Tedd a kezed a szívedre! Nagy eséllyel benned is ott szikrázik a környezettudatosság tüze, legfeljebb a láng hol kisebb, hol nagyobb. Senki nem akar szmogban fulladozni és zöld nélküli betondzsungelben élni, de hiába lenne jó, ha végre tényleg mindenki elektromos kocsival furikázhatna, sajnos még távol vagyunk attól, hogy az automatikus választás legyen.

Persze tegyük gyorsan hozzá: a tiszta városi levegőhöz több kell annál, minthogy csak elektromos autókat használjunk (hiszen ott van például a fűtés és az ipari légszennyezés).

A számok (és a tendenciák) viszont ezen a téren biztatók: 2018 első felében 42 százalékkal több elektromos autót adtak el Európában, mint egy évvel korábban. Norvégia és Németország kiváltképp büszke lehet magára, ráadásul a skandináv országban már a (lakossági) benzin- és gázolajfogyasztás is jelentősen csökkent.

Mielőtt örömtáncot járnánk, azért jusson eszünkbe, hogy tavaly 79 millió új autó került forgalomba, de ebből az év első hat hónapjában csak 200 ezer volt elektromos, és a világ útjain még most is csupán szűk 1,5 millió ilyen kocsi közlekedik. Ide persze azok a gépjárművek tartoznak, amelyek kizárólag elektromos áramot használnak a hajtáshoz (vagyis a hibridek kilőve, most ne is gondoljunk rájuk).

Igen, ebből is látszik, hogy még az út elején járunk, de ennek a sikernek is örülni kell, hiszen amit évekkel ezelőtt még nehéz volt elképzelni, az hamarosan valóság lehet.

Hogyan jutottunk el ide, és mit tartogat a jövő az elektromos autóknak? Erről szól legújabb cikkünk.

Amiért nem hullajtunk könnyet: a dízelmotor halála

A Volkswagen-botrány kezdetén még csak sejtettük, de most már tudjuk, hogy a dízelmotorok a végnapjaikat élik, és ma már kétszer is meggondolja a hétköznapi fogyasztó vagy a céges flottáját építő vállalkozó, hogy ilyen megoldást válasszon.

A számok nem hazudnak: az új dízelautók eladása jelentősen visszaesett Európában (és Magyarországon is). Bár 2010 és 2017 között több dízelautó fogyott, mint benzines, de tavaly már megfordult a tendencia: a kimutatásokból jól látható, hogy a 2015-ös botrány óta lendületesen csökken a gázolajos hajtás népszerűsége. Ha valaki az emissziós botrány előtt, mondjuk 2013-ban ilyet jósolt volna, akkor valószínűleg sokan kinevették volna.

A visszaesésnek két oka lehet:

1.    kevesen akarnak olyan autóval közlekedni, amit a nyilvánosság előtt szégyenpadra ültettek,

2.    és aminek használatát a botrány hatására egyre több országban és városban korlátozni kezdtek.

A világ pedig – kis túlzással élve – egy emberként mozdult meg, és a dízel magával rántotta a benzinmotorokat is:

• Norvégia először még csak átmenetileg tiltotta ki Oslóból a dízeles autókat, de 2025-től a skandináv országban már azt szeretnék, ha egyáltalán nem kerülne forgalomba belsőégésű motorral működő új gépjármű.
• Hollandia és Németország 2030-tól, Skócia 2032-től, Anglia és Franciaország pedig 2040-től szeretné kitiltani a benzines és a dízeles gépjárműveket.
• India és Kína is intenzíven gondolkodik a megoldáson (ez a két ország komoly mértékben érintett a káros hatásokat illetően)

A benzinmotor jövője

A dízelautók „kiközösítése” ellenére a szakértők úgy gondolják, hogy a benzinmotornak még sokáig nem lesz versenyképes ellenfele, sőt, a nagyobb kérdés nem is az, hogy mikor váltja le az elektromos autó a belsőégésűt, hanem az, hogy mikortól lesz több önvezető autó az utakon.

Hogy ez miért olyan fontos?

