2018-ban összesen 16951, 2019 első félévében pedig 7463 közúti baleset történt Magyarországon. A pillanatokon múló, de elkerült veszélyhelyzetekről pedig szó sincs ebben a statisztikában, tehát nem tudni
(csak sejteni lehet), hogy milyen sok necces szituáció történik a mindennapokban, amelyeket…
… gyakori hibák okoznak.
Olyan tévesztések, amelyek elkerülhetőek lennének, ha egy picit jobban odafigyelnének az emberek az utakon. Legújabb cikkünkben
öt ilyet szedtünk össze, amit, ha szem előtt tartasz vezetés közben, sokat teszel a megszépülő statisztikai mutatókért.
Olvasás közben pedig légy őszinte! Te hányszor követted el ezeket a hibákat? Hányszor gondoltál arra, hogy veled nem eshet
meg a baj, és legutóbb sem történt semmi extra? Bármennyi is jön ki a végén, minden egyes alkalommal tévedtél!
Sokszor hallani: „30 éve vezetek, és még nem volt balesetem!”
Ha ilyet hallassz, válts gyorsan szemszöget: és hányszor okoztál veszélyhelyzetet? Hányszor mentett meg a szerencse? Viszont
ha odafigyelsz a lenti 5 hibára, akkor drasztikusan csökkentheted azokat a pillanatokat, amikor csak a szerencsén múlik az
életed.
Telefonnal történő babrálás (rosszabb esetben sms-ezés, facebookozás, instázás), a rádió kapcsolgatása, dübörgő zenére történő
rángatózás, dohányzás, bámészkodás… A balesetmentes közlekedéshez 100 százalékos figyelemre és koncentrációra van szükség,
aminek elérése persze utópiának tűnik, de a próbálkozást akkor sem adhatod fel.
Nem hiszel nekünk? A közúti balesetek mintegy negyedét Magyarországon a vezetés közbeni telefonnyomkodás okozza. És ebben a figyelmetlenség többi aspektusa nincs is benne.
A probléma létét pedig nem érdemes a fiatalokra fogni, mert bárki elkövetheti (bármilyen okból kifolyólag), aminek aztán az
úton végzetes következményei lehetnek. A volán mögött nem mindig érzékeli tisztán az ember, ezért gondolj bele te is: 50 km/h-s
sebességnél majd’ 14 métert, 75 km/h-s sebességnél cirka 21 méter tesz meg az autód egyetlen másodperc alatt. A megtett távolságba
most nem számoltuk bele azt, hogy egy veszélyhelyzetben még reagálnod kell, és az autódnak féktávja is.
A veszélyhelyzetek és balesetek nagy részét már azzal is elkerülheted, ha a vezetésnek megadod azt a tiszteletet, amit megérdemel.
Veszélyes üzemről beszélünk, itt a rutin csupán egyetlen aspektus.
Csak egy SMS? Számold össze: 50 km/-s sebességnél egy 10 másodperces pötyögés során az autód 140 métert tesz meg. Reakcióidő,
féktáv? Erről még nem is beszéltünk!
És mindegy, hogy ez épp az autópályán történik, amikor az előtted haladó nem veszi észre, hogy a belső sávban folyamatosan haladva feltart téged. Ez sem lehet kifogás arra, hogy az ő és a saját (illetve az autódban utazók) épségét indokolatlanul veszélyeztesd.
A követési távolság fontosságáról sokan, sok helyen írtak már, ezért most csak röviden beszéljünk róla: a megállási távolságot
Kezdjük az elsővel: vezetés során az információkat látás útján szerzed be (meglátod, feldolgozod, felismered a következményeket,
ezután és csak ezután tudsz cselekedni). A reakcióidő valahol 0,5-1,5 másodperc körül lehet; egy korábbi felmérés például kihangsúlyozza, hogy nem találtak olyan kísérleti személyt a vizsgálódás során, aki vagy 0,25 másodperc alatt, vagy
2 másodperc felett teljesített volna. Konklúzió: fél-egy másodperc mindenkinek kell.
