Csodálatosan hangzik! Fogod a félretett pénzedet, és a száraz, unalmas portfóliók helyett egy környezettudatos csomagot választasz, ahol a befektetett összeg nemcsak fial, de jót is tesz. Építi a szép, új jövőt. A kérdés persze az, hogy mibe invesztálhatsz, ha valóban gondolsz környezetre? Lista a legjobb öko befektetésekről.

Csak lelkiismeretesen, környezettudatosan!

Nem véletlen, hogy a társadalom- és környezettudatos befektetések (SRI: Socially Responsible Investing) egyre népszerűbbek, hiszen az erre szakosodott portfóliók segítségével az ember felelős módon fektetheti be a pénzét, és olyan célok megvalósításában segíthet, amelyek a környezet (vagy a társadalmi felelősségvállalás) fontosságát hangsúlyozzák ki.

A szigorú profit-kockázat keretrendszert sok helyen ezért már leváltotta az úgynevezett ESG (Environmental, Social, Governance) trend, amely – anélkül, hogy kiiktatná a hagyományos faktorokat – odafigyel a hosszabb távú társadalmi vagy környezeti hatásokra is (lásd biodiverzitás, szén-dioxidkibocsátás, tiszta technológia, emberi egészség). A tényre, hogy a jelen építésével nem rombolhatjuk le a jövőt.

Hogy miért fordul ebbe az irányba a befektetői gondolkodásmód? Nemcsak azért, mert sokan beleuntak a hagyományos megoldásokba, hanem mert az emberek ráébredtek a (jövő generációi felé irányuló) felelősségükre is. A kérdés ezért jogos: ha odafigyelünk a szelektív hulladékgyűjtésre vagy a műanyaghasználat visszaszorítására, akkor miért ne uralhatná ez a szemlélet a befektetéseinket is?

Így végre támogathatjuk a zöld célok elérését, sőt, a személyes értékválasztásunkra is büszkék lehetünk; nem másra hagyjuk a befektetéseinket, hanem kiváló opciók közül választva egyszerre fókuszálhatunk a jövőbeli hozamokra és a környezetvédelemre.

Tedd fel magadnak te is bátran a kérdést: nyitott vagy erre a szemléletre? Ha igen, ez a cikk biztosan neked szól!

Az első lelkiismeretes befektető

Mielőtt azt gondolnád, hogy az SRI valami újhullámos, 21. századi trend lenne, hadd emlékeztessünk arra, hogy a lelkiismeretes befektetés egyik első szószólója John Wesley, a metodista mozgalom megalapítója volt…

… cirka 300 évvel ezelőtt.

Wesley fontosnak tartotta, hogy a pénz fialtatása közben az ember ne ártson mások üzletének, és bizonyos iparágakat inkább elkerült azok kétessége miatt (leginkább azokat, amelyek a kémiai gyártásra specializálódtak, illetve fegyverrel, dohánnyal, alkohollal és szerencsejátékkal voltak kapcsolatosak).

De a nézet túlmutat a kereszténységen: a saria, vagyis az iszlám törvénykezés szerint például tilos pénzből pénzt csinálni, így a hithű muzulmánok nem fektethetnek bankba; nem véletlenül volt hírértéke annak néhány évvel ezelőtt, hogy egy vállalkozás saria-kompatibilis aranybefektetést vezetett be.

A társadalmilag felelős befektetéseknek nagy lökést adtak a 60-as és 70-es évek aktivistái, akik nemcsak a környezetbarát megoldásokat tűzték ki a zászlajukra, hanem a munkások helyzetének javítását is. Ez tökéletesen harmonizál azzal a képpel, amit a mai ember lát maga előtt a hippikorszakról: az első Föld Napját 1970-ben tartották, és ez a generáció indította útjára a ma ismert környezetvédelmi mozgalmat.

Ha pedig egy szemlélet utat tör magának: a 80-as években egyre több olyan pénzalap jött létre, amelyek az SRI-re szakosodtak, és ezek általában a metodisták által alkalmazott szabályokat vették át. Az igazi robbanás azonban a 90-es években következett be, amikor nemcsak a befektetési alapok száma, hanem maga a befektetési kedv is jelentősen megnőtt; sok aktivista amellett kampányolt, hogy az emberek a helyi közösségekbe fektessenek.

A megtakarításokkal rendelkező és a szemléletet egyre inkább magáénak valló Y generáció pedig tökéletes inkubátora ennek a nézetnek: nemcsak az élet más területein, de már a befektetési döntésük meghozatalakor is befolyásolja őket a környezettudatosság és a társadalmi szerepvállalás.