A válasz egyszerű: egyesek szerint 2030-ban (vagy egy kicsivel utána) az Egyesült Államokban a megtett kilométerek 95 százalékáért már az önvezetős flották felelnek majd, ez pedig azt eredményezi, hogy drasztikusan csökkenni fog az utakon közlekedő gépkocsik száma. Hiszen miért venne (saját) autót bárki is, ha megfizethető áron bérelhet sofőr nélküli szolgáltatást (ami akkor és oda jön, amikor és ahol szükség van rá).?

Ha ez az előrejelzés igaznak bizonyul, akkor az nagy hatással lehet az elektromos autókra is.

2021-től ugyanis már csak olyan autókat lehet forgalomba helyezni az Európai Unióban, amelyek szén-dioxid-kibocsátása 95 g/km érték alatt van, ez pedig mindegyik piaci szereplőt kihívás elé állítja. A nagyobb méretű autókat gyártóknak (lásd SUV) ugyanis sokkal jobban megéri majd elektromos autókkal foglalkozni (mint megfelelni az idővel még inkább szigorodó elvárásoknak), az önvezető autók miatt csökkenő mennyiségi igény pedig még tovább javíthatja a teljes átállás esélyeit.

Mi a baj a belsőégésű motorokkal?

Az, hogy rendkívül szennyezők, és nemcsak a környezetre, hanem az emberre nézve is borzasztóan veszélyesek. Gondoljunk csak Magyarországra: a hazai utakon cirka 3,5 millió kocsi közlekedik (ebből nagyjából 10 ezer a zöldrendszámos), és a belsőégésű motorral működő gépjárművek miatt folyamatosan romlik a levegő minősége. A nagyvárosok még egy nyugodtabb hétvége után sem tudnak megtisztulni, ezért mind gyakoribb probléma a szmog.

A dízelmotor mellett a benzines is mérgező porral köpi tele a levegőt, és a szennyezés következtében csak az Unión belül mintegy félmillió ember hal meg, a kieső munkanapok száma pedig a 100 milliót is elérheti.

A szén-dioxidból, nitrogén-oxidokból és koromrészecskékből álló szálló por belélegzése ijesztő hatással van az emberi szervezetre; nemcsak hosszú távon, és nemcsak nagy koncentrációban:

• csökken a várható élettartam
• nő a szív- és érrendszeri és rákos megbetegedések száma
• a por izgatja a nyálkahártyát, és köhögést, nehézlégzést válthat ki
• gyulladásos folyamatot indíthat el a szervezetben és csökkenti a tüdő ellenálló képességét

Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok mellett a belsőégésű motor is a szív és a tüdő ellensége. 

Az elektromos autók története

Senki ne gondolja, hogy az e-autók a 21. század találmányai, hiszen az elektromos motort Jedlik Ányos találta fel 1828-ban, vagyis majd’ 200 évvel ezelőtt. Az Otto-motorra (a ma használt benzinmotorra) például 1876-ig kellett várni. Az első négykerekű elektromos autót Andreas Flocken építette meg 1888-ban, és 1897-ben a taxisok már ilyet használtak New Yorkban, de aztán történt valami…

1908-ban megjelent a Ford T-modell, amelyből 19 év alatt 15 millió darabot szereltek össze, és amit jóval olcsóbban is adott a michigani vállalat, mint az elektromos konkurenseket. A robbanómotoros autók térnyerése miatt az elektromos változat visszaszorult, és bár voltak kisebb-nagyobb próbálkozások a 70-es és a 80-as években, ezek nem érték el a kívánt áttörést.

1908-ban megjelent a Ford T-modell, amelyből 19 év alatt 15 millió darabot szereltek össze, és amit jóval olcsóbban is adott a michigani vállalat, mint az elektromos konkurenseket. A robbanómotoros autók térnyerése miatt az elektromos változat visszaszorult, és bár voltak kisebb-nagyobb próbálkozások a 70-es és a 80-as években, ezek nem érték el a kívánt áttörést.

Az autóipar szereplői pedig idővel felismerték, hogy az ellenállás hiábavaló: ma már az elektromos megoldásban látja a jövőt nemcsak a Tesla, de a Toyota, a Honda, a Nissan, a BMW, a Volvo, a Volkswagen, a Daimler AG, sőt, még a General Motors is (a lista pedig folyamatosan bővül). Mindenki kezdi belátni, hogy az elektromos autóknak (az egyre környezettudatosabb új generáció miatt) jövője van, és hogy az nyer, aki a lehető leghamarabb tökéletesíti a technológiát.

