlensége vagy gondatlansága miatt.Két szomorú baleseti hír is alátámasztja
ezt a napokból. Az utolsó augusztusi hétvégén, egy autó járdán sétáló gyerekeket ütött el a XIII. kerületben, később pedig egy másik kocsi gázolt el két fiatalt, szintén a fővárosban, az Oktogonnál egy zebrán. Valamennyi áldozat vétlen volt.
Látható, hogy – miképp mondani szokták – a baj hamar megvan; akár teszünk érte, akár nem. De fontos tudni, hogy azért nem
vagyunk teljesen egyedül a bajban sem!
Hazánkban ugyanis a 3 és 18 év közötti magyar állampolgárságú gyerekeknek – mintegy másfél millió lurkónak – ingyenes állami
balesetbiztosítás jár, ehhez semmit sem kell tennünk.
A biztosítás egész évben, a nap 24 órájában – külföldön is – érvényes. Mégis nagyon kevés szülő tud erről, aminek valószínűleg
az az oka, hogy ez a konstrukció nagyon kevés kockázatra kínál védelmet, és alig térít valamit, ha összetöri magát a gyerek.
Az esetek 80 százalékában fölmerülő csonttörésre például csupán 3 ezer forint kártérítést fizet, ami talán a könnyített gipsz
árát fedezi, az esetleges gyógyszerek vagy az orvoshoz járás költségeit biztosan nem. Éppen ezért érdemes valamilyen kiegészítő
biztosítást kötni az állami mellé, ami az utóbbinál jóval több kockázatra – például a maradandó fog kitörésére, állatharapásra
vagy a kórházi ellátásra – kínál nagyobb összegű fedezetet.
De tény: a plusz védelem pénzbe kerül – igaz, nem sokba, az egész családra megköthető balesetbiztosítások díja összesen napi
50-70 forint. Ezért pedig már több százezer forintos, vagy akár milliós nagyságrendű összegeket is kaphatunk szerencsétlenség
– például baleseti halál, rokkantság, műtét, csonttörés vagy égési sérülés – esetén. Többen most rávágják: nekik ez a díj
is sok. Ahogy azonban már említettük, az iskolakezdés jó alkalmat kínál arra, hogy átgondoljuk, mennyi minden fölösleges dologra
is költünk – egész évben.
Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy neked a saját biztonságod fontosabb-e vagy az autódé, az okostelefonodé, akkor mit válaszolsz?
A sajátodé, ugye? Az autódon van casco? Az okostelefonodra vagy akár a háztartási gépeidre kötöttél biztosítást? És a saját
biztonságodra? Vajon mi az oka annak, hogy míg hazánkban tavaly 821 ezer autóra kötöttek casco-biztosítást, addig csak 700
ezren rendelkeznek balesetbiztosítással? Pedig aligha érhet egy családot nagyobb anyagi veszteség annál, mint ha az egyik
családtaggal valami súlyos baleset történik: az érzelmi megrázkódtatáson túl ez súlyos anyagi kárt is okozhat a családnak!
És akkor most tegyük fel újra a kérdést: tényleg túl sok a gyerek biztonságáért a pokémonos füzetek árába kerülő balesetbiztosítás?