EB után, olimpia előtt: öröm, hírnév, pénz

Minden negyedik évben van nyári olimpia. Amikor nyári olimpia van, akkor van foci Európa-bajnokság is. Ugye, hogy ezt az összefüggést eddig nem vágtuk teljesen?

Mivel az ideit megelőzően 44 éve nem voltunk Eb-n, hát, legyünk őszinték, nem nagy csoda, hogy nem ivódott be ez az olimpia-Eb összefüggés a magyarok tudatába. Király, Gera, Dzsudzsák, Szalai, Kleinheisler és a többiek, azaz a magyar futballválogatott minden előzetes várakozást felülmúló Eb-szereplésének köszönhetően egyszerre ez egy nagyon sportos nyár lett.

Együtt szurkolni

Amikor még nem voltak olyan pubok, sátrak és közösségi terek, ahol az emberek meccset néztek együtt, nem tudtuk, milyen felemelő érzés is lehet együtt szurkolni, együtt magyarnak lenni.

Az olimpia ezt az élményt nem tudja megadni, még akkor sem, ha csodás sportágakban csodás magyar versenyzőknek szurkolhatunk. Erre tényleg csak a foci képes. A világ legnépszerűbb sportága azért a világ legnépszerűbb sportága, mert azt szeretik a legtöbben. Evidensnek látszik? Persze. Sokak számára ez nem annyira nyilvánvaló.

Januári hírek, téves megosztások

Amikor a magyar csapat megverte Ausztriát az első meccsen, és tele lett a Facebook a magyar futballisták sikerével, a futball-szkeptikus (és mint látni fogjuk, a sporthoz egyáltalán nem értő) emberek elkezdték megosztani a magyar női vízilabda-válogatott Eb-győzelmének hírét.

A magyar lányok sikerére mi is nagyon büszkék vagyunk, annál is inkább, mert a Vienna Life a vízilabda szövetség támogató partnere, de ezek a megosztásokat látva konkrétan sírhatnékunk támadt: a magyar lányok a belgrádi Eb-t idén januárban nyerték meg! Az emberek pedig úgy osztották, mintha a hír friss lenne: „Bezzeg ezzel senki nem foglalkozik!”–felkiáltással. Hogy a tudatlanokat mi motiválta jobban, az „elnyomott” vízilabda iránit szimpátia, valamilyen teljesen félreértelmezett „feminizmus” vagy szimplán a (magyar) futball gyűlölete, nem tudjuk. De épp magunkról állítottak ki szegénységi bizonyítványt, hiszen a hír megosztásával épp azt bizonyították, hogy a női vízilabda sajnos keveseket érdekel. A magyar csapat csoportgyőzelme után az úszó Eb sikerei kaptak újra szárnyra – hasonló megfontolások alapján. Így amikor június 26-án a moszkvai kajak-kenu Eb éremtáblázatát kapta fel a Facebook népe, az első reakció sokakban a kétkedés volt. Pedig ezt az eseményt tényleg most, a foci árnyékában rendezték.

Csak, ha olimpia van

Lássuk be: a legtöbb sportág csak és kizárólag akkor érdekli a széles tömegeket, ha olimpia van.

Vajon hányan hallottak a 2012-es londoni olimpia előtt Szilágyi Áronról, a Vasas kardozójáról? De őszintén. Vajon hányan ismerték Pars Krisztián nevét? És hányan ismerik ma? És azt hányan tudták a londoni olimpia előtt, hogy létezik nyíltvízi úszás is, amelyen egy korábban lesajnált magyar úszónő, Risztov Éva indul? És Berki Krisztián nevének hallatán 10-ből hány embernek ugrik be olimpiai bajnokunk és hánynak a herevasaltató, tévés gyúrós celeb? Ki tudna hozzávetőleges személyleírást adni a kötöttfogású birkózásban szenzációs ezüstérmet szerző Lőrincz Tamásról?

Nem folytatjuk.
Az olimpia ilyen.

A legtöbb sportág és legtöbb sportoló csak pár hétig-hónapig van reflektorfényben. Vannak persze kivételek. Hosszú Katinka az év szinte minden napján be tud kerülni a hírekbe, annyit versenyez és nyer.

Az év legnagyobb eseménye

Ám az olimpia ettől függetlenül is az év legeslegfontosabb sporteseménye, és akkor is, ha nem fog kivinni olyan sok embert az utcára. Akárhány olimpiai aranyérmert is nyernénk, még ha többet is, mint Helsinkiben, akkor sem fog megállni az élet Budapesten, nem ugrálnak majd egymás nyakába az emberek a körúton és nem lesznek a riportereket nyakukba emelő szurkolók sem. Ahhoz valószínűleg még az is kevés lenne, ha a csapatsportágak sokasága ott lenne Rióban, de ez idén sajnos nincs így. Nem lesz ott Brazíliában a magyar futballválogatott (ez fociban amúgy is csak utánpótlás-torna), de a női és a férfi kézilabdások hiánya nagyon-nagyon fájó. Ahhoz, hogy egy olimpia Magyarországon tömegeket vigyen az utcára, alighanem az kell, hogy az olimpia itt legyen, Budapesten.

Lesz-e Budapesten olimpia?

