13 tévhit: lehet, hogy te is rosszul tudod?

A szó elszáll, a tévhit megmarad. Elképzelni is nehéz, hány olyan hiedelem létezik a mai napig, amiről az emberek többsége szentül meg van győződve, hogy az igaz. Nem túlzunk, ha azt írjuk, hogy mindegyik tudományágnak megvannak a maga tévhitei, és mi most felkészültünk arra, hogy 13-at megcáfoljunk.

Egészen pontosan 13 olyan tévhitet, ami az idők során mélyen beleitta magát a magyar emberek gondolkodásába, sőt, nem egyszer meg is határozza viselkedésünket. Gondoljunk rögtön az elsőre, ami csupán egy ártatlan félreismerésnek tűnik, pedig súlyos kockázatokat rejt magában.

1. tévhit: A kalcium használ az allergiára

Egy kis bőrpír vagy kiütés? Valószínűleg a te anyukád is ugyanazt csinálta, amit oly sok szülő, akit rossz információval láttak el évtizedekkel ezelőtt: kalciumos pezsgőtablettát dobott egy pohár vízbe, aztán megitatta veled, mondván ez seccperc alatt elmulasztja a tüneteket. Pedig az igazság az, hogy a kalcium allergiaellenes hatását még nem sikerült bizonyítani! És csak udvariasságból nem azt írjuk, hogy az egész egy kamu, hiszen a csodaszernek gondolt kalciumról eddig egyetlen kutatás sem igazolta, hogy attól valóban elmúlik az allergiás reakció. A sarkosabb véleményeket megfogalmazók szerint a kalcium teljesen alkalmatlan nemcsak az allergia, hanem a kiütések, a nátha vagy akár a torokgyulladás kezelésére. Az 1890-es évek végéről származó tévhitet az táplálhatta ilyen sokáig, hogy az enyhébb allergiás reakciók végül maguktól is elmúlnak, és sok esetben a placebóhatás is működik. Ettől függetlenül a kalciumot sajnos még ma is sokan allergiaellenes csodaszernek gondolják (főleg a kelet-európai országokban), ez pedig komolyabb esetben súlyos következményekhez is vezethet. Belegondolni is rossz, hogy mi történik akkor, ha valaki súlyosabb allergiás tünetek láttán nem antihisztamint, hanem kalciumot fogyaszt, és az orvosi segítség helyett megbízik egy tévhitben.

2. tévhit: A vikingek sisakjain szarvak voltak

Bátran mondjuk ki: ez sem igaz! A vikingek legfeljebb csak a mesékben vagy a számítógépes játékokban viselnek ma már szarvakat a sisakjukon, a valóságban ez ugyanis nem így volt, és a kutatók eddig semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy Ragnar Lothbrokék (vagy a többiek) ilyen fejfedőkkel rohanták volna le fél Európát. Nem is lett volna túl praktikus, bár tény és való, hogy hasonló megoldások léteztek korábban .A vikingek ezzel szemben egyszerű vassisakot viseltek, a téves ábrázolást pedig Wagnernek köszönhetjük, aki operáiban előszeretettel alkalmazott ilyen kelléket a gonosz karakterek démonizálásához.

3. tévhit: Az alkohol megemeli a testhőmérsékletet

Nem, nem emeli meg. A helyzet ezzel szemben az, hogy az erek (pontosabban a hajszálerek) tágulnak ki a fogyasztás következtében, aminek eredménye az, hogy több hő adódik le a véráramból. Vagyis pont fordítva történik minden, az alkohol fogyasztása épphogy csökkenti a testhőmérsékletet, ez által pedig megnöveli a kihűlés veszélyét. Éppen ezért csak óvatosan, ha lehet…

4. tévhit: Néró felgyújtotta Rómát

Sőt, még hegedült is a lángok láttán, jól mondjuk? Nem, nem mondjuk (vagy mondanánk) jól, hiszen ez is egy tévedés, sőt, a valóság az, hogy a római császár palotája és műkincsgyűjteményének egy része is a szóban forgó lángok martaléka lett. A pusztítás hatalmas volt, és legalább olyan híres, mint a londoni tűzvész. Arról ne is beszéljünk, hogy a hegedűt még fel sem találták ekkor. Az igazság a máig népszerű tévhittel szemben az, hogy Néró sokat tett a tűz következményei miatt szenvedő polgárok megsegítéséért, és az őt negatívan feltüntető történetet Caius Suetonius Tranquillis római történetírónak köszönhetjük.

5. tévhit: Kétszer nem csaphat ugyanoda a villám

De, a villám ugyanoda is csaphat kétszer, főleg, hogy az előző csapás ionizálja a levegőt, ami pedig jól vezeti az áramot. Erről egy Peter Lowenstein nevű nyugdíjas geológus még felvételt is készített. Hasznos tanács: viharban erre a tévhitre még véletlenül se alapozzunk! Az Eumet szerint a villámcsapás ellen úgy védekezhetünk a legjobban, ha kerüljük az exponált helyeket (hegycsúcs, hegygerinc, sík területek), a nedves talajt és vízfelületeket, valamint a kiugró sziklákat. És persze ne álljunk fa alá! Amennyiben van a közelben gépkocsi, bátran üljünk be, az ugyanis Farraday-kalitkaként megvéd minket. Ellenkező esetben guggoljunk le zárt lábakkal és térdekkel, illetve tegyünk a lábunk alá szigetelőréteget (ruha, esőköpeny).

