Hú, azok a magyar-osztrák csaták!

Sógorok vagy labancok, gaz habsburg ellenségek vagy testvérek: az osztrákokkal a történelem során mindig is meglehetősen ellentmondásos volt a viszonyunk. Rengeteg csata, megannyi konfliktus, a viszonyunk azonban jó ideje békés. A futballban létezik erősebb ellenfél Ausztria válogatottjánál, de olyan nem, amelyikkel több meccset játszottunk volna. Jön a 137. magyar-osztrák, egyenesen az Eb-n!

Megvan a vicc?

Habsburg Ottót kérdezi a riporter, hogy mégis, kinek szurkol az osztrák-magyar meccsen? Mire Habsburg Ottó visszakérdez: Miért, kivel játszunk?

Habsburg Ottó már nem él, fia, György viszont alighanem tudja, hogy a boldog békeidőknek vége, a két ország már réges-rég nem egy állam. Pedig a sokszor nosztalgiával emlegetett Osztrák-Magyar Monarchia idején bécsi élet tombolt Budapesten is. Csak aztán jött Gavrilo Princip, lelőtte Ferenc Ferdinándot, a békeidőkből pedig egyszerre háborús idők lettek, hosszú-hosszú ideig.

Mellesleg a monarchia idején alakult meg az Osztrák Futballszövetség is: egészen pontosan 1904-ben. Ebben bizony lemaradtak a sógorok, 3 évvel előztük meg őket: a Magyar Labdarúgó Szövetség 1901-ben alakult meg.

Amióta van foci, inkább abban küzdünk egymással

Pedig korábban mennyit hadakoztunk az osztrákokkal! Rengeteget. Kezdetben mi voltunk a jobbak.
1291: magyar győzelem.
1326-1337: magyar győzelem.
1477-1488: sima magyar siker.
Akkor „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”.

Akkoriban feketében „játszottak” a magyarok, nem pedig meggypirosban. Innen a „bús” jelző, és nem pedig azért, mert kikaptak.
„Piros a mez, zöld a zokni, a vereséget meg lehet szokni.” Ez már egy későbbi mondóka, és bizony kitalálható, hogy nem az Aranycsapat idején terjedt el.

De vissza a történelemhez

Később már nem voltunk ilyen jók. Sem a Rákóczi-szabadságharcban, sem pedig az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Apropó: tudjátok honnan ered a kuruc név? A Pallas Nagy Lexikona szerint a kuruc török eredetű szó: „khurudzs”, azaz fölkelő. Bél Mátyás szerint viszont az 1514-ben a keresztes háborúra fölkészült parasztságot nevezték kurucnak, a szónak a latin miles cruciatus, crucifer, cruciger, crux (kereszt), illetve a német Kreuzer lenne az eredete. A labanc eredete nem kevésbé rejtélyes. Lehet, hogy a magyar eredetű hasonló lobonc, loboncos szóból származhat, mely a bécsi udvarban divatos parókára utalt. A lafanc is lehet magyarázat, ez lompost, rongyost jelent. Lehet francia eredetű is. A korabeli osztrák katonaság döntő többsége fehér egyenruhát viselt ( „le blanc” – fehér), Rákóczi udvarában nagyon sok francia kiképzőtiszt szolgált. Talán tőlük vehettük át a kifejezést, miután a franciák az osztrákokat gyakran „löblankok”"-ként, azaz a fehérekként emlegették. Az azonban nem valószínű, hogy a „Lauf Hans!”, azaz Fuss, János! kifejezésből eredne.

Az 1848-49-es meccs pedig olyan csúnya véget ért, hogy arról itt jobb nem is beszélni. Az ellenfélnél játszott minden idők egyik legkegyetlenebb játékosa, bizonyos Julius Jacob von Haynau. Mindannyian jobban jártunk volna, ha már akkoriban is a fociban vezetjük le az energiáinkat.

Hajós Alfréd a pályán!

