A terror és a félelem árnyékában
A nyugati világ felé nyitott arab országok szempontjából kulcsfontosságú szerepe volt és van a turizmusnak: 2014-ben Egyiptomba 15 millió, Tunéziába pedig 3,5 millió turista érkezett…
… az orosz utasszállító felrobbantása és a szúszai merénylet után viszont drasztikus csökkenést tapasztalhattunk. A két országba már csak szűk 2,5-2,5 millió külföldi látogatott el a következő évben, és a zivataros időszakban (az arab tavasz, a politikai bizonytalanság, az Iszlám Állam terjeszkedése és a terrortámadások miatt) a legtöbb turistának elment a kedve attól, hogy felfedezze ezt a csodás régiót.
Hogy kontextusba helyezzük: 2018-ban, minden korábbi rekordot megdöntve 6,5 millió külföldi választotta Magyarországot; a legrosszabb évben viszont összesen nem utazott el ennyi turista Egyiptomba és Tunéziába. Oda, ahová korábban majd’ 20 millióan látogattak egy-egy esztendő alatt.
Rosszul járt még Törökország is, hiszen amíg 2014-ben 41,2 millióan, addig 2016-ban már csak 25,3 millióan nyaraltak az országban. A háborútól vagy belpolitikai válságtól nem sújtott országok esetében viszont azt látjuk, hogy az utazási kedv nem általánosan, hanem a helyi problémák tükrében romlik.
Marokkóban minimális csökkenés után szép lassan újból megindult az emelkedés, és 2018-ban már bő 12 millió turista vendégeskedett az országban; Omán 2 millióról folyamatosan növekedett 2,8 millióra; Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emirátusokban pedig egyenletes bővülésnek örültek a turizmusban dolgozók.
Végül Egyiptomba és Tunéziába is visszatértek a külföldiek, bár azt nem tudjuk, hogy a decemberi kairói merénylet vagy a júniusi tuniszi robbantás ezt hogyan befolyásolja majd a közeli jövőben (valószínűleg ismét negatívan). Csakhogy a korábbi tapasztalatok alapján ez összességében, az egész régióra vonatkoztatva nem hat majd látványosan.
Az emberek imádnak az arab országokba utazni.
Hova érdemes ellátogatni az arab világban?
Mielőtt a hasznos tanácsok mélyére ásnánk, érdemes pontosan definiálni, hogy mit is értünk „arab országok” alatt, mivel a szóban forgó terület nyugat-kelet irányban több (cirka 6-7) ezer kilométert ölel át.
Kényelmesen elérhető, már-már közeli választásnak számít:
- Egyiptom
- Tunézia
- Marokkó
- Algéria
- Jordánia
- és persze Törökország is, ami ugyanakkor nem tagja az Arab Ligának
Turisztikai szempontból (sajnos) a nem ajánlatos kategóriába esik:
- Omán
- Egyesült Arab Emírségek (ezen belül Dubai)
- Katar
- Kuvait
- Szaúd-Arábia
- Bahrein
Kevesen tudják, de régió szerint is megkülönböztetjük ezt a hatalmas területet: ott van
- a Magreb (a szó maga nyugatot jelent, ahol „a Nap lenyugszik”; ide tartozik: Marokkó, Nyugat-Szahara, Tunézia, Mauritánia, Líbia, Algéria)
- a Nílus-völgy (Egyiptom és Szudán)
- Afrika szarva (Djibouti, Szomália)
- Levante (közel-keleti régió a Földközi-tenger és az Eufrátesz között; Izrael, Jordánia, Libanon, Palesztina, Szíria, Törökország)
- az Arab-félsziget (Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Egyesült Arab Emirátusok, Kuvait, Katar, Bahrein)
- valamint az Indiai-óceán térségében még a Komorói-szigetek
Bár a régióhoz tartozik, de Izraellel most nem foglalkozunk (pedig szót érdemelne) illetve a Komorói-szigetek is kimarad (leginkább a távoli fekvés okán). És akkor jöjjenek a konkrét tippek.
Mire figyelj, ha az arab országokba utazol?
1. Mikor (melyik évszakban) utazz az arab országokba? Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy bármikor. Megvan annak a varázsa, amikor az ember a hideg, jeges európai télből indulva leszáll egy kánikulától izzó reptéren (és persze egymás után kapná le magáról a ruháit).
Az arab országokban (főleg az Egyenlítőhöz közelebb) télen barátságos az idő; a novemberből márciusig tartó időszakban a hűvösebb szó is új értelmet nyer, hiszen ekkor 20-25 Celsius fok van errefelé, a Nap pedig szakadatlanul süt. A tenger hőmérsékletét is általában 20 fok felett mérik, és a jobb szállodák egész évben minőségi szolgáltatással várják a turistákat.
Az éghajlati adottságok miatt nyáron fülledt a kánikula, Dubaiban például a mostani a legmelegebb nyár; és a meleg nem feltétlenül a legjobb szó arra, hogy milyen érzés 45 fok felett főni. Nem véletlen, hogy ezekben a hónapokban inkább az északabbra fekvő desztinációkat ajánlják (az utazási irodák is).
2. Derítsd ki, hogyan jutsz el a célállomásra! Van olyan ország, ahová közvetlen járat visz el Budapestről, máshova csak átszállással juthatsz el, ezért érdemes már a tervezés fázisában tájékozódni, hogy hova mennyi ideig tart az utazás.