6. tévhit: A kínai Nagy Fal látható az űrből

Nem, nem látható, mivel az túl keskeny, és a színe miatt nem valami egyszerű kivenni a környezetéből. Erről még Chris Hadfield kanadai űrhajós is írt a Twitteren.

7. tévhit: Van Gogh levágta a saját fülét

Tény és való, hogy szegény Van Gogh elveszítette a bal fülét (erről több festménye is árulkodik), és a róla kialakult „őrült festő" képébe tökéletesen illik, hogy ő maga vágta azt le. Ám megint csak újabb kutatások szerint a valóságban nem ő, hanem Paul Gauguin vágta le egy tőrrel kardpárbaj közben, Van Gogh pedig erről egy kettejük közti némasági fogadalom miatt nem beszélt. A Tahiti csodás idilljét megfestő Gauguin és Van Gogh amúgy kezdetben barátok voltak, és az biztosan tény, hogy kapcsolatuk viszont később megromlott. Bizony, a posztimpresszionizmus sem volt a béke szigete.

8. tévhit: A tiltott gyümölcs az alma volt

Tessék csak fellapozni a Teremtés könyvét, az ugyanis nem mondja, hogy a tiltott gyümölcs alma volt. Az eredeti héber szöveg egy fát és annak gyümölcsét említi, és valószínűleg csak később gondoltuk hozzá az egészhez a rózsafélék családjába tartozó finomságot. Idézzünk: „Isten csak a kert közepén álló fa gyümölcséről mondta: Ne egyetek belőle, ne érintsétek, nehogy meghaljatok.” (Ter 3.3)

9. tévhit: Einstein megbukott matekból

Nem szükséges megnéznünk a NatGeo által gyártott Géniusz című tévésorozatot ahhoz, hogy kiderüljön, Einstein nem volt síkhülye a matekhoz. Kattints ide, és nézd meg az ifjú 1896-os érettségi bizonyítványát: a legjobb jegy a 6-os, a fiatal Albert pedig egyaránt a legmagasabb osztályzatot kapta algebrából és geometriából. Persze, ettől függetlenül jól esett magunkat kényeztetni azzal a gondolattal, hogy ha a 20. század egyik legnagyobb tudósának sem ment, akkor nekünk sincs okunk szégyenkezni.

10. tévhit: A repülő mosdójában keletkező hulladékot kidobják a gépből

Szerencsére ez sem igaz, a hulladékot (legyen az kisdolog vagy nagydolog) összegyűjtik, majd a leszállás után elszállítják. Huh!

11. tévhit: Dugovics Titusz

Vagyis a híres festményt is megihlető hős létezése, akiről még mindig kevesen tudják, hogy csupán fikció, és azt nem más, mint egy 19. században élő férfi, Dugovics Imre találta ki, hogy igazolja családjának nemesi származását. Túlzott leegyszerűsítés, hogy a hamisítás jól sikerült. Két korabeli forrás amúgy említ egy várvédőt, aki magával rántott egy török katonát, de nevet egyik sem ír, és egyelőre nem tudjuk, hogy ez a hősi tett valóban megtörtént-e. Jól esik azt gondolni, hogy igen.

12. tévhit: Muszáj vagy muszály?

A muszáj (merthogy helyesen így írjuk) az egyik leggyakoribb helyesírási hiba, és még mindig sokan ly-nal akarják leírni. Nekik üzenjük: ne tegyék! Muszáj észnél lenni ilyenkor…

+1. Avagy a 13. tévhit: Baj csak mással történhet

„Nem kell biztosítást kötni, hiszen kicsi az esélye annak, hogy baj történik… velem”
Gondolj csak erre: amíg ezt a cikket olvasod, addig 10 baleset történik, és az emberek többsége hajlamos azt gondolni, hogy az ilyen kellemetlenség csak másokkal eshet meg. A helyzet ezzel szemben az, hogy a statisztikák szerint egy öttagú társaság utazása esetében például elég valószínű, hogy valakivel történni fog valami, persze megijeszteni senkit nem akarunk. De hát jobb félni, mint megijedni, ugye?

Ássunk a dolog mélyére egy kicsit azért: a Vienna Life adatai szerint minden hetedik utazónak volt már 30 ezer forintnál nagyobb kára, és minden ötödik utazóval történt már valamilyen káresemény korábban. És még csak el sem kell hagyni Magyarországot, sőt, még a négy falat sem: a balesetek túlnyomó többsége ugyanis az otthonunkban történik. Hihetetlen adat, de az otthoni balesetekben kétszer annyian halnak meg évente, mint közlekedési balesetekben.

Konklúzió? A baj sajnos bárkivel és bárhol megtörténhet, ezért csak becsapjuk magunkat, ha abban bízunk, hogy amennyiben elővigyázatosak vagyunk, akkor elkerül minket a balszerencse.