Ha többet ér a lakásod, mi lesz a biztosítással?

Miközben Magyarországon a lakásárak szépen emelkednek, addig az olykor évtizedes lakásbiztosítások díjai inkább csak stagnálnak. Ez rövid távon minden fogyasztónak öröm, ám igazán nagy kár esetén veszélyt jelent. Néhány magyar lakásbiztosítási „szokást” mutatunk be, amit érdemes átgondolni az új ingatlanpiaci helyzetben!

Nézőpont kérdése, hogy öröm-e vagy inkább bánat, ha egy országban gyorsan drágulnak az ingatlanok. Mindenesetre nálunk most ez történik, tavaly például országosan 15 százalékkal nőttek átlagban a lakásárak, Budapest felfelé húzta az átlagot, a fővárosban ugyanis 22 százalékot is elért a drágulás.

De mi a helyzet a biztosítással?

Hogyan befolyásolja a lakásárak emelkedése azt, hogy milyen lakásbiztosítást kössünk? Érdemes lehet erre is gondolni és egy kicsit átalakítani a megszokott ügyintézésünket, legyen szó magáról a biztosításról, a csatornáról, vagy akár az önrészről.

A mai lakásbiztosítási piacot három „megszokás” jellemzi:

Mindegyik érthető is. Ki ne szeretne kényelmet, egyszerűséget, olcsóságot? Ráadásul, a kis károknál, amikor a vihar lever néhány cserepet, amikor becsapja az ablakot a szél, még egy kisebb kárral járó betörésnél is ezek a „szokványok” nagyon racionálisak.

Ám azon olykor érdemes elmerengeni, hogy az igazán nagy eseményeknél, egy súlyosabb csőtörésnél, vagy egy tűzkárnál, amikor akár az ingatlan teljes újjáépítése is felmerül, mire elég a biztosítás.

Régi lakás, öreg biztosítás

Kezdjük az első ponttal, vagyis azzal, hogy sokan ősi biztosításokban ülnek. Elsősorban egyéni, de olykor szinte „nemzeti” karakterisztikának is mondhatjuk, hogy ki miként figyel a költségeire, min spórol.

A magyar ember például nemzetközi összehasonlításban enni-inni szeret, kolbászra, sörre többet költ, ezeken ritkábban spórol. Ugyanakkor a mind tudatosabb hazai lakosság egy része a (kábeltévé, energia, mobil)szolgáltatóin vagy a (gépkocsi-, esetleg lakás)biztosításain évről évre megpróbálja csökkenteni a fizetendő díjakat.

Ha pedig sikerül, szívesen el is meséli a baráti társaságban, hogy mennyit tudott spórolni az előző évi tarifához képest.

Nem mindig az olcsó az olcsó

Mindez teljesen érthető is, de a biztosításoknál az ár-érték arány nagyon fontos: nemcsak azt érdemes figyelni, hogy mennyi a fizetendő díj, hanem azt is, hogy mennyi a biztosítási összeg és mi a tartalma például a lakásbiztosításnak. A magyar ingatlanárak emelkedése mellett főleg az alulbiztosítás gyakori, hiszen nemcsak az ingatlanok értéke nő, de az ingatlanok újjáépítési költsége is, ami miatt egy nagy kárnál csalódottak leszünk.

Autós példával élve azt elfogadjuk, hogy nem ugyanakkora egy Suzuki és egy Ferrari biztosítási díja, hiszen más az autók értéke és a javítási költsége. De azt vajon elfogadjuk-e, hogy más biztosítás passzolhat egy 30 milliós vagy egy 60 milliós lakáshoz?

A hűségesek

Alapvető jó tanácsként javasolhatjuk, hogy nem kell hetente böngészni a lakásbiztosításokat, sőt, talán még évente sem, de legalább 3-5 évente tekintsünk rá a saját konstrukciónkra!

Sokan ugyanis olyan, évtizedes lakásbiztosításokat fizetnek, amelyek egyszerűen megöregedtek. Például a biztosítás még nem ismert bizonyos lakáson belüli értékeket (modern energetikai megoldásokat, nagy értékű elektronikai kütyüket), vagy egyszerűen a biztosítási összeget „kinőtte” a lakásunk, házunk újjáépítési értéke.

Indexálás

A lakásbiztosításoknak van ugyan évente egyfajta, előre meghatározott értékkövetése, de ez a legtöbbször az inflációhoz igazodik. Márpedig Magyarországon mostanában az infláció nincs összhangban az építőipari- és lakásár-emelkedéssel.

Ne legyenek illúzióink, amikor azt mondtuk, hogy 15-20 százalékos a lakásár-emelkedés, az építőipari munkadíjakban is hasonló lesz a növekedési mérték! Közben pedig az infláció csak 3 százalékos. Márpedig, ha elöregednek a biztosítási összegek, akkor nem feltétlenül kezelik a valós helyreállítási költségeinket.