Hogy erre van-e reális esély, azt még nem tudhatjuk, de ilyen közel még sohasem voltunk hozzá. Legyünk őszinték: aligha van ma olyan magyar ember, aki váltig ellenezne egy budapesti olimpiát, ha annak nem tudna az árnyoldalairól. A létesítmények, amelyeket kizárólag az olimpia eseményei miatt építenek meg, nagyon könnyen olyan sorsra juthatnak, mint az athéni olimpiai pár éve még korszerű létesítményei – egyik-másik már úgy néz ki, mintha az ókori játékokból maradt volna itt. Egy komoly tanulmány szerint az elmúlt 120 évben 3, azaz három városnak érhette meg olimpiát rendezni. A 2020-as olimpia Tokióban lesz, 2024-re pedig négy város kandidál hivatalosan: Párizs, Róma, Los Angeles és Budapest.

Könnyen lehet azonban, hogy Róma visszalép.

Az olasz főváros júniusban megválasztott női főpolgármestere, Virginia Raggi és pártja, az 5 Csillag Mozgalom ugyanis kimondottan olimpia-ellenes. Franciaországban elég sok sporteseményt rendeztek az elmúlt időszakban, olimpia is kétszer volt, igaz, meglehetősen régen: az első 1900-ban, a második pedig épp 100 évvel 2024 előtt. Los Angeles szintén kétszer rendezett olimpiát: 1932-ben és 1984-ben, még akkor is, ha utóbbi a keleti blokk országainak bojkottja miatt (Románia kivételével egyetlen szocialista ország sem vett részt a játékokon) csonka olimpia volt. A talán visszalépő Rómában csak egy olimpia volt: 1960-ban. Budapest sosem rendezett még olimpiát. A döntésre még több mint egy évet várnunk kell: a 2024. évi nyári játékok helyszíne a perui Limában, 2017. szeptember 15-én a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusán dől el.

Mi lesz Rióban?

Addig pedig itt van Rió! És indulhat az össznépi találgatás, hogy ki nyerhet aranyat a magyaroknak. Mi itt nem mennénk bele egy részletes esélylatolgatásba, tudjuk, hogy mindig van egy-két meglepetés és egy-két nagy csalódás. Mindenesetre szomorúak lennénk, ha az úszók és a kajak-kenusok nem nyernének néhány érmet, de reménykedhetünk persze másban is.

Mit hoznak az érmek?

De beszéljünk a pénzről kicsit! Mit nyer az, aki olimpiát nyer? A Magyar Olimpiai Bizottság Rióra sem változtat a londoni premizálási rendszerén. Az aranyérem 35, az ezüstérem 25, a bronz 20 millió forint állami jutalommal járt. A negyedik-nyolcadik helyezettekről sem feledkezik meg a MOB: ők 15, 10, 8, 4, illetve 2 millió forintot kapnak.

Hogy ez sok vagy kevés, nehéz eldönteni.⁣

Egy életet nem lehet alapozni rá, pedig az élsportolók épp azért élsportolók, mert nincs más foglalkozásuk. A legjobban kereső futballisták is épp azért próbálnak minél jobb szerződéseket kötni, mert tudják, 30-35 éves koruk után egyáltalán nem biztos, hogy lesz számottevő bevételük. És meglehetősen kevés az a sportág, amelyben nagyon sok pénzt lehet keresni. Magyarországon a csapatsportok közül szinte csak a foci – és ahhoz is nemzetközi szint szükséges, az egyéni sportágak közül pedig a tenisz emelkedik ki. A többi élsportolónak szinte csak a szövetségi jutalmak, esetleg a reklámszerződések maradnak. Ezért is keltett nagy feltűnést, hogy Hosszú Katinka megtalálta a rést: annyi nemzetközi pénzdíjas versenyen indul, amennyin csak tud, így versenyezve edz, vagy edzve versenyez és nem is keres rosszul, sőt! De ez a kivétel. A legtöbb élsportolónk messze nem keres ilyen jól, az olimpiai aranyérmesek sem.

A MOB ezért is találta ki az életjáradékot.⁣

Ez sem egy eget rengető összeg, de éhen halni biztosan senki sem fog. Ha úgy tetszik, ez a magyar olimpikonok szociális hálója. Egy 35 év feletti olimpiai bajnok tavaly bruttó 237 700 forintot kapott havonta, az ezüst- és bronzérmesek ennek a 60, illetve 40 százalékát. 2014-ben 488 olimpiai érmes összesen 977,79 millió forintnyi járadékban részesült. Korábbi nagy sportolóink közül van aki vegetál, és van, aki kiválóan tudja menedzselni az életét. Darnyi Tamásnak úszósulija van, Kovács Kokó István tévés lett, Borkai Zsolt pedig épp a MOB elnöke.

Ha tehát szülőként azon törjük a fejünket, hogy gyerekünkből híres sportolót nevelünk, és ezzel oldjuk meg az ő életét, gondoljuk meg kétszer is, mert ahogy a számokat elnézzük, erre nem lehet alapozni.⁣

És ehhez minimum Nagy Ádám- vagy Gyurta Dániel-szintű tehetség kell és nem árt egy kis ész sem. Továbbá valamilyen megtakarítási forma, de már megint hazabeszélünk.