Az első hivatalos meccs még Bécs–Budapest mérkőzés volt. És csúnyán kikaptunk. A WAC-Platz-on rendezett meccsen, 500 néző előtt, Studnicka (3) valamint Taurer és Huber góljaival 5-0-re nyertek az osztrákok. Pedig a mieinknél pályán volt Hajós Alfréd is, akiről kevesen tudják, hogy nem csak kiváló úszó, de remek focista is volt.

Aztán egy győzelem itt, egy győzelem ott, kiegyenlített küzdelem, és meglehetősen sok meccs: 1937-ig nyolcvankétszer találkozott a két nemzeti csapat! Elképesztő szám. Köztük pedig a legtöbb barátságos, tétmeccsen csak hébe-hóba küzdöttek meg egymással a felek. Bezzeg a háború után!
1965, vb-selejtező: 3:0 és 1:0 ide.
1974, vb-selejtező: 2:2 ott és 2:2 itt.
1976, Eb-selejtező: 2:1 itt és 0:0 ott.
És aztán eljött 1986, amikor ismét vb-selejtezőn kerültünk egy csoportba az osztrákokkal. Ez volt a legendás Mezey-féle csapat, amelyik vezette a világranglistát és amelynek játékát öröm volt nézni – letámadtak és ezzel mindenkit megzavartak. Az 1982-es spanyolországi vb-n Mezey György még Mészöly Kálmán segítőjeként ült a kispadon, ám Mexikóra már ő készítette fel a válogatottat. 1984. szeptember 26-án épp a sógorok ellen itthon kezdtük a sorozatot.

Nem sikerült a főpróba

A csapat augusztusban 2:0-ra kapott ki a Népstadionban Mexikótól a főpróbán, úgyhogy amikor a szünetben az osztrákok Schachner góljával 1:0-ra vezettek, aligha voltak sokan a lelátón, akik bíztak a vb-szereplésben. A szünet után azonban Nagy Antal és Esterházy góljaival bő 15 perc alatt fordított a magyar csapat, Kardos szabadrúgásgólja csak a hab volt a tortán.

A sors és a sorosolás pedig úgy hozta, hogy a visszavágón, Bécsben, a Hannapi-stadionban eldőlhetett a kijutás. Micsoda meccs volt! Az eddig utolsó tétmeccs a két ország között. „Dőlnek az osztrákok jobbra-balra, mint a bábuk!” – ezt mondta Knézy Jenő Kiprich első góljánál. Détári gólja (a harmadik) pedig, ha lehet, még szenzációsabb volt. Aki libabőrözni szeretne, ide kattintson.

Hogy aztán Mexikóban mi történt, azt ne firtassuk. Illetve firtathatjuk, de okosabbak nem leszünk. Magyarország – Szovjetunió 0:6. Talán ennél az interjúnál közelebb sosem leszünk az igazsághoz. Ebben a mindkét osztrákok elleni meccsen eredményes Esterházy Márton (mellesleg Esterházy Péter öccse) beszél benne arról, hogy oké, hogy magaslat–magaslat, de talán nem a hideg osztrák Alpokban kellett volna készülni az amerikai hőségre, ha pedig már ott vagyunk, nem kellett volna déli 12-kor edzeni és nem európai versenysúllyal kellett volna kezdeni a tornát. De mindegy már.

Miért ne sikerülhetne?

A lényeg: 30 év után újra világversenyen vagyunk és pont az osztrákok ellen játsszuk az első meccset! Az 1986-os válogatottról sokan azt gondolták, akár döntőbe is kerülhet, a mai magyar válogatottról pedig azt, hogy pontos sem fog szerezni.
És mi is volt Mexikóban?
Miért ne sikerülhetne egy bravúr most?
Miért ne sikerülhetne pont az osztrákok ellen?

Papíron erősebbek a sógorok most, de az örökmérleg ebben a pillanatban így néz ki: 136 mérkőzés, 66 győzelem, 30 döntetlen, 40 vereség. A gólarány pedig 297 : 252.

Na, hogy lesz június 14. után? Ezt mi sem tudhatjuk. Mindenestre ami csapatunk lojális ugyan az anyacéghez, de sportban azért nem!
Hajrá Magyarország!