Kánikula: a gyerekekre leselkedő top 5 veszély

Gondoltad volna, hogy április és október között történik az összes gyermekbaleset kétharmada? Szinte mindegy, hogy a kisebbek otthon vannak (és egyedül) vagy a strandon/táborban! Mert a baj bárhol megtalálja őket!

Sokkoló belegondolni, hogy a vakáció ideje alatt mintegy 30 ezer gyerek kerül kórházba, és az orvosok előre tudják: ahogy melegebb lesz az idő, úgy visznek be mind több és több gyerkőcöt a sürgősségi osztályokra.

Persze nincs ebben semmi különös, elvégre balesetek, sérülések a felnőtteket is érik ilyenkor, de ez nem jelenti azt, hogy akkor legyinthetünk a nyári kockázatokra. Főleg, hogy a gyerekek különösen veszélyeztetettnek számítanak, hiszen hamis biztonságérzetük mellé egy raklapnyi kíváncsiság társul. Úgy érzik, velük semmi rossz nem történhet, és közben szeretnék még jobban felfedezni és megismerni az őket körülvevő világot.

Márpedig aki mindent ki akar próbálni, annak szembe kell néznie az esetleges veszélyekkel. Hogy mik ezek? Lássuk!

1. Vízparti balesetek

Nincs nyár és nyaralás vizes szórakozás nélkül, főleg akkor, ha a gyerkőcökről van szó! Ki ne emlékezne arra, hogy fiatalon mennyire várta már a szünidőt, mert a Balaton, a tenger, a strand bizony nem várt, és minden, a kánikulában szárazon eltöltött időpocsékolásnak tűnt.

A vízparton és a vízben azonban nem csak élmények és kalandok, hanem veszélyek is leselkednek a gyerekekre. A leggyakoribb vízparti balesetek:

Az örökös aggódás és a gyerek hét lakat alá zárása persze nem megoldás, ezért a tanulság az odafigyelés. Az okostelefonok megjelenése miatt sok szülő a mobiljába temetkezik, a gyerkőcöknek viszont hiába tetszik ez a függetlenség, még egyikük sem áll készen az önálló fürdőzésre. Sőt, még a felnőttek többségére sem jellemző az, hogy tökéletesen up-to-date lenne. Te hallottál már például a rip áramlatról? Ez a jelenség tenger- vagy óceánpart sekély (!) részein fordulhat elő, sebessége pedig 7-8 km/h is lehet… a parttól el, a mély felé haladva. Még gyakorlott úszók sem tudják mindig felvenni vele a versenyt, a rutintalanok pedig hamar elfáradnak a hiábavaló kapálózásban. Sejtheted, milyen tragédia lehet ennek a vége.

A vízbefulladásról a Semmelweis Egyetem is írt cikket, amelyben a szerzők leírták, hogy a gyereknek mindig mentőmellényt kell viselnie, és fürdeni csak az arra kijelölt vízben szabad.

Felhevült testtel (és főleg arccal előre) nem szabad vízbe ugrani; tegyünk is itt egy gyors kitérőt! A hirtelen szívmegállást a bolygóideg izgalma okozza, amit az arcot ért hirtelen inger váltja ki. Emlékszel, milyen érzés, amikor hirtelen hidegre váltasz tusoláskor, és a zubogó víz alá teszed az arcod? Nos, ezért nem ér sokat az, ha csak a szíved környékét öblíted át hideg vízzel (az arcodat is fel kell készíteni).

De ne csak magadra és az arcodra, hanem a gyerek felkészítésére is figyelj! Tanítsd meg neki, hogyan vigyázhat magára (mit csináljon, ha eltéved a strandon), és hogy mire kell figyelnie egy-egy kérdéses szituációban (például hirtelen mélyülő vízben, vagy épp viharjelzés láttán). Olvass utána a lehetséges veszélyeknek, és ha van rá idő/kedv, járjon a gyerek évközben is úszni. Jó ötlet, ha nem nyáron kerül először mélyvízbe.

Szülőként pedig érdemes felkészülni az újraélesztés technikájából, amiről szerencsére a legtöbb kórházban már adnak felvilágosítást.

2. Játszó(téri) balesetek

Nem kell hozzá játszótér, elég csak a játék maga, és a baj az utcán, a kertben, a focipályán vagy épp a vén diófa alatt is megtörténhet. Gyakoriak például a trambulinbalesetek (jé, magasra száll a gyerek!), a fára mászás még mindig magában rejti a leesés kockázatát, és persze a bicikli is eldőlhet (kicsikkel és nagyokkal a nyeregben).

