Közhelynek tűnik, de a statisztikák szerint sajnos igaz: percenként történnek balesetek az emberekkel. A valóság ráadásul még a baleseti híreknél is rosszabb, hiszen a pontos számok szerint hazánkban 13, orvosi ellátást igénylő szerencsétlenséget számolhatunk össze 10 perc alatt. Hogy ez mit jelent pontosan?

Azt, hogy csak Magyarországon legalább 10 tragédia történik, amíg ezt a cikket olvasod! Ha egy kicsit lassabban haladsz, akkor még több is. Még szomorúbb, hogy a rendőrségi hírek alapján sajnos a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben. Bár a szülők nagyobbik része a nyár végén megkönnyebbülhet – hiszen az idei szünidő alatt nem történt fulladás vagy egyéb súlyosabb baleset –, a kicsikre leselkedő veszélyek az iskolakezdés után sem szűnnek meg. Hogyan csökkenthetjük ezeket a kockázatokat? Mit fedez az ingyenes állami balesetbiztosítás? És egyáltalán: elég-e az egy probléma esetén?

Iskolakezdés egyenlő fölösleges kiadások?

Nem vitás, hogy az iskolakezdés – a gyerek életkorától függetlenül – a legtöbb családra komoly anyagi terhet ró. A különböző taneszközök beszerzése akár több tízezer forintjába is kerülhet a családoknak gyermekenként: az Origó szerint akár 84 ezer forintról is beszélhetünk átlagosan, plusz ott vannak a tanév közbeni egyéb kiadások (56 ezer forint).

Az iskolakezdés azonban arra is lehetőséget ad, hogy elgondolkodjunk azon, mennyi pénzt költünk el teljesen fölösleges dolgokra.

Legyünk őszinték: az elmúlt hetekben sokan olyan dolgokat is megvettünk, amire a gyereknek valójában semmi szüksége nem volt, hiszen lehet, hogy a vágyott holmiból már több is van otthon. A vásárlási láz hevében és például a Pokémon Go népszerűsége miatt viszont a gyerekek megvetetik a szülőkkel a legtrendibb pikachus világító iskolatáskát vagy a legdrágább színesceruza-készletet. Pedig ha egy kicsit józanul néznénk a dolgokat, akkor kiderülne, hogy a tavalyi táska is jó még (igaz, nincs rajta Pikachu), és valószínűleg a középkategóriás ceruzák is megfelelnek a célra.

Mégis, ha a gyerekkel megyünk vásárolni, akkor szinte biztos, hogy ezreket hagyunk majd az üzletben, még akkor is, ha csak egy radír és néhány füzet hiányzik az évkezdéshez. Cikkek tucatja szól arról minden évben, hogy olcsóbb, közepes vagy drága tanszerek és egyéb dolgok függvényében mekkora teher az iskolakezdés költsége. Az olcsóbb és a drága opció közötti különbség már évekkel ezelőtt is kilencszeres volt. Nem véletlen, hogy felelős szülőként és a családi kassza őreként rengeteg kérdést kell feltennünk augusztusban is:

• Valóban szüksége van a gyereknek minden évben egy új tolltartóra?
• Vagy kell a csúcsszuper tornazsák és a trendi, drága, de minőségileg semmivel sem jobb sportcipő?

Szerintünk nem, és a tapasztalatok szerint a gyerek is hamar túlteszi magát azon, ha nem kapott meg egy nagyon márkás, nagyon menő holmit. A hiszti persze egy kis ideig zavaró, de a döntésünknek akár nevelő és jótékony hatása is lehet.

Gondolj bele! Jövő augusztusban a ma még népszerű Pokémon GO valószínűleg már idejétmúlt lesz, így egy év múlva ismét lecserélheted a most vásárolt szörnyes tolltartót vagy hátizsákot az éppen aktuális őrület szerint.

Megéri hát? Nem valószínű…

Pokémon és egyéb veszélyek? Szeptember sem kivétel!

Bár szeptemberben a gyerekek visszatérnek az iskola biztonságosnak vélt falai közé, azért továbbra is számolni kell az olyan veszélyekkel, amelyeknek az anyagi következményei súlyosak is lehetnek. Nem kell megijedni, sőt, nem az ijesztgetés volt a célunk, de valóban jobb ilyenkor félni (előre gondolkodni), mint megijedni.

Éppen ezért egy újabb – idén például pokémonos – tolltartó megvásárlása helyett érdemesebb inkább ezekre a nem várt kiadásokra felkészülni. A felkészülés terén egyébként is bőven van mit bepótolnunk, hiszen egy kutatás szerint ötből négyen nem tudják, hogyan viselnék egy balesettel vagy betegséggel járó többletkiadásokat, illetve bevétel-kiesést. De erre térjünk vissza később, mert ami ennél is fontosabb, az az, hogy milyen veszélyektől kell a leginkább megóvnunk gyermekünket!

