A boldog gólyák mellett bőven akadnak olyanok is, akiknek idén nem sikerült a felvételi. Ők valószínűleg ugyanazt a kérdést
teszik most fel maguknak: hogyan tovább? Legyen a cél egy angol egyetem, vagy maradjunk inkább itthon? A könnyebb választás
érdekében összeszedtük a legjobb opciókat.
A sokat látott és sokat megélt (idősebb) felnőttek valószínűleg somolyogva legyintenek, ha azt hallják, hogy valakinek nem
sikerült a felvételi:
„Ne aggódj, fiam/lányom, az élet nem áll meg!”
Majd azt mondják, hogy amikor az egyik ajtó becsukódik, akkor kinyílik egy másik. Persze, nekik a józanság könnyebb az évtizedek
alatt megszerzett élettapasztalat miatt, de egy középiskolából frissen kilépett fiatal könnyen lehet, hogy úgy érzi, ilyenkor
véget ért az egész élete. Romokban a tervek, értelmetlen az egész, és a folytatás olyan homályos, mint az Alkonyzóna. Nehéz
ezekben a pillanatokban belátni, hogy a minket nyugtatóknak tényleg igaza van: az élet nemcsak, hogy megy tovább, de talán
még jobb és izgalmasabb dolgokat tartogat nekünk, és ezeket a dolgokat nekünk csak fel kell fedeznünk. Hiszen a lehetőségek
tárháza egy sikertelen felvételi esetében talán még nagyobb, mint ellenkező esetben:
Azt pedig nyugodtan leszögezhetjük, hogy csak rajtunk áll, mit kezdünk azzal az új szituációval, amivel szembe találtuk magunkat.
Ahelyett ugyanis, hogy nekiállnánk szomorkodni, vegyük kezünkbe a saját sorsunkat, és alakítsuk úgy, ahogy szeretnénk.
Nem vettek fel? Sebaj…
2016-ban az eduline szerint a következő 3 képzés volt a legnépszerűbb a felsőoktatási képzésre jelentkező hallgatók körében:
De szorosan mögöttük ott van a gépészmérnök, az ápolás és betegellátás, a pszichológia, a turizmus-vendéglátás, a kereskedelem
és marketing, a pénzügy és számvitel, valamint a csecsemő- és kisgyermeknevelő szak.
A legnépszerűbb egyetem továbbra is az ELTE volt (12909 jelentkező), ami után jelentős szakadékot találunk, hiszen a második
Debreceni Egyetemre „már csak” 8696 fő, a harmadik Szegedi Tudományegyetemre pedig kicsivel kevesebb, összesen 8208 fő jelentkezett.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 4. lett 6926 jelentkezővel, a Budapesti Gazdasági Egyetem az 5. helyre ért
oda 6576 fővel, míg a Pécsi Tudományegyetem 6318 továbbtanulni szándékozót érdekelt.
Érdemes amúgy összevetni, hogy ehhez képest a nemzetközi szakma melyik magyar egyetemet hova rangsorolja:
Sajnos jól látható, hogy egy angol egyetem elismertségéhez képest igencsak hátrébb vannak a hazai felsőoktatási intézmények:
a Cambridge-i Egyetem 5., az Oxfordi Egyetem 10., a University of College London pedig 20. például a Top100-as listán. Ez
is bizonyítja, hogy miért nincs tragédia akkor sem, ha most hoppon maradtunk a felvételi során. Hiszen…
„szép dolog, ha bejutunk egy magyar egyetemre vagy főiskolára, de a rangsor is bizonyítja, hogy egy intenzív angol nyelvtanulással
és egy angol egyetem kurzusaival talán még jobban is járhatunk.”
OKJ, gyakornoki állás, munka, külföld, nyelvtanulás. Megannyi lehetőség, ami azt sugallja, hogy az élet a sikertelen felvételi
után sem áll meg.
A felvi.hu összesítése szerint idén 111162 fő jelentkezett a szeptemberben induló képzésekre, akik közül:
Ez amúgy bő 6000 fővel több, mint a 2015-ös eredmény, vagyis a felsőoktatás ennyivel több embert érdekelt 2016-ban. Korosztály
szerint:
Vagyis jól kivehető, hogy a felvételizők nagyon nagy része 24-25 évesnél fiatalabb, ergo kis túlzással előttük még az élet.
