A 8 legfontosabb tudnivaló a nyugdíjbiztosításról

Az állami nem lesz elég

A magyarok többsége az elmúlt években kénytelen volt szembenézni a szomorú igazsággal: nyugdíjasként nem lesz elég az államtól kapott pénz, ez ugyanis sokaknak már ma is kevés a megélhetéshez, ezért muszáj egyénileg is takarékoskodni idős korunkra.

Jó hír viszont, hogy akár még egy 10-20 milliós nyugdíj-megtakarítás eléréséhez sem kell sok tízezer forintot félretenni a havi jövedelmünkből, ha elég korán – lehetőleg még negyvenéves korunk előtt – elkezdjük a rendszeres spórolást, akár kisebb összegekkel is.

A nyugdíjcélú előtakarékossági megoldások közül hosszú idő óta a nyugdíjbiztosítás az egyetlen, amelyet évről évre egyre többen választanak: csak tavaly ötödével nőtt azok száma – és mára körülbelül 400 ezren vannak –, akik nyugdíjbiztosítással gondoskodnak az aktív évek utáni anyagi biztonságukról. Most összeszedtük a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos 8 leggyakoribb kérdést és választ!

1. Milliókat adhat az állam, ha elkezdesz spórolni

Kezdjük a legfontosabbal: ha a nyugdíjra takarékoskodsz, akkor minden befizetett ezer forintodhoz további kétszázat tesz hozzá az állam.

Mindezt úgy, hogy a nyugdíjbiztosításba befizetett összegek 20 százalékát levonhatod a személyi jövedelemadódból. Ez az adókedvezmény maximum 130 ezer forint lehet évente, amihez akkor jutsz hozzá, ha egy adott évben 650 ezer forintot – azaz nagyjából havi 54 ezret – megtakarítasz.

De akkor sincs baj, ha ennél kevesebbet tudsz kigazdálkodni: például havi 25 ezer forinthoz is jár évi 60 ezer forint állami visszatérítés. Tehát ha valaki mondjuk 40 éves korától minden hónapban félretesz a nyugdíjra, akkor az államtól akár több millió forintot is kaphat a saját befizetésein felül.

2. December 31-ig csaphatsz le az akár 130 ezer forintra

Ha még nincs nyugdíjbiztosításod, de már az idei évre is szeretnél kapni akár 130 ezer forintot az államtól, akkor december 31-ig kell megkötnöd a szerződést, illetve befizetned egy tetszőleges összeget. Ha pedig már van nyugdíjbiztosításod, és szeretnéd tovább növelni az idei évre járó adókedvezményt, akkor – például az év végi bónuszból – egyszeri befizetéssel is kiegészítheted a megtakarításod (ne feledd: fontos, hogy a befizetés még ebben a naptári évben jóváírásra is kerüljön a szerződéseden).

3. Neked nem jár adójóváírás? Van megoldás

Persze sokan nem tudják kihasználni a 130 ezer forintos adójóváírást - hiába van akár jelentős jövedelmük is. Ilyen például a nagyjából 400 ezer katás vállalkozó, vagy a külföldön dolgozók, akik nem fizetnek túl sok SZJA-t (és pont ezért az állami nyugdíjuk is alacsony lesz).

Mégsem bukják el feltétlenül az állami jóváírást, a nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (azaz a díjat fizető) személye eltérhet. Ha tehát nincs SZJA-köteles jövedelmed, de például a házastársadnak vagy más közeli családtagodnak van, akkor szerződőként fizetheti ő is a nyugdíjbiztosításod, ebben az esetben ő lesz jogosult az adójóváírásra.

4. 5,6 milliós megtakarítás havi 8 ezer forintból

Örökérvényű szabály, hogy minél korábban kezdesz el spórolni, annál kisebb összeget kell félreraknod havonta ahhoz, hogy elérd a megtakarítási célod.

Nézzünk pár példát!

Ha egy 40 éves férfi 25 éven át havi 25 ezer forintot (azaz összesen 7,5 millió forintot) befizet egy nyugdíjbiztosításba, akkor 4 százalékos átlagos hozammal (és az adójóváírással) nyugdíjasként akár 12 millió forintot is kézhez kaphat.
Aki már 30 évesen gondol a nyugdíjra és havi 10 ezer forintot megspórol, a korhatár elérésére mintegy 7 millió forintot gyűjthet össze, ám ennek dupláját, akár 14 milliót is kaphat nyugdíjasként, ha addig képes havi 20 ezer forintot nélkülözni.
Ha egy ennél kisebb összeget, havi 8 ezer forintot kezd el fialtatni egy 30 éves ügyfél a nyugdíjbiztosításában, akkor 5,6 millióval lehet vastagabb a pénztárcája, mire nyugdíjas lesz.

