Elmúltál 40 és kiégtél? Válts karriert!

Érezted már úgy, hogy bármit megtennél, ha újrakezdhetnéd az életed és valami teljesen mással foglalkozhatnál, mint amit most csinálsz? Előfordult már veled, hogy kiégettnek érezted magad a munkád miatt, vagy csak semmi hasznát nem láttad annak, ami miatt napi 8-10-12 órát görnyedsz az irodában a számítógép előtt?

A legtöbb ember számára ismerős érzések ezek, de tizenegynéhány évnyi karrierrel a hátuk mögött mégis kevesen merik bevállalni, hogy mindent borítanak, és új életet kezdenek. Tegyük hozzá: érthető módon.

Te is ebbe a 44 százalékba tartozol?

… és még sorolhatnánk.

Szinte mindannyian feltesszük magunknak ezeket a kérdéseket 40 éves korunk körül (nem véletlenül terjedt el az életközépi válság kifejezés sem), de vajon a választ is megtaláljuk rájuk?

Mostani cikkünkben elmondjuk, hogy milyen válaszokat adtak ezekre a kérdésekre azok, akik már túlvannak egy karrierváltáson – ráadásul ők is jellemzően a negyedik ikszen túl lépték meg ezt, és nem is akármilyen sikerrel.

Mutatunk egy friss statisztikát, amely jól bizonyítja, hogy a fenti kérdéseken nem csak néhány ember rágódik napi szinten!

A magyar dolgozók közel fele (44 százaléka) aktívan gondolkodik a pályaváltáson, főként a jobb kereseti lehetőségek miatt, ám a rugalmas időbeosztás iránti igény és a munkahely megszűnése miatti kényszer is sokakat ösztönöz pályájuk elhagyására - derült ki egy augusztusi kutatásból.

A felnőtt generációk élethosszig tartó tanulással és karrierváltással kapcsolatos nyitottsága ráadásul a példamutatás szempontjából sem mellékes. A mostani kisiskolások számára ugyanis még inkább nélkülözhetetlen lesz ez a szemlélet.

Elég, ha csak a Világgazdasági Fórum megdöbbentő jóslatára gondolunk, amely szerint a mai kisiskolások 65 százalékának olyan munkája lesz majd, ami jelenleg még nem is létezik!

A kisgyerekek szülei tehát akkor mutatnak jó példát, ha rugalmasan állnak a pályaváltás és az életen át tartó tanulás kérdéséhez.

Nézzük hát azokat az úttörőket, akik nemcsak nyitottak voltak, de azt is bevállalták, hogy „beleugranak az ismeretlenbe”.

4 hónap alatt szakmát válthatsz - másfélszeres fizuért

Neked mi jut eszedbe először az informatikusokról? Például: szandált és zoknit viselő fazonok, akik még 40 évesen is az anyukájukkal élnek, és a fő táplálékuk a pizza, amit kizárólag éjjel, a gép előtt ülve fogyasztanak el (kólával, természetesen)?

Nem meglepő, hiszen sok ember fejében él még ilyen sztereotípia a programozókkal szemben; és akkor a kockás inges figurákról még szó sem volt. Nem azt mondjuk, hogy nincsenek közöttük ilyen arcok is, nekünk mégis inkább egy katona, egy bölcsész, egy jogász, egy marketinges, egy fizikus, egy basszusgitáros vagy egy cselgáncsozó ugrik be, ha a szoftverfejlesztőkre gondolunk.

Legalábbis amióta megismertük Filep Szabolcsot, az egyik legnagyobb hazai programozóiskola, a PROGmasters alapítóját és mentorát. Szabolcs elmondta nekünk, hogy

„Sok olyan diákunk van, aki a kiégés elől menekül, és olyan is, akit egyszerűen csak egy új karrier lehetősége motivál, de persze nem mellékes a kimagasló fizetés sem.

A programozás sok apró sikerélményt nyújt, ami motivációt ad a folyamatos fejlődéshez is” - mondja Szabolcs.

A PROGmasters alapítója azt is elárulta, hogy a hallgatóik kezdő szoftverfejlesztőként havi bruttó 350 és 460 ezer forint közötti induló fizetést kapnak (ami körülbelül másfélszerese a korábbi jövedelmüknek), ám ez a pénz a jó teljesítményt nyújtó programozók esetében simán duplázódhat vagy akár triplázódhat is néhány év alatt.

Na, izgalmasabban hangzik már a programozás? Megsúgjuk: aki elég kitartó, az akkor is jó eséllyel indul kezdő programozóként, ha a Java szó hallatán most még csak egy álomszép sziget képét látja maga előtt!

Értesz valamihez? Legyél te az adott téma szakértője!

Persze akkor sem kell rosszul érezned magad, ha a Java kapcsán mégis inkább az indonéz szigetet körülvevő Indiai-óceán habjaiban merülnél el, és nem az ugyancsak Java névre hallgató programozási nyelv rejtelmeiben.