Egy rosszul sikerült felvételi miatt nekik egészen biztosan nem kell a saját kardjukba dőlni.
A diákoknak július 21-ig volt lehetőségük arra, hogy kérvényezzék az általuk elért ponthatárok felülvizsgálatát. Ezután már
csak a pótfelvételi nyújthatott vigaszt: a felvi.hu szerint a szeptemberben induló képzésekre a pótfelvételi eljárás jelentkezési határideje valamikor augusztus első felében
jár le. A felvételi döntés augusztus második felében történik meg, és a pótfelvételi keretén belül már csak egy helyet lehet
megjelölni. És azt is csak annak, akik az általános eljárás során már jelentkezett (ennek volt ugye a határideje február 15.).
Az utolsó szalmaszálban reménykedők akkor érzik magukat igazán rosszul, amikor a pótfelvételi sem sikerül. Az ember hajlamos
azt gondolni ilyenkor magáról, hogy teljesen haszontalan, és még erre sem képes, pedig:
Jöhet valami új, valami izgalmas!
Ahogy azt az angliai továbbtanulást bemutató cikkünkben is leírtuk, egy külföldön megszerzett diploma kézzel fogható előnyöket kínál, ezért érdemes megpróbálkozni vele akkor is,
ha épp nem sikerült bejutni egy magyar felsőoktatási intézményre. Ne gondoljunk erre úgy, hogy ha idehaza kudarcot értünk
el, akkor külföldön még ennél is kevesebb esélyünk van a boldogulásra.
Kiváló opció a munka is, hiszen amellett, hogy pénzt szerzünk, még a később szükséges referenciák közé is belevehetjük ezt
a fél-egy évet. Arról ne is beszéljünk, hogy a munkával töltött időnek még nevelő hatása is van, hiszen felkészít arra a küzdelemre,
amellyel később minden egyes nap szembesülünk. És ha ügyesek vagyunk, idővel ezt a küzdelmet élvezni és szeretni fogjuk. De
ne ragadjunk le a felszínen, nézzük meg egy kicsit bővebben a lehetőségeket, és érveljünk mindegyik mellett. Mert ezek az
opciók nemcsak új élményeket adnak, hanem új kapukat is kinyithatnak előttünk.
Legyen szó sikertelen felvételiről vagy halasztásról, Angliában rengeteg munkalehetőség vár minket, és még a nyelvet is gyakorolhatjuk.
Egy külföldön (megfelelő egyetemen vagy főiskolán) megszerzett diploma az esetek többségében versenyképesebb, mint a magyar,
ráadásul kiváló nyelvtudásra is szert tehet az ember, ezért egyre többen választanak például egy-egy világhírű angol egyetem
képzései közül.
Amennyiben a szigetországi továbbtanulás érdekli az embert, akkor a különböző kurzusok közül itt válogathatunk, és magára a felvételire is az UCAS rendszerén keresztül jelentkezhetünk (nyelvvizsga, ajánlólevelek és motivációs
levél segítségével). A határidő októberben jár le, tehát bőven van időnk rákészülni, és prioritássá tenni az angol nyelvtanulás
mellett a szükséges papírok beszerzését. A fizetős angol, walesi és észak-ír lehetőségek mellett még választhatjuk az ingyenes
skóciai felsőoktatási intézményeket, hiszen egy-egy edinburgh-i egyetem diplomája legalább olyan jól hangzik.
Emellett ne feledjük azt sem, hogy Bécsben és Németországban nagyrészt ingyenes kurzusok közül választhatunk, de itt a jelentkezési határidőről már lecsúsztunk, ezért ilyen érdeklődés esetén már a jövő évi kurzusokat kell megcéloznunk.
Nem mintha ez baj lenne, hiszen a német nyelvtudás és a német egyetemek is megfelelő képesítést adnak.