5. Milliós különbségek: zéró kockázat vs. magasabb hozam

A nyugdíjcélú megtakarításod összegét a befizetéseid és az adó-visszatérítés mellett a pénzed befektetésével elért hozamok is növelhetik. Ezek mértéke pedig elsősorban attól függ, hogy mekkora kockázatot vállalsz, és az alábbi kettő közül melyik nyugdíjbiztosítást választod:

Ha csak pár éved van hátra a nyugdíjig és nem akarsz kockáztatni, akkor jó választás lehet számodra egy úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítás. Ezek garantálnak egy minimum hozamot a megtakarításodra – igaz, a mostani környezetben ez nulla százalék –, viszont előre tudhatod, hogy a befizetéseiddel, az adójóváírással és az esetleges hozamokkal együtt, minimum mennyi pénzed lesz, amikor nyugdíjba mész. Így tehát semmit sem veszíthetsz – ám a megtakarításod összege szinte biztosan kisebb lesz mint akkor, ha némi kockázatot is vállalsz.
Ha 15-20, vagy akár 30 éved is van még a nyugdíjig, akkor érdemes szétnézned a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások között is. Ezek – ellentétben a klasszikus nyugdíjbiztosításokkal – nem garantálják a hozamot, ugyanakkor a magasabb kockázatú eszközalapok az elmúlt 5 évben simán termeltek 8-10 százalékos éves hozamot is. Márpedig egy pár százalékos eltérés a hozamok között akár milliós különbséget is jelenthet a lejáratkor. De ne feledd: hosszú távon magasabb nyereséget csak nagyobb kockázattal érhetsz el!

6. Hasonlítsd össze a költségeket és az elért hozamokat is!

A több tucat nyugdíjbiztosítás költségei természetesen eltérőek – sok év alatt ugyancsak akár milliós különbségeket eredményezve. Ezért mielőtt bármelyik termék mellett elköteleződsz, a teljes költségmutató (TKM) segítségével mindenképpen hasonlítsd össze az éves átlagköltségüket (minél alacsonyabb a TKM, annál kisebb az adott nyugdíjbiztosítás költsége). Ezt egyszerűen megteheted a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján.

De nem szabad csak a költségeket nézni: ellenőrizd a különböző nyugdíjbiztosítások eddigi hozamait is, ezek az egyes biztosítók oldalán folyamatosan elérhetőek!

7. Nemcsak nyugdíjad lesz, de életbiztosításod is

A nyugdíjbiztosítások mellett szól, hogy a nyugdíjcélú befektetésen túl további biztosítási szolgáltatásokhoz is hozzájuthatsz, amelyek egy legalább 40 százalékos egészségkárosodás vagy baleseti halál esetén jelenthetnek anyagi védelmet. Tehát ha nagy baj történik, a biztosító kifizeti a megtakarításod aktuális értékét, illetve további biztosítási szolgáltatást is nyújthat.

8. Nem biztos, hogy félre tudsz tenni minden hónapban?

Tudnod kell, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokhoz az aktív éveid alatt csak veszteséggel férhetsz hozzá! Például az adójóváírásnak is feltétele, hogy a nyugdíjig nem nyúlsz a megtakarításhoz. Ha mégis feltöröd a befektetést, akkor az adókedvezményt vissza kell fizetned 20 százalékkal növelten, és ha a megkötéstől számított 10 éven belül veszed fel a pénzt, akkor kamatadót is kell fizetned a hozam után.

Érthető tehát, ha nehezen köteleződsz el hosszabb távra anyagilag, viszont ebben az esetben is van megoldás.

Például nem muszáj rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötnöd, dönthetsz akár egy egyszeri díjas konstrukció mellett is: ezt már akár 20 ezer forinttal elindíthatod, majd a nyugdíjba vonuláskor megkapod a megtakarítást.

Ha pedig egy rendszeres díjas terméket választasz – azaz a nyugdíjig minden hónapban félreteszel –, kezdhetsz egy alacsonyabb összeggel is, amelyet később, ha többet keresel, megemelhetsz, illetve bármikor eseti díjjal is kiegészíthetsz, ha lehetőséged van rá.

A legfontosabb, hogy bármilyen kis összeget – akár havi 5 ezer forintot is – érdemes félretenned egy nyugdíjcélú megtakarításba, hiszen ezt most sokkal könnyebb kigazdálkodni, mint később több tízezer forintot, viszont évtizedek alatt havi pár ezer forintból is jelentős megtakarításra tehetsz szert!

A cikkben szereplő megtakarítási értékek számítása során az UNION Biztosító nyugdíjbiztosítási termékének feltételeit vettük alapul.

Nyugdíjbiztosításod szerződőjeként nyugdíjcélú befizetéseid után évente 20%, de maximum 130 000 forint adójóváírást vehetsz igénybe. Ezzel támogat az állam, hogy az állami nyugdíj mellett kezdj el félretenni nyugdíjas éveidre.