Miért van szükség környezettudatosságra?

A válasz viszonylag egyszerű: azért, mert azok a dolgok, amit a Föld ellen teszünk, visszahathatnak ránk, az emberekre is. Ez egy olyan princípium, amit a többség támogat, talán még azok is, akik amúgy nem értenek egyet azzal, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység motorja hajtja.

Környezetformáló tevékenységünk egyidős az emberiség történelmével, és tetteink nem maradtak nyom nélkül. Egy kutatócsoport szerint a környezetszennyezés több emberrel végez, mint a világ összes erőszakos eseménye, természeti katasztrófája vagy betegsége; hatására folyamatosan és drasztikusan csökken a termőtalaj minősége és az élelmiszerek tápanyag-tartalma.

A levegőszennyezés miatt savassá váló eső pusztítja az erdőket, de hatása közvetlenül is súlyos: az erősen mérgező részecskék, amelyek a levegőbe, és ezáltal a tüdőnkbe kerülnek, növelik a szív- és tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát. A szén-dioxid – bizonyos koncentráció felett – csökkenti a szívizmot ellátó koszorúerek keringését és várandós anyukáknál veszélyeztetheti a magzat egészségét; a kén-dioxid csökkenti a tüdőkapacitást és légúti betegségeket okozhat. És akkor a többi alkotóelemről (például a nitrogén-dioxidról) még csak nem is beszéltünk.

Egy 2015-ös adat szerint Magyarországon a légszennyezettség miatt 12 800 ember halt meg, és uniós szinten a probléma 400 ezer ember halálát okozza.

A talajszennyezés következtében veszélyes anyagok szivárognak be a (termő)talajba, amiket felszívnak a növények, így azok elfogyasztásával mérgező kemikáliák kerülhetnek belénk is, és ezek megbetegíthetik a különböző szerveinket. A helyzet már csak azért is tragikus, mert az éghajlatváltozással járó hőmérsékleti és csapadékviszonyok változásának a talaj várhatóan egyre kevésbé fog majd tudni ellenállni.

A vízszennyezés hatására a Föld (iható) vízutánpótlása – egyik legnagyobb kincsünk – egyre rosszabb minőségűvé válik. Bár a természetes vizek képesek az öntisztulásra, de ez egyrészt hosszabb időt vesz igénybe, másrészt egy bizonyos szintű szennyeződés felett nem lehetséges (emberi léptékkel nézve). Elég csak arra gondolni, hogy az oroszországi Majak-vegyikombinát mellett található Karacsáj-tó olyan súlyosan (sugár)fertőzött, hogy a környék élővilága teljesen kipusztult, és az itt élők kétharmadát érintette a sugárbetegség. Évezredek kellenek (vagy még ennél is több idő), hogy ez a kár egyszer helyreálljon.

A problémát kiválthatják a mezőgazdaságban használt szerek, a szennyezett (káros anyagokat tartalmazó) esővíz, az ipari termelés és az olajszennyezés, valamint a háztartási hulladékok. Tavaly például egy kutatás kiderítette, hogy a Duna tele van mikroműanyaggal: a folyó köbméterenként 50 részecskét tartalmazott akkor.

Ha pedig a környezetszennyezés másfélszer annyi emberrel végez, mint a dohányzás és tizenötször többel, mint a háborúk és más erőszakos bűncselekmények, akkor létjogosultsága van olyan megoldásokba fektetni, amelyek ezt szerencsétlenséget szeretnék megakadályozni. Hiszen hiába van messze Kína (ahol az egyik legrosszabb a helyzet), az ott keletkezett szén-dioxid az egész bolygóra, és így ránk is hatással van.

Legjobb öko befektetések

Ha alaposan végiggondoljuk és átrágjuk a környezettudatos befektetési opciókat, akkor ezekkel fogunk találkozni a piacon (önállóan vagy a különböző alapok csomagajánlatában):

• tiszta energia
• tiszta víz
• erdővédelem
• organikus élelmiszerek (előállítása)
• helyi közösségekkel való együttműködés
• e-mobilitás
• egészséges életmód

De nézzünk meg néhányat jobban kibontva, hogy mit is tartogat, és hogy te hogyan támogathatod az ahhoz kapcsolódó célok elérést.

A zöld energia

A zöld, avagy megújuló energiaforrások alá azok az energiahordozók tartoznak, amelyek – emberi léptékkel mérve – nem fogynak el, így folyamatosan a rendelkezésünkre állnak. Ellentétük a nem megújuló energiaforrások, például a fosszilis tüzelőanyagok, valamint az atomenergia (az urán miatt).

