10 fontos kérdés a nyugdíjbiztosításokról

A legtöbb magyar ember tudja, de legalábbis érzi, hogy idős korában nem hagyatkozhat csak az állami nyugdíjára. Igen ám, de előtakarékossági, öngondoskodási termékből sok van a piacon. Vajon érdemes nyugdíjbiztosítást is vásárolni?

A válasz az, hogy igen, de természetesen a különböző termékek előnyeit ötvözni is lehet. Nézzük most a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket!

1. Miért tegyek félre külön is a nyugdíjas éveimre? Azért fizettem a sok adót és járulékot, nem?⁣

Sajnos a legtöbb ember aligha bízhat pusztán az állami nyugdíjban. Ez sokaknak már ma sem elég, de 10-15 éven belül, részben demográfiai okok miatt, még nehezebb lesz a helyzet. Sőt, a MABISZ szerint amíg napjainkban minden negyedik, addig 2050-re már várhatóan minden második aktív korú keresőre (15-64 év) jut majd egy 65 évnél idősebb ember.

De mi a helyzet a világ más országaiban?

Itt és most, vagyis a mai Magyarországon, aki nem szeretne érdemi életszínvonal-romlást elszenvedni a nyugdíjas éveiben, a fentiekből egy mixet alakít ki. Természetesen használja az állami nyugdíját, ha szükséges, számít a családtagjaira is, de mindenképpen igyekszik öngondoskodni, előtakarékoskodni.

2. Honnan tudhatom, hogy tényleg egy nyugdíjbiztosítás a legjobb nekem?

Nem is lehet kérdés, hogy a biztosítók „hazabeszélnek”, hiszen ők leginkább ezzel az öngondoskodási termékkel foglalkoznak. Ám, ha túllendültünk ezen az „eladási” szemponton, érdemes azt is megvizsgálnunk, hogy vajon miért választott a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján több mint 300 ezer ember ilyen terméket, és hogy milyen valódi ügyfélelőnyei vannak a nyugdíjbiztosításoknak.

Hiszen a teljesség igénye nélkül ilyen lehet

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a befektetéssel kombinált unit-linked életbiztosítások mellett vannak „klasszikus” életbiztosítások, amelyek olyan megtakarítások, ahol az ügyfél előre tudjuk a lejárati biztosítási összeget.

3. Mi az, hogy adójóváírás? Kitől, mennyit és hogyan?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján, akinek nyugdíjbiztosítása van, annak joga van a befizetett összeg 20 százalékát, legfeljebb 130 ezer forintot visszaigényelni. Éves szinten tehát 650 ezer forint megtakarítása esetén már elérhető a maximális adójóváírás. Az adójóváírás visszaigénylése ráadásul egy egyszerű, szabványosított procedúra.

4. Nekem nem jár adójóváírás, akkor ne is kezdjek el takarékoskodni?

De igen! A nyugdíjbiztosítás több fontos vonzereje közül csak az egyik az adójóváírás. Ám a nyugdíjbiztosítások hozama, a biztosítási elem, a rugalmasság, a saját (és egyedi) igényekre szabott tanácsadói tudás mind-mind olyan tényezők, amelyek kiemelik a nyugdíjbiztosításokat a befektetési termékek mezőnyéből.

5. Nem túl drágák a nyugdíjbiztosítások?

A piacon alapvetően kétféle termék van: a kiszámítható hozamú - azaz a lejáratkor fix összeget fizető – „klasszikus” életbiztosítások, illetve a befektetésekkel kombinált konstrukciók, amelyek azonban várhatóan jóval magasabb megtakarítást eredményeznek majd, mint az előbbiek.

Az egyes nyugdíjbiztosítások költségei és hozamai természetesen eltérőek. Jó hír viszont, hogy a különféle termékek költségei teljesen transzparensek, így az egységes teljes költség mutató (TKM) alapján összehasonlíthatók a nyugdíjbiztosítások díjai, amelyeket például a MABISZ oldalán is ellenőrizhetünk.