7-18 éves a gyerek? Erre vigyázz szeptemberben!

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a személysérüléses közúti közlekedési balesetek 11 százalékát kerékpárosok okozták 2015-ben: 1810 balesetet idéztek elő tavaly a kétkerekűek vezetői.

Bár a nyár elmúltával már kevesebb idő jut a bringázásra, a szeptember is bőven tartogat veszélyeket a sport kedvelői számára. A KSH statisztikái alapján ugyanis ebben a hónapban történik a biciklisek által okozott évi 1800-2000 baleset több mint 10 százaléka. Ennél is elkeserítőbb azonban, hogy 7 és 18 éves kor között a balesetek közel 40 százaléka biciklizés közben esik meg. Ráadásul, ahogyan azt a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának szakorvosa is elmondja, bár csökkenés figyelhető meg a végzetes gyerekbalesetek számában, ám még így is minden évben több tucat fiatal hal meg hasonlók miatt. Pedig az esetek nagy részét meg lehetne előzni. A kerékpározó gyerekek az esetek jelentős részében

• a korukból adódó figyelmetlenségük mellett
• a KRESZ és a biciklisekre vonatkozó egyéb szabályok ismeretének hiánya miatt okoznak balesetet.

Éppen ezért fontos áttanulmányozni a gyerekkel a Magyar Kerékpárosklub honlapján elérhető kisokost, amely a bringásokra érvényes szabályok mellett rengeteg további hasznos információt is tartalmaz. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ha már megtörtént a baj, akkor annak súlyossága elsősorban attól függ, hogy volt-e védőfelszerelés – térd- és könyökvédő, valamint biciklissisak – a gyereken. Ezen túlzás nélkül az élete múlhat!

Nem vicc: boszniai aknamezőre is terelhet a Pokémon GO

Bár az aggódó szülő hajlamos azt gondolni, hogy nagyobb biztonságban van a gyerek, ha biciklizés helyett inkább gyalogol, manapság már ez se feltétlenül igaz. A már említett Pokémon GO-nak nemcsak az az egyik negatív hatása, hogy kénytelenek vagyunk költségekbe verni magunkat az új őrület miatt. A trendi játéknak ugyanis ennél súlyosabb következményei is lehetnek.

Ne arra gondoljunk, hogy például a Konzuli szolgálat figyelmeztetése szerint Bosznia-Hercegovinában akár aknamezőre is tévedhetünk a szörnyvadászat közben, mivel remélhetőleg egyetlen gyerek sem megy arrafelé felnőtt felügyelete nélkül (és persze felnőttel sem). Ennél sokkal veszélyesebb az, ahogyan közlekedik a gyerek, és például az úttesten átkelve nem az autókra figyel, hanem a szörnyekre. Elég egy vonzóbb préda, és máris figyelmét veszítve rohan fel még az autóútra is, és veszélyes pillanatokra azt is elfelejti, hogy ezzel mennyit kockáztat.

Séta közben mobil? Ez csak a jéghegy csúcsa!

A Pokémon GO ráadásul nem az egyetlen olyan app, ami rossz hatással van a fiatalok koncentrációjára közlekedés közben. Amint arra az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság honlapja is felhívja a figyelmet, egy német cég a közelmúltban érdekes felmérést végzett

• 14 ezer önkéntessel,
• hat európai fővárosban, amely során
• a gyalogosok okostelefon-használati szokásait, s annak veszélyeit vizsgálta.

A kutatásból kiderült: minden hatodik gyalogos figyelmét gyakran vonja el okostelefonja, így a járdán vagy az úttesten haladva, fejüket lehajtva jelentős részük tudomást sem vesz a környezetéről és a rá leselkedő veszélyekről. A felmérést végző cég több fővárosban is extrém veszélyhelyzetek sokaságát tapasztalta:

• Az egyik igen jellemző példa az volt, amikor a fiatalokból álló csoport úgy ment át az úttesten, hogy oda körültekintés nélkül léptek le, és átkelés közben folyamatosan egyik társuk okostelefonját nézték. Egy másik, angliai felmérés eredménye szerint a megkérdezett 11-16 évesek harmada nyilatkozott úgy, hogy a mobilok és a tabletek könnyedén elvonják a figyelmüket. Kétharmadukkal már fordult elő olyan, hogy egy veszélyes helyzetben kénytelenek voltak visszarántani a járdára az éppen a kütyüjét nyomkodó barátjukat, vagy ráordítani haverjukra, figyelmeztetve őt egy közeledő autóra.
  
• A német cég szerint azonban nem csak a fiatalok gondatlanok: egy anyuka például úgy tolta át az úttesten a babakocsiban ülő gyermekét, hogy a lámpa eközben piros volt, csak ezt ő a telefonját nyomkodva nem vette észre.
  