A tanács most is érvényes: négy fal közé zárás helyett érdemes előre gondolkodni. Tanítsd meg a gyereknek, hogy mit kell tennie baj esetén (ne pánikoljon, kérjen segítséget, hogyan állíthat el egy vérzést stb.); gyakoroljátok a kerékpározást; és persze bármilyen sportról is van szó, az első fél óra után ne hagyd magára. A lehető legtöbbször tartsd rajta a szemed; a játszótéren ugyanis elég egy kis szülői fókusz, mert te látod, tudod, hogy milyen mozdulatokból, akrobatikus próbálkozásokból lehet probléma. És a dolog ellenkezője is igaz: elég csupán egy pillanatig félrenézni…

Fontos tanácsok:

3. Kutyaharapás

Gyerek és kutya kiváló barát lehet, mégis – a gyerek és az állat nagyobb mozgásigénye miatt – nyáron történik a legtöbb kutyaharapás; sőt, az esetek jelentős részében saját eb okozza a kalamajkát (a statisztikák szerint 84 százalékban). A vidékre (nagyihoz, papihoz) érkező városi gyerekek vannak leginkább veszélyben, mert ők hirtelen rászabadulnak az új, izgalmas környezetre, és a világ kinyílásával együtt járhat a baj.

Sok gyerek nem tudja, hogyan kell viselkedni a kutyával, és hogy mit engedhet meg magának; biztos te is láttad már, hogyan húzogatják az ebek bundáját, hogyan gyömöszölik őket és nyúlnak bele a szájukba; márpedig egy óvatlan mozdulat rossz reakciót is kiválthat a kutyából. Szerencsésebb esetben csak odakap, rosszabb esetben harap.

Mire kell figyelned?

4. A hőség átka: kiszáradás, hőguta

Kis túlzással mindenki tudja, hogy gyereket (és háziállatot sem) hagyunk magára az autóban, hiszen a nyári melegben hamar felforrhat ott a szervezete. Mégis, csak az Egyesült Államokban évente 38 gyerek hal meg emiatt.

Mi történik a szervezetünkkel a nagy melegben? Miért olyan veszélyes ez?

Az ember törékeny gépezet, és csak ideig-óráig bírja a túlhevülést. A test persze először próbál védekezni (verejtékezéssel), de a drasztikus folyadék- és sóveszteséget nem bírja sokáig. A keringés rendezetlenné válik, az erekhez egyre kevesebb vér jut, a szervek vérellátása emiatt csökken, és egy idő után a szervezet feladja a küzdelmet. A gond pedig nemcsak egy bezárt autóban érheti a kicsiket (hanem strandon, kertben játszadozva is).

A hőguta jelei: leáll az izzadás, forróvá és szárazzá válik a bőr; fejfájás, szédülés, kábultság, koncentrációzavar, hányinger, hányás lép fel. Picit más eset a napszúrás, amikor csak a fejet érik a kellemetlen hatások (emiatt pedig megduzzad az agyhártya).

Éppen ezért gondoskodj a rendszeres folyadékutánpótlásról (az OÉTI szerint a napi folyadékigény 4 dl 10 testsúlykilogrammonként); gyerek és szülő esetében ez ugyanolyan fontos. Fontos viszont, hogy csecsemőnek ne adj vizet, mert az felhígítja a vérében lévő sót, ez pedig légzési problémákat okozhat nála.

Ha észreveszed valakin a kiszáradás, a napszúrás vagy a hőguta jeleit, akkor azonnal vidd árnyékba az illetőt, és hideg vizet vagy (natúr) teát itass vele. Hidegvizes borogatással kezdd el a test lehűtését és hívj mentőt.

A legjobb ismét csak az, ha gondoskodsz a megelőzésről:

5. Ételmérgezés

Tipikusan nyári probléma, hiszen a kórokozók könnyebben szaporodnak el a nagy melegben, egy kevésbé edzett vagy erős emésztőrendszer pedig könnyedén kitűzheti ilyenkor a fehér zászlót.

Lehet, hogy te szülőként még csak-csak bírod (bár ez nem akaraterő kérdése), de a kicsiket nagyobb eséllyel ledönti a betegség. Ezért tarts be néhány szabályt:

Valószínűleg te is látod, hogy a gyakori bajforrások esetében mi a tanulság: az odafigyelés. Nagy általánosságokban igaz: rajtad, szülőn múlik, hogy mennyire lesz vidám és kellemetlen élményektől mentes a nyár, márpedig jobb árgus szemekkel lesni a gyerkőcök szórakozását, mint később aggódni és bánkódni.

Ha pedig a váratlan helyzetek mégis megtörténnek, akkor légy felkészült, és védd be magad az Union balesetbiztosítási csomagjaival.