6. Mi lesz, ha a befektetéssel kombinált nyugdíjbiztosítás nem hoz elég hozamot?⁣

Elméletben ilyen is előfordulhat, ám a különböző nyugdíjbiztosítások múltbeli teljesítményeit, hozamait vizsgálva általánosságban az látható, hogy a befektetéssel kombinált nyugdíjbiztosítások eddig nagyon jól szerepeltek.

Különböző portfóliók léteznek, lehetnek kötvénytúlsúlyos, vegyes- vagy éppen részvénydominanciájú termékek, amelyeknek a hozamai a vállalt kockázat mértékében változnak.

Ami a lényeg, hogy az eddigi átlagos teljesítménymutatókról elmondható, hogy azok nemcsak a jegybanki alapkamatot (0,9 százalék), vagy a bankbetétek (0,5-1,5 százalék) alacsony kamatait verték meg, de a ma elérhető legvonzóbb lakossági állampapírok 4 százalékot meghaladó kamatjaival is versenyképesek voltak, sőt, sok esetben azokat is érdemben meghaladták.

7. Akkor érdemes az időskori boldogulásomat csakis nyugdíjbiztosításokból fedezni?

Ezt nem állítanánk, hiszen érdemes az előnyöket, a különböző adómegtakarítási lehetőségeket kombinálni. A más előtakarékossági termékekhez járó adókedvezmények részben összevonhatóak a nyugdíjbiztosítások adóelőnyeivel, és valóban lehetnek olyan állami (lakossági állampapír), vagy piaci (befektetési alapok, részvények, ingatlanok) termékek, amelyeknek szintén helye lehet a portfóliónkban.

8. Nem tudom, hogy képes leszek-e 20-30 éven keresztül minden hónapban félretenni. Akkor inkább el se kezdjem?

A jövő valóban kiszámíthatatlan, de ez a pozitív ösztönző tényleg pozitív szerepet játszhat az öngondoskodásunkban. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy a nyugdíjbiztosítási állományok meglepően stabilak, biztosítói szakszóval, „állékonyak”. Ez azt jelenti, hogy bár a jövő bármit hozhat, jellemzően teljesül az ügyfél és a biztosító közös megtakarítási célja, és alacsony a lemorzsolódás, a feladás, a legtöbben pedig kiválóan kihasználják a termék hosszú távú előnyeit.

9. Én nem értek a befektetésekhez, nem jobb számomra egy bankbetét vagy az állampapír?⁣

A nyugdíjbiztosításokkal nem kell folyamatosan foglalkozni, hiszen ahogy már tisztáztuk, eleve nemcsak befektetésekkel kombinált biztosítások léteznek, de klasszikus (előre kiszámítható megtérülésű) termékek is.

Ráadásul a nyugdíjbiztosításokkal még egy nagyon hasznos modell is elérhető, az úgynevezett céldátum-megközelítés. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden életszakaszban ugyanolyan portfóliókat tartanunk, a „target date” modellben a tanácsadóink úgy alakítják ki a befektetéseinket, hogy eleinte kockázatosabb portfólióelemekkel vadásszák a hozamot, majd a befektetési időszak vége felé egy kockázatkerülőbb portfóliót alakítanak ki, amely segít megőrizni az addigi eredményeket.

10. Mennyit tegyek félre havonta ahhoz, hogy a nyugdíjba vonuláskor fenntarthassam az életszínvonalamat?

Ha például egy 40 éves férfi 25 éven át havi 25 ezer forintot tesz félre (azaz összesen 7,5 millió forintot befizet), akkor 4 százalékos átlagos hozam mellett nyugdíjba vonulásakor 12,9 millió forintot kaphat kézhez.

Személyre szóló ajánlatot szeretnél? Tudni akarod, milyen lehetőségek állnak előtted...

...és hogy milyen összegre számíthatsz 10-20 év múlva? Kérj visszahívást!