Nézd meg, hogy a fapadosok indítanak-e járatot a kiválasztott úti célra, és ha nem, akkor hol kell átszállni és mennyit kell várni. Egy másik opció az, ha Bécsből indulsz: a nyugati megyékből ez még közelebbi opció, de Budapestről is viszonylag kényelmesen el lehet jutni a schwechati reptérre.
3. Járj utána, hogy milyen oltások és vízum szükséges a kiválasztott országba, valamint ezeket mennyi idő „kiváltani”.
Marokkóba például elég egy belépési nyomtatványt kell kitölteni; Egyiptomba ellenben már vízumra lesz szükséged, ami nemcsak a nagykövetségen, de a repülőtéren, érkezéskor is beszerezhető (persze hozzáteszik az illetékesek, hogy ennek kellemetlen következményei mindig az utast terhelik; például akkor, ha valamiért mégsem engedik be az országba).
Minden esetben és országnál igaz, hogy érdemes pontosan utánajárni, mi várhat ott az emberre (pozitív és negatív értelemben); ehhez ma már elég jó tájékozódási pont a Google, illetve hasznos segítség lehet a konzuli szolgálat weblapja.
4. Hol érdemes szállást foglalni? A rutinos utazók szerint a szálláson semmiképp sem érdemes spórolni, és a jobb környéken található (jobb) szállodákat érdemes választani. Vagyis a biztos(nak tűnő) pontokat, ahol felkészültek a külföldiekre, és ahol sok más sorstársunk is a segítségünkre siethet egy-egy problémás esetben; ahol biztosan nem vagy egyedül.
Bár a backpacking jó muri, de a hosteleket érdemes kerülni.
5. Milyen gyógyszereket célszerű magaddal vinni? Alapvetés, hogy ami a helyieknek meg sem kottyan, az téged ágyhoz vagy mosdókagylóhoz bilincselhet, ezért érdemes már utazás előtt alaposan felkészülni. Legyen nálad lázmérő és lázcsillapító, valamint fejfájáscsillapító és hasmenés elleni szerek (például széntabletta).
Emellett ne felejtsd otthon a naptejet, és készülj az várható eseményekre: pakolj
- allergiás reakciók elleni (nem, nem a kalciumtablettára gondolunk, hanem a hisztaminra)
- rovarcsípés elleni
- és gombás fertőzési elleni készítményeket
Jó ötlet utazás előtt a háziorvosoddal is elbeszélgetni, mert sok hasznos tanácsot kaphatsz tőle.
6. Készülj a gasztronómiai különlegességekre. Már amennyire fel lehet készülni, amellett, hogy bepakolod a szükséges gyógyszereket a táskádba. Ha tanácsolhatunk még valamit, akkor az ez: nem ugyanaz az élmény és nem tökéletesen ugyanaz az ízvilág, de érdemes pár hazai arab étterembe ellátogatni utazás előtt; valószínűleg nem szokik hozzá az ember gyomra, de az első „sokk” legalább itthon éri.
Ne feledd: rengeteg a csábító finomság, és a fűszerek illata elvarázsol, de nem árt körültekintőnek lenni. Ez nem arab sajátosság, ugyanez lenne a helyzet, ha az ember Mexikóba vagy Távol-Keletre utazna.
Akkor sincs baj, ha kiderül, hogy a te gyomrod alkalmatlan az arab ételek befogadására, hiszen a szállodák többsége felkészült az ilyen esetekre, és elérhető az európai koszt.
7. Milyen ruhákat vigyél? Nem fogsz meglepődni, de azért írjuk le: a célállomáson biztosan meleg lesz; melegebb, mint amire számítasz. Az arab országokba nem kabáttal és anorákkal utazik az ember.
A téli időszakban a jobb szállodákban van fűtés, de erre csak ritkán van/lesz szükség. A legtöbb arab országra ugyanis a mediterrán jellegű és a sivatagi időjárás jellemző, de a Google segítségével érdemes ezen a téren is pontosan tájékozódni.
- Marokkóban például csak az év kevés időszakában fut 10 Celsius fok alá az átlaghőmérséklet
- Egyiptomban a januári és a februári időszakban számíthatsz cidrire (minimum 9, maximum 18-19 fokos átlaghőmérséklet)
- az Emirátusokban pedig még ennél is forróbb a helyzet (extrém példa: átlaghőmérséklet október és március között extrém hidegben: 22, 18, 14, 12, 13 fok)
A hőmérséklet mellett viszont van egy másik fontos szempont is, amire figyelned kell, ez pedig az iszlám elvárásai. Fontos, hogy az öltözködés megválasztásakor a vallási előírásokat is szem előtt tartsd, és bár a turistákra nem vonatkoznak ugyanazok a szigorú szabályok, azért senkinek nem javallott a kirívó/kihívó öltözködés. Szerencsére vendégként többet megengedhetsz magadnak, mint a helyiek, de tapasztalni fogod, hogy ha betartasz pár szabályt, akkor a helyiek is barátságosabbak és nyitottabbak lesznek veled.
Az elvárás persze országonként más és más; van, ahol szigorúbb, van, ahol megengedőbb, ennek ugyanúgy érdemes utánajárni, mint bármi másnak. Ami viszont általánosan igaz a legtöbb esetben:
- kerüld a mélyen dekorált és vékony pántos ruhákat
- lehetőség szerint hagyd otthon a testre simuló öltözékeket
- védekezz a Nap ellen (kalap, napszemüveg, hosszú kendő; ez utóbbi a szent helyekre történő látogatás esetén fontos kellék a hölgyeknél)