A második tétel a féktávolság, vagyis amit a gépjármű a fékpedál lenyomásától a teljes megállásig megtesz. Beleszámít az is,
hogy milyen hamar jut el a pedáltól az információ a fékekig, illetve meghatározza az úttest állapota, a jármű terheltsége,
továbbá a fékek és a gumi minősége. Tudod: sok kicsi… és az autó sokáig megy.
Mind a két szempontra erősem hat a sebesség (a nagyobb sebesség akár a reakcióidőt is növelheti, és az autód is nagyobb távot
tesz meg ez az alatt idő alatt), az elsőre pedig hat az életkor (de úgy általában: a sofőr állapota, befolyásoltsága, fáradtsága),
illetve a rutin és a figyelem.
Érted, hogy miért az első pont a figyelem hiánya? Mert elég csak félrenézned, és máris másodpercekkel növelheted a reakcióidődet.
Szorosan összefügg az előző ponttal, és rendkívül gyakori hibának számít a sávok közötti cikázás, valamint a nem biztonságos
oldaltávolság tartása. Az ilyen viselkedés (értsd: rohanás, türelmetlenség, bevágás stb.) szinte minden esetben magával vonja
a követési távolság be nem tartását is, illetve sokszor tapasztalható az is, hogy a vétkes sofőr egyszerre két sávban halad
(egyik kereke átlóg a másikba).
Ez előfordulhat figyelmetlenség, valamint bizonytalan (sőt, pofátlan) sávváltásnál is. A helyzetet csak súlyosbítja, amikor
ezzel a 4. pontban leírt hiba is együtt jár.
Vagyis az…
„… mert látják a befordult kerekeimről, hogy most akarom elhagyni a körforgalmat…”
Igen, ez egy létező kifogás az egyik különösen udvariatlan (és emellett balesetveszélyes) viselkedés kapcsán, amikor az illető
nem indexel a körforgalom elhagyását követően…
…hiszen neki evidens, hogy mikor hagyja azt el. Az irányjelzőnek nem az esztétikum és a világbéke, hanem a zökkenőmentes kommunikáció
miatt fontos a szerepe, használatának elmulasztását pedig nem foghatod arra, hogy neked mi a kényelmes vagy nyilvánvaló. Gyakori
hiba az is, hogy valaki csak a tényt közli az indexszel, és nem pedig a szándékot. Hogy mi a különbség? Az, hogy milyen hamar
teszed ki az indexet: nem kanyarodáskor, sávváltáskor, körforgalom elhagyásakor, hanem előtte kell megtenni, hogy a közlekedésben
résztvevő többi autós időben észlelhesse azt.
A kintmaradt irányjelző legalább ennyire súlyos probléma – ezért forgalmi vizsgán meg is buktatnak –, hiszen az hamis üzenetet
közvetít a többieknek, akik ez alapján rossz döntéseket fognak hozni. És teljesen mindegy, hogy az hatással van rád vagy sem.
Még a legkisebb hiba is vezethet súlyos balesethez, ezért alapszabály: vedd komolyan a vezetést!
Kétségtelen tény, hogy rengeteg feszültséget le tud vezetni az ember kis integetéssel és hőbörgéssel, de ettől még nem változik
meg a tényállás: az emberkedő, népnevelő manőverek balesetveszélyesek. Plusz feleslegesek. Hiába érzed úgy, hogy jó kikiabálni
az ablakon, hogy „mér’ nem indexelsz a körfogalomból kijövet”, megvan az esélye, hogy ennek – saját magad felidegesítésén
kívül – semmi haszna nem lesz.
Legfeljebb következménye: egy pillanatra nem figyelsz, és pont előtted történik valami, amit már nem tudsz lereagálni. Látod,
milyen gyakran visszatérünk az első ponthoz? A biztonságos közlekedés egyik legfontosabb alapvetése a megfelelő figyelem;
a jelenlét, amikor testben-lélekben a vezetésre koncentrálsz, és amikor tiszteletben tartod, hogy amit csinálsz, annak többféle
kihatása is lehet. Pozitív és negatív egyaránt.
Az odafigyelés a megfelelő biztosítás kötésekor is számít: nézd meg legújabb casco és kgfb ajánlatainkat. A piacvezető ár
csupán az egyik pozitívum.