Az elegáns darázs: így hódít a Vespa

Cool. Ez a legjobb szó a Vespa robogóra, amit még az is szeretne magának, aki életében nem ült motoron. A kedves, elegáns, stílusos olasz kismotor sztorija éppoly érdekes, mint az, hogyan lett filmek szereplője és megannyi sztár kedvenc tárgya. Most Te is nyerhetsz egy Vespát, ám hogy hogyan, ahhoz végig kell olvasnod a cikket!

Nincs is annál jobb reklám, mint amikor egy terméket olyan hírességek használnak, akikkel magad is szívesen azonosulsz. Annál meg aztán végképp nincs jobb, ha egy termék akkora kultusszá válik, hogy rendszeres szereplője lesz filmeknek. Az, hogy Apple-termékeket látunk minden amerikai filmben, teljesen természetes. Ahol meg valamiért nem lehet mutatni, ott viccesen helyettesítik, a Nickelodeon számos sorozatában például az ikonikus alma helyett körteforma van a laptopokon, a telefon maga meg effektíve körte alakú. A termékelhelyezés külön hirdetési műfaj – nem véletlenül. Napestig tudnánk sorolni a filmekben felbukkanó reklámokat termékeket.

Főszerepben: Nike, Fedex, Pepsi

A Vissza a jövőbe Nike- és Pepsi hirdetéseit mindenki ismeri – a Nike márkának annyira része lett a filmben való megjelenés, hogy tavaly le is gyártották az önmagát becsatoló cipőt. Ki ne tudná, milyen napszemüveget viselt Tom Cruise a Top Gun-ban? A Ray Ban ezzel vált a korábbinál is jobban vágyott márkává.

Az megvan, amint minden idők legizgalmasabb James Bond-ja, Danial Craig egy Heineken-üveggel a kezében piheg az ágyban? (Amúgy persze az összes James Bond-film egy product placement-orgia.) A Számkivetett és a FedEx? Forrest Gump és Nike-futócipő? A Szárnyas fejvadász ikonikus jelenete közben a háttérben végig ott látszik a gigantikus TDK-neon, de senkit sem zavar.

Nem soroljuk tovább, mert nem erre pazaroljuk drága karaktereinket. De van egy márka, amely olyan szerves része lett a filmkultúrának, mintha élő lenne, mintha annyira szerves része lenne a filmeknek, amelyekben felbukkan, mint maguk a színészek. Mivel a címben már elárultuk, melyik márkáról lesz szó, nem lepünk most meg senkit: igen, a Vespáról. A név azt jelenti: darázs. A legelső és máig legfontosabb megjelenése a Római vakáció című William Wyler-filmben volt, 1953-ban.

Vespa, a filmsztár

Audrey Hepburn és Gregory Peck szerelmének ikonja lett a kismotor – sőt, azóta minden Vespa-kismotor a szabadság, a kúl városi lét és a szerelem szimbóluma is egyben. Ki ne emlékezne Hepburn kezdeti ügyetlenkedésére a Vespán?

Ugye? A Vespa összesen több mint 1500, ismételjük, több mint 1500 filmben bukkant már fel eddig, olyanokban, mint a Rocco és fivérei, az Édes élet, a Sebhelyes arcú, a Fogjunk tolvajt, az U.N.C.L.E emberei, a Ratatouille, az Abszolút kezdők, A tehetséges Mr. Ripley, a Sils Maria felhői, a Macskajaj, a Kidobós, a Taxi, az Én, a kém, nem soroljuk fel a teljes filmtörténetet. Ha valakinek van felesleges 2-3 órája, akkor böngéssze nyugodtan az autókra és motorokra specializálódott filmes adatbázist, az imcdb.com-ot (igen, van ilyen, igen, az Internet Movie Car Database rövidítése).

