Miért ne béreld ki a belső sávot autópályán?

Van egy szabály, amit rengeteg autós megszeg, és a legtöbbjüknek még csak fogalma sincs róla, hogy miben hibázott. Vagy ami még rosszabb: ha tisztában is van vele, nem nagyon érdekli. Ez a cikk az autóstársadalom egyik részének kriptonitjáról szól: arról, mikor és hogyan kell közlekedni a belső sávban. Nemcsak az autópályán, de az év bármelyik napján. Esőben, hóban, nyári kánikulában.

Több mint 700 kilométerről beszélünk, és ezek célja egy és ugyanaz: a szokásosnál is nagyobb gépkocsiforgalom gyors közlekedésének biztosítása.

Hogy ez megvalósuljon, az autópályának legalább kettő (de akár három vagy több) forgalmi sávja is van, a megengedett maximális sebesség pedig (személyautók esetében) 110-130 kilométer per óra. Ez pedig olyan nagy sebesség (még ha nem is tűnik annak a volán mögött ülve), amihez extra biztonsági előírások dukálnak. Ezért van leállósáv, ezért lehet csak pihenőhelyeken várakozni, ezért tiltják ki a lassú járműveket, vagy ezért nem lehet tolatni a sztrádán.

A gépjármű veszélyes üzem, az autópályán pedig drasztikusan nőnek a kockázatok; főleg nyáron, amikor a nagy meleg ellenére sem csökken (vagy épp ellenkezőleg, nő) a forgalom. Nem mindegy tehát, hogyan közlekedünk rajta, és hogy mennyire figyelünk a másikra; együtt vagyunk a közlekedésben, és egyik félnek sem szabad problémát okoznia a másiknak.

Más kérdés, hogy ezt gyakran megtesszük, legtöbbször épp a belső sávban araszolva.

Autópályán, belső sávban

Autópályán a helyzet egyszerű, de annál könnyebb elrontani, figyelmen kívül hagyni: sztrádán normál haladásra a külső sávot kell használni, és ebben nincs apelláta. Ha az adott szakaszon három sáv van, akkor is, mert a legkülsőt nem dísznek építették oda.

A vonatkozó KRESZ-szabály így hangzik a maga szabatos módján (36. §):

„Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest)… a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni.”

Ezt értjük jobbra tartási kötelezettség alatt, ezt néhol táblákkal is jelzik: a belső sáv(ok) előzés céljából készültek, tehát azért, hogy ha az autós a külső sávban haladva utolér valakit, aki lassabb nála, akkor azt biztonságosan ki tudja előzni, és hogy majd ennek megtörténte után azonnal vissza is tudjon sorolni.

„Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.”

Továbbá:

„A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni.”

Mi ennek az oka? A gördülékeny közlekedés, mert bármennyire is nehéz elfogadni a saját autónkban ülve, bizony lesz, aki nálunk is gyorsabb, és bőven lesz, aki szeretne minket kielőzni. Akkor is, ha már jócskán 130 km/h felett jár a mutató.

Az ok, amiért valaki a belső sávban maradhat, a következő (3,5 tonna alatt):

„Ha… a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.”

Az első részre az összefüggő kamionsor, a másodikra az M0-ás déli részén (az aktuális felújítás miatt) kialakuló torlódás a jó példa; ez utóbbi még nem dugó, a haladás biztosított, viszont a szokásosnál lassabban haladó sorba visszasorolni vagy nem lehet, vagy nem célszerű.

Fontos még leszögezni: aki a belső sávban van, annak természetesen elsőbbsége van a külsőben lévővel szemben, tehát nemcsak udvariatlanság „gyorsan besorolni” valaki elé, hogy az elöl haladó lassabbat lassítás nélkül ki lehessen előzni.

„Nekem ne mondja meg senki…”

Fontos belátni, hogy a KRESZ nem tesz különbséget márka vagy típus alapján, ezért a szabály mindenkire vonatkozik. Nincs olyan kitétel sem, hogy a maximális sebességgel közlekedve folyamatosan lehet a belső sávban haladni; és az se lehet kifogás, hogy a külső sáv kátyús.

Gyakran látható az is, hogy lassabban haladó gépjárművek tartanak fel gyorsabban haladókat a belső sávban, mert épp előznek. Tessék visszahelyezni vigyázó tekintetünket a fentebbi szabályrészletre: lehet a belsőben maradni hosszabb előzésnél, ha ezzel a gyorsabban haladó járműveket nem tartjuk fel. Ha igen, akkor ki kell sorolni a külsőbe, és akkor folytatni az előzést, amikor ez a kitétel nem áll fenn (nem tartunk fel másokat).

Miért olyan fontos ez? Azért, mert kevés olyan veszélyes dolog van, mint a pályán kialakuló torlódás, másrészt a sztráda lényege a gyors, zökkenőmentes haladás. Nemcsak neked, hanem mindenkinek!

Alapvetések, amiket neked is be kell tartanod:

A belső sáv szabálytalan használatával nem az a baj, hogy illetlen és hogy a gyorsan érkezők idegeire megy, hanem az, hogy veszélyes. Ma már alapból több az autó, mint 10-20 éve, és minél jobban sűrűsödünk egy pontban, annál nagyobb a rizikója egy balesetnek ott. Márpedig a közlekedésben résztvevők – bármennyire is különbözők – egy dologban hasonlítanak: mind szeretnének épségben hazaérni.

Ha ezt nem tudtad, semmi baj, mostantól csináld így, tartsd be a szabályt. Ha viszont tudtad, de eddig sem nem érdekelt, akkor az már pökhendiség. A külső sáv nem ciki, a belső pedig nem kivívott jog, amit meg kell tartani.

Mi a helyzet városban?

Amíg autópályán egyértelmű a helyzet, addig lakott területen belül már nehéz eldönteni, hogy melyik őrjöngőnek van igaza: annak, aki gyorsabban haladna és szinte letolja az előtte haladót az úttestről, vagy az elöl lévőnek, aki felháborodva figyeli az érkező manőverét.

Lássuk, mit mond a KRESZ:

„Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.”

Bizonyos szempontból ezzel a gumiszabállyal van a gond, hiszen a KRESZ szerint lakott területen belül nem kötelező jobbra sorolni, kivéve akkor, ha azzal a mögöttünk haladó gyorsabb járművek közlekedését akadályozzuk. Emiatt tapasztaljuk azt, hogy amíg az autópályán azért javul a belsősáv-használati morál (igaz, lassan), addig a városokban valódi a káosz. Mert hát adódik a kérdés: mit jelent az, hogy a gyorsabb jármű akadályozása?

Ettől függetlenül érdemes városban is odafigyelni, ha a forgalom ezt engedi (tehát nincs dugó, amikor kifejezetten tilos ki-be cikázni).

Segíts magadon, és a közlekedésben lévők is megsegítenek? Ideális esetben ez a helyzet: hisszük, hogy megfelelő viselkedéssel és a szabályok betartásával együtt javíthatjuk a morált és a biztonságot. De azért nem árt felkészülni a legrosszabbra is: a közlekedési balesetbiztosítás minden autóban utazóra kiterjed és Magyarországon is érvényes. Havi bő 4 ezer forintos díjért 2 millió forintos védelmet ajánlunk. Kattintsd, és szabd személyre a biztosításodat!