Legyen szó a szigetországról, Ausztriáról vagy Németországról, a következő felvételiig még egy-egy pénz-, tapasztalat- és
nyelvtudásszerző munkahelyet is kipróbálhatunk.
A külföldi, leginkább angliai munkát sokan az angol nyelvtanulás miatt választják, hiszen a legjobb alapokat anyanyelvi környezetben
szerezhetjük meg.
Az EU-ból történő kilépéshez vezető kampány ellenére még most is sok magyar cég közvetít ki munkaerőt Angliába, hiszen az
uniós tagságról véleményt nyilvánító népszavazás nem tette semmissé a magyarok lehetőségeit. Az, aki például most dönt az egy évig tartó angliai (szerencsepróbáló) munka
mellett, garantáltan biztonságban érezheti uniós jogait. Ennek oka, hogy a brit illetékesek még el sem küldték a kilépési
szándékot az Európai Uniónak, márpedig onnantól kezdve a tárgyalások is legalább két évig tartanak. Egy 6-12 hónapos szigetországi
munkával ráadásul elég pénzt gyűjthetünk össze ahhoz, hogy jövőre megpróbálkozzunk akár a fizetős magyar felsőoktatási képzéssekkel.
Azt viszont már mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy ez jó befektetés vagy sem...
Több opció is van:
Bár az első kettőt az ember érezhetné összetartozónak, mi most mégis különbséget tennénk közöttük.
A gyakornoki lehetőségeket például azoknak ajánlanánk, akik tudják, hogy mivel szeretnének később foglalkozni, és céltudatosan
mozdulnak abba az irányba. Egy egészségügy felé orientálódó fiatal megpróbálkozhat magán-egészségügyi központokban, az ügyvédi
pályára készülő az ügyvédi irodákban, a marketinges pedig reklám- vagy marketingügynökségeknél. Munka helyett mi a gyakornoki
pozíciókat sokkal inkább tanulásnak fogjuk fel, hiszen azzal később komoly előnyökre tehetünk szert egy-egy állásra pályázva.
Ebben az esetben nem is a pénz- hanem a referencia- és a tapasztalatszerzés a fontos. Ezen a téren (is) csak rajtunk múlik,
hogy meddig megyünk el. Az elsőként említett munka kapcsán viszont igenis számít az, hogy a lehető legjobban keressünk. Ne
csúcs gázsira gondoljunk, hanem arra, hogy az adott szituációból a legjobbat hozzuk ki. Szerencsére több munkát is elérhetünk
érettségivel, és az asszisztensi vagy a call centeres állások mellett értékesítőként vagy adminisztrátorként is elhelyezkedhetünk.
Az OKJ-t a szabaddá vált 1 évben már csak azért is ajánljuk, mert tavaly óta mindenki két ingyen szakképesítést szerezhet, vagyis nem kell magunkat adósságba hajszolni azért, hogy akár egy hasznos szakmával vágjunk neki egy hazai vagy
külföldi egyetemnek.
A különböző lehetőségeket ráadásul vegyíthetjük is:
Úgy fogjuk fel ezt az egy évet, hogy most a jövőnket építjük, és pihenni, szórakozni később is ráérünk.
Amikor az ember fordulóponthoz érkezik az életében, akkor gyakran gondol arra, hogy jó lett volna valamit megtenni korábban, hiszen a rég elültetett magok kelhetnek csak ki most.
A felelősségteljes gondolkodás sokat segíthet abban, hogy később elérjük célunkat, és nincs ez másképp a pénzügyeinkkel kapcsolatban sem. Egy jobban fizető munka esetén például érdemes megfontolni azt is, hogy milyen lehetőségeink vannak a megtakarítások terén, hogy később ne okozzon gondot a megfelelő anyagi háttér hiánya. Szülőként különösen nagy hangsúlyt kap az, hogy időben gondoskodjunk gyermekünk jövőjéről. Gondolkodjunk előre, és arassuk le a babérokat a jelenben!
Hogyan találhatsz gyorsan munkát Angliában? Olvass utána!
A legfontosabb tudnivalók a pótfelvételiről: itt!
Nem vettek fel az egyetemre? A problémával a profession.hu is foglalkozott már!