A megújuló energiaforrások egyik legfontosabb sajátossága, hogy a felhasználókat (minket, embereket) nem fenyegeti a készletek kimerülésének veszélye, és hogy működésük során nem bocsátanak ki ártalmas mellékterméket…

… ugyanakkor használatuk még nem teljes mértékbe emissziómentes; lásd az energia tárolásának problémája: például hogyan állítjuk elő az elektromos autók (többségében lítiumionos) akkumulátorait, illetve töltéskor milyen típusú energia kerül az autóba (általában fosszilis tüzelésű erőművekben termelt).

A kutatások és fejlesztések legfontosabb szerepe éppen ezért az, hogy a folyamatos teljesítmény- és hatékonyságnövelés mellett a legégetőbb kérdésekre is megtalálják a választ. Hiszen az egyértelmű előnyök (például a környezetkímélő működés vagy az energiafüggetlenség mellett) számolni kell még a hátrányokkal is (egyenetlen termelés, tárolás, valamint a helyigény és az ezzel járó környezetrombolás).

Megújuló energiaforrásnak számít:

• a napfény (termikus és fotoelektromos hasznosítása)
• a vízenergia
• a geotermikus energia
• a szélenergia
• a biomassza

Az amerikai tőzsdéken pedig egy sor olyan vállalkozásba fektetsz, amelyek megújuló energiára szakosodtak. Vízenergia esetében például ott van a PG&E Corp., az Idacorp vagy a Brookfield Renewable Partners LP; alapként pedig az AllianzGI Global Water Fundot vagy a Calvert Global Water Fundot hozhatjuk fel.

Szélenergia kapcsán a NextEra Energy Partners LP, a Vestas Wind Systems vagy alapként First Trust ISE Global Wind Energy Index Fund hozható fel. És ha már ilyen alaposak vagyunk, akkor ne maradjon ki a napenergia sem: ott van például a First Solar Inc., a Sunpower Corp. vagy a JinkoSolar Holding Co. Ltd. a napelemek területén. Geotermikus energia esetében pedig a U.S. Geothermal Inc. vagy az Ormat Technologies Inc. tartható jó választásnak.

Környezetbarát közlekedés

Amikor ott tartunk, hogy a repülőgépek többet ártanak a környezetnek, mint az autók (márpedig ez utóbbiak is épp elég veszélyesek), akkor valóban fontos elgondolkodni azon, hogy mit teszünk azért, hogy utazásunk kevésbé legyen megterhelő. A közlekedés már önmagában is rendkívül szennyező, de ezt csak súlyosbítja, hogy más iparágak jelentős része közlekedési célú termékek előállításával foglalkozik.

A városi közlekedés esetében a szálló por és a nitrogén-oxidok jelentik a legnagyobb problémát, de ezen a téren van jó hírünk is: a szálló por kibocsátása az Unióban 2000 óta folyamatosan csökken, bár Magyarországon nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ettől függetlenül van még teendő bőven.

Ha a környezetbarát közlekedésről van szó, akkor valószínűleg sokaknak a Tesla neve jut eszébe, amely konvertibilis kötvényeket is kibocsátott, vagyis befektetés esetén a cég azt vállalja, hogy egy előre meghatározott áron becserélhető lesz a kötvény részvényekre. Az opcionális csere miatt a befektető eldöntheti, hogy a részvényt vagy a tőkét választja, de a hozamokat mindegyik esetben megkapja.

Az Egyesült Államokban a zöld meghajtás fejlesztése kapcsán befektethetünk még a Ballard Power Systems-be vagy a Fuel Cell Energy-be is.

A károsanyag-kibocsátás csökkentése

.A környezetvédelmi célok elérésében fontos szerepet kap nemcsak a nullára redukálás, hanem a károsanyag-kibocsátás csökkentése is. Ha ez a terület érdekel, akkor olyan cégekbe fektethetsz, mint a Fuel-Tech, a PowerShares Cleantech vagy a Market Vectors Environmental Services ETF.

A magyar portfólió

Ha Magyarországon keresel egy kényelmes opciót, akkor neked az Union-Megatrends vegyes eszközalapot ajánljuk, amelynek befektetései között megtalálhatók a fenntartható vízgazdálkodásra fókuszáló cégek papírja és a megújuló energiához kapcsolódó befektetések is.

Így azok a befektetők, akik a Megatrends eszközalapban helyezik el a megtakarításaikat, aktívan tehetnek Földünk helyzetének javításáért.