Miért szeretik az elektromos autót a felhasználók?

Azért, mert…

• egyszerű a fenntartása, a javítása és a feltöltése
• tökéletes megoldás az ingázáshoz (az emberek többsége nem közlekedik annyit naponta egy autóval, hogy számottevő problémát jelentsen az akkumulátor üzemideje)
• jó a nyomatékuk és képesek a megfelelő sebesség elérésére
• biztonságos őket vezetni
• környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldás
• csendesek
• hatékonyak és könnyebben „okosíthatók” (az autó teljes mértékben kontrollálható okostelefonos alkalmazások segítségével)

A University of Michigan kutatóinak 2018-as tanulmánya szerint az elektromos autókat fele annyiból lehet üzemeltetni, mint egy robbanómotoros változatot (1117 dollárral szemben 485 dollár). Az üzemeltetés mellett persze fontos a fenntartás is: az autóhoz nemcsak benzinre, gázolajra vagy elektromos áramra van szükség, hanem olajra, hűtőfolyadékra, váltófolyadékra; számoljunk össze mindent, aminek megvásárlása pénzbe kerülhet.

Az univerzális kiadások persze maradnak (gumicsere, karosszériajavítás), de az elektromos autók esetében minden olyan költséget, ami a robbanómotorokhoz társul, kivehetünk, nagyobb tételt pedig az akkumulátor jelenthet, de ezekre a gyártók megfelelő jótállást és garanciát vállalnak.

Előny jelenthet továbbá az is, hogy a villanyautókra 1,5 millió forintos állami támogatás kérhető, de erre szükség is lehet, hiszen az elektromos változatok általában drágábban érhetők el.

Mikor fogunk több elektromos autót venni?

Akkor, ha...

• az elektromos autók ára normalizálódik (most 11-12 millió forintot kell fizetni a jobb modellekért, a kisebb városi autók persze 7-8 millióért megvásárolhatók, lásd UP és Smart)
• bővül a termékpaletta és gyorsul a gyártás
• nő a töltési helyek száma (mindennapossá és kényelmessé válik a folyamat)

A tendenciák azt mutatják, hogy az elektromos autók már elhagyták a perifériát, és egyre több vásárló gondol rá valós alternatívaként. Bár még csak 2 százalék alatt van a villanyautók részesedése az újautók piacán, de ez az arány minden egyes hónapban emelkedik.

A Tesla és a Volkswagen 2025-re szeretné elérni az évi 1-1 millió darab értékesítését, és a Bloomberg felmérése szerint 2040-re a hibridek és a teljesen elektromos autók 54 százalékos piaci rést fognak birtokolni. Ennek oka, hogy a villanyautókhoz szükséges akkumulátorok terén árcsökkenés várható, és a technológia fejlődésével egyre több gyártó tér majd át a tisztán villanyos megoldásra

Úgyis mondhatjuk, hogy a következő évtized sorsdöntő lesz, és ha az elektromos autókra nemcsak mint luxustermék gondolunk, akkor az valóban átveheti a hatalmat a robbanómotoroktól.

Adódik a kérdés: mi a helyzet veled, ha neked fiatalabb benzines/dízeles autód van, de még nem szeretnél megválni tőle? … ha az elektromos ára még elriaszt, de azért gondolsz a jövőre?Nos, a legjobb, amit tehetsz, hogy hímestojásként gondoskodsz meglévő autódról, hiszen ez lehet majd a (remélhetőleg nem is olyan) távoli jövőben az alapja a következő vásárlásnak. Ki tudja, talán épp ebből fogod megvenni az első elektromos autódat.Az odafigyelés pedig szerteágazó lehet, és ebben mi is tudunk segíteni: egy személyre szabott CASCO-val minden káreseményre átfogó védelmet kaphatsz, és a biztosító nemcsak sérülés esetén, de a jármű eltulajdonítása esetén is téríti a kárt. Ez lehet az első befektetésed a következő autódba (és mi reméljük, hogy az elektromos lesz).

Casco biztosítás

Autódhoz kérhetsz teljes vagy csak részleges védelmet, és megválaszthatod, hány százalék, illetve mekkora összeg legyen az önrészed, vagyis az az összeg, melyet kár esetén neked kell fizetned.

blogEz is érdekelni fog