Újjáépítési érték

A biztosítási összeg meghatározásánál elsősorban nem az a fontos, hogy mennyit ér az ingatlanunk, hanem az, hogy amennyiben kár történne, a javítást, adott esetben az újjáépítést mennyiből tudjuk megoldani.

Ha 20 millió forintot kapunk, de az újjáépítés a megemelkedett építőipari költségek miatt 30 millióba fáj, akkor a saját bőrünkön érezzük, hogy rossz üzletet kötöttünk. Ezért lehet érdemes nem az elérhető legolcsóbb biztosítást fellelni, hanem a kiválasztott biztosítási összeghez megtalálható legjobb, legtartalmasabb biztosítást megkeresni. Ez talán egy kis utánajárást, némi konzultációt igényelhet, de tájékozódjunk, mert ez például egy sajnálatos „totálkár” esetén milliókat jelenthet.

Önrésszel is figyelhetünk a nagy károkra

Most tényleg azt tanácsoljuk, hogy próbáljunk a biztosító által javasolt éves emelési összeg feletti díjemelést kérni? Nem, vagy legalábbis nem feltétlenül. Azt azonban nézzük meg, hogy a biztosítási összeg mire elég! Szinte minden esetben van olyan termék a piacon, ami nem drágább, csak más a beltartalma.

A helyes kérdésfeltevés talán az, hogy mikor alszunk nyugodtan?

Ez nem egy irreális kérdés, valóban kaphatunk 10 millió forinttal nagyobb biztosítási védelmet is ugyanakkora díjért, ha vállalunk egy 20 ezer forintos önrészt.

Ha váltani kell…

A fenti mérlegelésből és némi utánajárásból arra is juthatunk, hogy érdemes „újragondolni” a lakásbiztosításunkat. Ha úgy döntünk, hogy váltunk, az nem lesz ördöngösség, de tartsuk be a szabályokat!

A lakásbiztosítást egy évre kötjük, de az automatikusan újraindul, hacsak a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal fel nem mondjuk. Ennek megvannak a szabályai, könnyű utána olvasni, de nagyjából az a lényeg, hogy időben és szabályos, a követelményeknek megfelelő formátumban érkezzen meg a biztosítóhoz a felmondásunk.

Figyelem: nem elég amolyan ráutaló magatartásként nem fizetni, ennél komolyabbak a formai követelmények.

És aki a kis károktól tart csak?

Eddig alapvetően arról írtunk, hogy miként óvjuk magunkat attól, hogy ne járjunk nagyon pórul, ha nagy kár következik be. Természetesen olyan élethelyzet is lehet, amikor nem a földrengéstől, a tűzvésztől, vagy az árvíztől tartunk, hanem például a betörésektől. Végezetül következzen három tanács az ilyen helyzetekre is!

1. Kommunikáljunk a biztosítóval!

Valóban előfordulhat, hogy számunkra a betörés a fő kockázat. Ilyenkor természetesen nem feltétlenül érdekes a lakásunk újjáépítési értéke. Ebben az esetben elsősorban az lesz a fontos, hogy mire terjed ki a biztosításunk.

Itt az alapvető jó tanácsunk az, hogy azzal biztosan nem járhatunk pórul, ha a biztosítóval kommunikálunk. Ha a biztosító tud az értékeink növekedéséről, elmondhatja, hogy arra vonatkozik-e a biztosítás, vagy, ha nem miként lehet kibővíteni a biztosítást.

2. Ez nem a rózsák háborúja

A betöréses károkat sohasem bemondásra fizeti a biztosító, és ha nem tájékozódunk előre a feltételekről, akkor az érvényesítés olykor nem is olyan egyszerű.

Nézzük meg, hogy milyen szintű zárvédelem szükséges! Szinte biztos, hogy csak akkor lesz biztosítási esemény, ha a betörő a zárat roncsolta, az ajtót feltörte, és mi erről rendőrségi feljelentést is tettünk.

Ez nem a rózsák háborúja: az nem biztosítási esemény, ha egy megromlott családi helyzetben többeknek is van kulcsa a lakáshoz, és a csúnya válás során a feleség elviszi a férj bélyeggyűjteményét. Itt a biztosító nem, legfeljebb a rendőrség segíthet.

3. Albérletben is

Végül fontos tudni, hogy a lakásbiztosításnak akkor is lehet értelme, ha nem is a saját lakásunkban, hanem albérletben szeretnénk megóvni magunkat például egy betöréstől (hiszen bérlőként is lehetnek olyan értékeink, például egy laptop, vagy fényképezőgép, amiket szeretnénk anyagilag megvédeni). Ilyenkor két fontos szabályt azért érdemes betartani.