• A legmeglepőbb jelenetet a felmérés végzői Stockholmban látták: egy fiatal lány haladt át az úttesten, majd annak közepén váratlanul megállt, elővette a telefonját, s gyors SMS-írásba kezdett. Amikor egy autóbusz vezetője rádudált, a lány csak akkor nézett fel, és csak akkor tudatosult benne, hogy hol is van, és milyen szituációba keveredett.

Otthon, veszélyes otthon?

A biciklisekre és a gyalogosokra leselkedő veszélyek sorolása után nem meglepő, ha sokan arra a következtetésre jutnak, hogy a legnagyobb biztonságban otthon van a gyerek. Sajnos most őket is ki kell ábrándítanunk: ahogy már egy korábbi cikkünkben is írtuk,

A balesetek túlnyomó része az emberek által leginkább biztonságosnak tartott otthonokban történik!

Ráadásul ott is az idősek és a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben, mivel ők gyakran

• esés,
• mérgezés,
• égés,
• vágás és fulladás

következtében szenvednek balesetet. Ha kíváncsi vagy arra, hogyan tudod megelőzni az otthoni baleseteket, olvass tovább!

Te is mindig óvatos vagy, ugye?

Bár elővigyázatossággal rengeteget tehetünk egy baleset megelőzéséért, tévedés abban bízni, hogy csak rajtunk múlik a saját biztonságunk. Hiszen bárki kerülhet bajba például mások vétlensége vagy gondatlansága miatt.Két szomorú baleseti hír is alátámasztja ezt a napokból. Az utolsó augusztusi hétvégén, egy autó járdán sétáló gyerekeket ütött el a XIII. kerületben, később pedig egy másik kocsi gázolt el két fiatalt, szintén a fővárosban, az Oktogonnál egy zebrán. Valamennyi áldozat vétlen volt.

3 ezret fizetnek csonttörésért!

Látható, hogy – miképp mondani szokták – a baj hamar megvan; akár teszünk érte, akár nem. De fontos tudni, hogy azért nem vagyunk teljesen egyedül a bajban sem!

Hazánkban ugyanis a 3 és 18 év közötti magyar állampolgárságú gyerekeknek – mintegy másfél millió lurkónak – ingyenes állami balesetbiztosítás jár, ehhez semmit sem kell tennünk.

A biztosítás egész évben, a nap 24 órájában – külföldön is – érvényes. Mégis nagyon kevés szülő tud erről, aminek valószínűleg az az oka, hogy ez a konstrukció nagyon kevés kockázatra kínál védelmet, és alig térít valamit, ha összetöri magát a gyerek. Az esetek 80 százalékában fölmerülő csonttörésre például csupán 3 ezer forint kártérítést fizet, ami talán a könnyített gipsz árát fedezi, az esetleges gyógyszerek vagy az orvoshoz járás költségeit biztosan nem. Éppen ezért érdemes valamilyen kiegészítő biztosítást kötni az állami mellé, ami az utóbbinál jóval több kockázatra – például a maradandó fog kitörésére, állatharapásra vagy a kórházi ellátásra – kínál nagyobb összegű fedezetet.

Számodra is értékesebb a telefonod, mint a gyereked?

De tény: a plusz védelem pénzbe kerül – igaz, nem sokba, az egész családra megköthető balesetbiztosítások díja összesen napi 50-70 forint. Ezért pedig már több százezer forintos, vagy akár milliós nagyságrendű összegeket is kaphatunk szerencsétlenség – például baleseti halál, rokkantság, műtét, csonttörés vagy égési sérülés – esetén. Többen most rávágják: nekik ez a díj is sok. Ahogy azonban már említettük, az iskolakezdés jó alkalmat kínál arra, hogy átgondoljuk, mennyi minden fölösleges dologra is költünk – egész évben.

Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy neked a saját biztonságod fontosabb-e vagy az autódé, az okostelefonodé, akkor mit válaszolsz? A sajátodé, ugye? Az autódon van casco? Az okostelefonodra vagy akár a háztartási gépeidre kötöttél biztosítást? És a saját biztonságodra? Vajon mi az oka annak, hogy míg hazánkban tavaly 821 ezer autóra kötöttek casco-biztosítást, addig csak 700 ezren rendelkeznek balesetbiztosítással? Pedig aligha érhet egy családot nagyobb anyagi veszteség annál, mint ha az egyik családtaggal valami súlyos baleset történik: az érzelmi megrázkódtatáson túl ez súlyos anyagi kárt is okozhat a családnak!

És akkor most tegyük fel újra a kérdést: tényleg túl sok a gyerek biztonságáért a pokémonos füzetek árába kerülő balesetbiztosítás?

blogEz is érdekelni fog