Sőt, akár azzal is kereshetsz pénzt, ha nem csinálsz semmi mást, csak utazol és megosztod másokkal a tapasztalataidat!

Hogy ez mennyire igaz, azt Kisgyörgy Éva pályája is jól mutatja. Nem ismerős ez a név? Na, és ha azt mondjuk, hogy Travellina? Igen, ő Kisgyörgy Éva, az egyik legismertebb itthoni utazós blogger, akinek álomállása van: azzal keres pénzt, hogykörbeutazza a világot, és a blogján beszámol az élményeiről.

Ám nem volt ez mindig így, ugyanis az 52 éves Éva is azok közé tartozik, akik a negyvenes éveik – és egy sikeres karrier – közepén döntötték el, hogy teljesen hátat fordítanak az addigi életüknek. Mielőtt Travellina lett, 46 éves koráig egy telekommunikációs cég nemzetközi számvitellel foglalkozó vezetőjeként dolgozott.

2011 vége óta viszont főfoglalkozásban osztja meg több mint 22 ezer követőjével a világ 120 országában szerzett élményeit, és útinaplókkal is segíti azokat, akik az adott országokba utaznak.

Travellina példája minimum egy tanulsággal biztosan szolgál neked is: ha értesz valamihez (értsd: bármihez), amit szenvedélyesen csinálsz, akkor manapság az online térben már könnyen válhatsz annak a területnek a szakértőjévé, aki, ha elég sok követőt tud gyűjteni (például egy blog vagy egy honlap segítségével), akkor könnyen építhet erre akár egy üzleti vállalkozást is.

Na, és te miben vagy jó?

A marketingvezető péknek, a befektetési guru tejesembernek állt

Travellina életére tehát duplán is igaz, hogy hat év alatt és 120 országot bejárva nagy utat tett meg a sikeres karrierváltás érdekében. De nem kisebb azok érdeme sem, akik a menő, fehérgalléros állásukat hagyták ott a kétkezi munka örömeiért.

Bőven akadnak ilyenre hazai példák is, ám nem lehet szó nélkül elmenni a brit Graham Birch mellett sem. Birch úr, mielőtt karriert váltott, befektetési szakemberként nagyjából 40 milliárd dollárt kezelt (csak összehasonlításképp: ez a magyar GDP mintegy fele), majd egyszer csak úgy döntött, hogy szakít a pénzügyi világgal, és vett magának egy farmot. Ma pedig már különböző brit nagyvállalatoknak árul tejet, zabot és más mezőgazdasági terményeket, ráadásul nem is akármilyen sikerrel.

Szerencsére itthon is akadnak bőven jó példák: ilyen két, egykori multis felsővezető pályamódosítása is. Zeliska Orsolya, hátrahagyva sikeres marketingvezetői karrierjét és a fővárost, férjével úgy döntött, hogy a Balatonnál kezd új életet. Méghozzá pékként. Mindössze egy éve nyitotta meg Balatonfüreden a Péklány nevű kézműves pékséget, de mára a fél város a törzsvendégük.

Pedig Orsit először nem is a sütés érdekelte, sokkal inkább a gabonaőrlés, ezért aztán saját kis házi malmán őrölte a kenyérnekvalót. Később aztán mégis beiratkozott egy pékiskolába, sőt, blogot is indított kenyérsütési kalandjairól.

Hasonló sikereket ért el az elmúlt években a banki jogászból lett belvárosi pék is: a (vigyázat, szóvicc következik!) Jacques Liszt névre keresztelt pékségbe szinte nem lehet úgy betérni, hogy a látványkonyhában ne Misit, a volt jogászt látná az ember kenyeret gyúrni és péksüteményeket formázni.

Juhász Mihály nem hirtelen, mindent hátrahagyva váltott, hanem szépen fokozatosan tanulta ki új mesterségét, sokáig ezért „kettős életet élt”:

Manapság pedig már a legmenőbb szállodák és éttermek is számon tartják Jacques Liszt nevét. Misi, a pék példája is tanulságos: ha a pályaváltáson töröd a fejed, egyáltalán nem kell minden utat felégetned magad mögött, ugyanis a jelenlegi karriered mellett is belevághatsz valami teljesen újba!

A legjobb tanácsunk: légy előrelátó!

Ha pedig már eldöntötted, hogy belevágsz egy teljesen új életbe, akkor ezen kívül már csak egy dologra lesz szükséged: némi tőkére.

Ne feledd: egy jó megtakarítás egyrészt segít abban, hogy lerövidítsd a célod eléréséhez vezető utat, másrészt biztonságot és lehetőséget ad, hogy rugalmas légy, és szabad döntéseket hozz!

Ha már most elkezdenél megtakarítani, de nem szeretnél rendszeresen félretenni, olvasd el ezt a cikkünket is!

Ha pedig már eleget olvastál, akkor nézz szét befektetések oldalunkon.