A 7 legfontosabb dolog a népszerű megtakarításról

A magyarok többsége számára az elmúlt években már világossá vált, hogy nyugdíjasként kevés lesz az államtól kapott ellátás a megszokott életszínvonala fenntartására.

A kilátásaink nem túl jók: szakértőink számításai szerint egy nettó 300 ezer forintos átlagkeresetű, most 50 éves munkavállaló várható nyugdíja 200 ezer forint lesz, de egy hasonló jövedelmű 40 éves már csak 150 ezer forintra számíthat. Ráadásul a több százezer katás vállalkozó ennél is rosszabb helyzetben van: a többségük 40 év munka után várhatóan csak mindössze 41 ezer forint nyugdíjat kap majd. Nincs más megoldás, saját magunknak is takarékoskodnunk kell a nyugdíjas éveinkre!

A nyugdíjcélú előtakarékossági megoldások közül évről évre egyre többen választják a nyugdíjbiztosítást. Ebben a cikkben összefoglaljuk az ezekkel kapcsolatos 7 leggyakoribb kérdést. Például, hogy

1. Milliókat adhat az állam, csak kezdj el spórolni!

Minél előbb elkezdesz takarékoskodni a nyugdíjra, annál kevesebbet kell félretenned a megtakarítási célod eléréséhez, és annál több pénz ütheti a markod az államtól. Ugyanis minden egyes ezer forinthoz, amit egy nyugdíjbiztosításba befizetsz, további akár kétszáz forintot az állam is hozzátesz.

Mindezt úgy, hogy a nyugdíjbiztosításodba befizetett pénz 20 százalékát visszaigényelheted az összevonás alá eső jövedelmedet terhelő éves személyi jövedelemadódból. Akár évi 130 ezer forintot is visszakaphatsz így az államtól, tehát ha például 40 évesen elkezdesz spórolni, a nyugdíjig már csak az adóvisszatérítéssel is több millió forinthoz juthatsz.

Az évi 130 ezer forintos visszatérítéshez persze nem keveset – nagyjából havi 54 ezer forintot – kell megtakarítani, de ha csak havi 20 ezer forintot befizetsz, akkor is visszakaphatsz évente 48 ezer forintot az államtól.

2. Katások és külföldön dolgozók! Van megoldás!

Az adóvisszatérítés megszerzéséhez tehát olyan jövedelemre van szükség, ami után személyi jövedelemadót fizetsz. De szerencsére akkor is van megoldás, ha nincs SZJA-köteles jövedelmed - például mert a több százezer hazai katás vállalkozó közé tartozol, vagy a külföldön dolgozók táborát gyarapítod.

Nem kell tehát lemondanod az adóvisszatérítésről: a nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (azaz a díjat fizető) személye eltérhet egymástól.

Vegyünk egy példát! Ha katásként nincs SZJA-köteles jövedelmed, de például a házastársadnak vagy más közeli családtagodnak van, akkor szerződőként a rokonod is félretehet a nyugdíjbiztosításodba, és az általa fizetett SZJA-ból igényelhetitek majd vissza a megtakarított összeg 20 százalékát.

3. Havi 10 ezer forinttal 7 milliót gyűjthetsz…

Az adóvisszatérítéssel tehát sok pénzt bezsebelhetsz – hogy pontosan mennyit, arra két példát is mondunk.

Ha egy 40 éves férfi a nyugdíjazásáig havi 25 ezer (azaz összesen 7,5 millió) forintot félretesz, akkor az adóvisszatérítéssel és a befektetései 4 százalékos átlagos hozamával együtt 12 millió forintot gyűjthet össze.

Ha valaki pedig már 30 évesen elkezd spórolni idősebb korára és havi 10 ezer forintot befizet egy nyugdíjbiztosításba, akkor 7 milliót gyűjthet össze az adóvisszatérítéssel és a hozamokkal együtt, mire visszavonul.

4. … de mi van, ha nem tudod fizetni a biztosítási díjat?

Érthető, ha bizonytalan vagy azzal kapcsolatban, hogy éveken keresztül félre tudsz-e tenni egy fix összeget minden hónapban. Tudnod kell, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokhoz az aktív éveid alatt csak veszteséggel férhetsz hozzá. Tehát ha hozzányúlsz a befektetéshez a nyugdíj előtt, akkor az adójóváírást vissza kell fizetned (20 százalékkal növelten), és ha a megkötéstől számított 10 éven belül veszed fel a pénzt, akkor kamatadót (kamatból származó jövedelem után fizetendő személyi jövedelemadót) is kell fizetned.

Viszont több megoldás is van ennek elkerülésére.

Például nem feltétlen kell rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötnöd, dönthetsz egy egyszeri díjas konstrukció mellett is: ez már akár 20 ezer forinttal elindítható, majd a nyugdíjba vonuláskor megkapod a megtakarítást.

Ha pedig egy rendszeres díjas terméket választanál – azaz a nyugdíjig minden hónapban félreteszel –, kezdhetsz egy alacsonyabb összeggel, például havi ötezer forinttal is, amelyet később megemelhetsz, vagy bármikor eseti díjjal is kiegészíthetsz.

5. Minden negyedik ügyfél bukja az adóvisszatérítést – erre a 2 fontos határidőre figyelj!

Ha még nincs nyugdíjbiztosításod, de már az idei évre is szeretnél kapni akár 130 ezer forint adóvisszatérítést, akkor szólunk: december 31-ig kötheted meg a szerződést, és fizethetsz be arra egy tetszőleges összeget. Ha viszont már van nyugdíjbiztosításod, akkor – például az év végi pulykapénzből – egyszeri befizetéssel is kiegészítheted a megtakarításodat, így növelve az idei évre járó pénz összegét.

De van még egy fontos határidő: az adóvisszatérítés nem jár automatikusan, hanem az SZJA-bevallásodban kell majd igényelned a pénzt, következő év május 20-ig. Ezt minden negyedik ügyfél elmulasztja, ami miatt ők bukják a nekik járó összeget, tehát figyelj a határidőre!

6. Te döntesz: nulla kockázat vagy magasabb hozam?

Ha tehát idén december 31-ig megkötöd a nyugdíjbiztosítást, két típus közül választhatsz:

7. Milliós különbségek lehetnek: figyelj a költségekre is!

A kockázat és a hozam mellett a költségekre is érdemes figyelned, amikor nyugdíjbiztosítást választasz, mert az egyes termékek költségei nagyon eltérők lehetnek, így évek alatt szintén akár milliós különbségek adódhatnak.

Ezért az MNB honlapján elérhető teljes költségmutatók (TKM) segítségével mindenképpen hasonlítsd össze az egyes nyugdíjbiztosítások éves átlagköltségét. Minél alacsonyabb a TKM, annál kisebb az adott termék költsége.

A legfontosabb tanácsunk pedig az, hogy bármilyen kis összeggel is, de minél előbb kezdj el takarékoskodni a nyugdíjas éveidre, mert még egy 10-20 milliós nyugdíj-megtakarítás eléréséhez sem kell tízezreket félretenni havonta, ha elég korán elkezded a rendszeres spórolást!