Ennél már csak az lendít többet egy márkán, amit az elején pedzegettünk, nevezetesen, hogy ki mindenkinek van Vespája vagy ki mindenkit láttunk már Vespán ülni. A Vespa cool-listán olyan nevek szerepelnek, mint a Liev Schreiber–Naomi Watts páros, Paris Hilton, Mickey Rourke, George Clooney, Brad Pitt, Emma Watson, Hugh Jackman, Reese Witherspoon, Christina Ricci, Cameron Diaz, Anne Hathaway, Jennifer Lopez, Jude Law, Nicole Kidman vagy Owen Wilson.

Ezek után kinek ne kellene ez a cuki kis motor? A Vespa nem a közelmúlt retro-hullámán érkezett meg hozzánk, mindig is divatos volt. Csodás elegancia, vagány olasz formaterv, ránézésre azonosítható és vonzó életérzés – alighanem ezek a Vespa sikerének legfontosabb okai. Egy márka története sokszor kalandos, nem kivétel ez alól a Vespáé sem. Szívesen idézzük a sztorit a Vespa hivatalos oldalának segítségével.

Kalandos sztori

Az első Vespa 71 éve, 1946-ban gurult ki a Piaggio cég gyárából. A sztori azonban sokkal régebben kezdődött. Rinaldo Piaggio 1884-ben alapította meg a Piaggio vállalatot, amely a kezdetben luxus tengerjárók kabinjának berendezéseihez szállított minőségi faanyagot. Később vasúti kerekek készítésével, az első világháború idején pedig tengeralattjárók felderítésére és megsemmisítésére alkalmas motoros hajók, még később pedig repülőgépmotorok és helikopterpropellerek gyártásával is foglalkoztak már.

Az első világháború komoly változást hozott: repülőgépeket és hidroplánokat kezdtek gyártani. Genova mellett még két gyárat nyitottak, 1917-ben Pisában, 1921-ben pedig Pontederában. A II. világháborúban a Piaggio vállalat pisai és pontederai repülőüzemeit a szövetségesek szinte a földdel tették egyenlővé. Az alapító fiának, Enrico Piaggionak volt a feladata az üzemek helyreállítása, és az ő ötletére alkották meg az eredetileg olcsó tömegcikknek szánt Vespát. A könnyű és gyors mozgású robogók gyártása a lehető legjobbkor kezdődött, hiszen a háborúban szinte teljes egészében elpusztult a járműállomány.

Mivel Enrico nem szerette a motorok alaktalanságát és piszkosságát, felkért egy mérnököt, aki olyan robogót tervezett, amelynek karosszériája és kormánya a repülőgépekére emlékeztetett. A sebességváltó kar a kormányra került, a motor a hátsó kerékhez, a robogó elejére a repülőgépgyártásban használatos levegőkaros kormányoszlopot tervezett, amely megkönnyítette a kerékcserét, a karosszéria pedig megvédte a vezetőt a piszoktól. A vezetési pozíciót úgy tervezte meg, hogy kényelmesen és biztonságosan ülhessen a vezető.

1946 áprilisában 15 Vespa gördült ki a pontederai üzeméből. A nevet magától Enricótól kapta, akit a robogó egy darázsra emlékeztetett. Sokan kíváncsian és érdeklődve fogadták, de akadtak szkeptikusok is, akik nem hittek a robogó jövőjében. A Vespa nem várt sikert aratott. Miután az első évben legyártott 2000 darab kevésnek bizonyult, a hatalmas kereslet miatt 1949-ben 35 ezer darabot, 1950-ben pedig már 60 ezret készítettek belőle.

A II. világháború után újra talpra álló Olaszországot a Vespával motorizálták. Az első tíz évben egymillió Vespát gyártottak, amely az ötvenes évek közepére már világszerte az egyik legkelendőbb közlekedési eszközzé vált, és több országban (Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban, sőt, Brazíliában, Indonéziában és Indiában is) gyártották. Ma pedig ugyanúgy hódít, mint 50 évvel ezelőtt, igaz, ma már korántsem „tömegtermék” – a legegyszerűbb modell ára is 1,5 millió forint.