Befektetés esetén a vagyonkezelő egy vegyes – kötvény- és részvénypiaci befektetéseket vegyítő – portfóliót alakít ki úgy, hogy az aktuális gazdasági, társadalmi trendeknek megfelelően aktívan változtatja az eszközalap összetételét.

Mit tehetsz magadtól, otthon?

Merthogy te is tehetsz a probléma ellen, még akkor is, ha nem szeretnél olyan dolgokba befektetni, mint amiket fentebb leírtunk. Hiába érzed egyetlen cseppnek magad a tengerben, a sok csepp végül csak összeáll egy hatalmas víztömeggé.

Vegyünk egy igen fontos példát: tényleg rendkívül szennyező a közlekedés, de például Magyarországon a háztartási tüzelés az első számú légszennyező forrás. Egy számítás szerint az autózás csak a hatódik helyen áll, és környezetünkre súlyosabb hatása van a mezőgazdasági termelésnek, például az állattenyésztésnek és a rizstermelésnek, amiknek mellékterméke a metán.

Értjük és igazad van: fontos elgondolkodni azon, hogy milyen hamar tudsz elektromos autót venni, de amíg az ilyen típusú gépjárművekbe nagyrészt fosszilis tüzelőanyaggal előállított áram kerül, és amíg az akkumulátor előállítása sem mondható zöldnek, addig ezek is termelnek szén-dioxidot, csak épp nem közlekedés közben.

Az egyik első lépés ezért az lenne, mielőtt még mindenkinek elektromos autója lenne a jövőben, hogy az egyik legszennyezőbb típust, a dízelt nyugdíjazzuk. Valószínűleg érzékeny pontra tapintottunk, hiszen sokan még mindig szeretik, de egy új tanulmány arra is rávilágított, hogy a közlekedési légszennyezés miatti halálozások majdnem 50 százalékát a dízelmotorok okozzák. Ahol több dízelautó van, ott nagyobb az arány (például Franciaországban és Németországban).

Emellett érdemes mértékletességet tartani a húsfogyasztás tekintetében is, hiszen a légkörbe kerülő metán 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, mint a szén-dioxid. Nem azt mondjuk, hogy holnaptól mindenki vegetáriánus legyen, hanem azt, hogy a mértékletesség ezen a téren is számít. Az ipari állattenyésztés ugyanis nem önmagától, hanem a mi igényeinknek köszönhetően nőtt meg ennyire. Nagy általánosságban véve pedig fontos lenne, ha rövid és közép távon fellendítenénk a környezetet kevésbé terhelő gazdálkodást; a környezetet kevésbé terheli például a bab, a borsó, brokkoli, a hagyma, a burgonya, a narancs, az alma és a körte termesztése.

De tovább is van, mondjuk még… főleg, hogy fentebb már felvezettük a problémát! Rendkívül súlyos probléma a lakossági szilárd tüzelés, hiszen sokan nem megfelelő minőségű tüzelőanyagot választanak: nedves vagy puha fát, esetleg gyatra szenet, rosszabb esetben hulladékot égetnek el. Van, aki PET-palackokkal és rongyokkal fűt, nem törődve azzal, hogy ez súlyos környezetkárosító hatással bír. Nem véletlen, hogy télen egyfolytában arról szólnak a hírek, melyik faluban nagyobb a szmog, mint Budapestben.

Van tehát felelősségünk akkor, amikor közlekedési típust választunk (lehetőség szerint orientálódjunk a közösségi közlekedés és a kevésbé szennyező típusok felé); akkor, amikor fűtünk (érdemes gondoskodni a megfelelő szigetelésről is), és akkor is, amikor étkezünk.

Ezek talán még fontosabbak, mint hogy szelektíven gyűjtjük-e a hulladékot (igen, úgy kell!), és hogy megújuló energiaforrásokat használunk-e (ha van rá megfelelő forrás, de sajnos általában még nincs).

A helyzet egyszerű: sokkal tudatosabb életet vár el tőlünk a környezetünk és egészségünk, és akkor teszünk helyesen, ha ennek az elvárásnak megfelelünk. Akár úgy is, hogy a befektetéseink kapcsán is jobban odafigyelünk.

LÉGY TE A VÁLTOZÁS!

Érdekel a Megatrends, és szeretnél te is tenni valamit a jó ügy érdekében? Az eszközalaphoz életbiztosításainkon keresztül vezet az út. Segítünk kiválasztani a megfelelőt, hogy aztán összeállíthasd a saját portfóliódat. Légy te a változás!

blogEz is érdekelni fog