Szabadtéri téli örömök: a síelés alternatívái

Kevés jobb érzés van annál, mint hideg időben a kandallónál melegedni egy forró csokit vagy teát ölelgetve, pedig a kültéri programok télen is várnak és télen is hasznosak. Ha alternatívákat szeretnél a síelés mellé, ez a cikk neked szól!

Sokakat megriaszt a szürke idő, a csípős hideg vagy a korai sötétedés, és ha még a hó sem esik kövér pelyhekben, akkor aztán tényleg nehéz extra motivációt találni a kimozduláshoz. A friss levegő és az aktív kikapcsolódás viszont télen is fontos, hiszen azzal nemcsak megelőzheted a betegségeket, de enyhítheted a téli depressziót és kordában tarthatod a súlyodat is.

Csak győztesen kerülhetsz ki abból, ha megküzdesz magaddal és aztán legyűröd a lusta éned.

Fogadunk, hogy nem tudtad: ezért mozdulj ki azonnal!

Jön a nátha, ólálkodik az influenza, és amikor beüt a krach, akkor az ember már csak azt kérdezi az orvosánál, hogy miért gyengült le ennyire az immunrendszere télen, és hogy mit lehet(ett volna) tenni a különböző nyavalyák megelőzése érdekében?

A rossz idő beköszöntével szervezeted a harcmező összes frontján csapásokat szenved el. Az még hagyján, hogy csak kevesen szednek tudatosan vitaminokat, hiszen a legtöbben csupán leakasztanak valamit a polcról és felhörpintik az adagokat egy-egy pohár vízzel, miközben egy sor más szempontot figyelembe kéne venniük a vitaminpótlás során, legyen az életkor, élethelyzet, nem, minőség, a bevétel módja stb.

Ha ez nem volna elég, problémás az étkezésünk, és a téli étrend nem valami gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban, aminosavakban és nyomelemekben. Emellett alig sportolunk, egész nap bent vagyunk, keveset mozgunk, sok a stressz és nagyobb a külső terhelés is (kevesebb a fény és a napsugárzás). Csoda-e, hogy ilyen körülmények között legyengül az immunrendszer, és hogy te is fogékonyabb leszel a különböző nyavalyákra?

A rendszeres szabadtéri kikapcsolódás viszont segít a szervezetednek feltöltődni, és nemcsak erősebb, fittebb leszel tőle, de felszabadultabb is.

Ne feledd: a hőmérséklet csökkenése nem jelentheti azt, hogy a programlehetőségeknek is alávágtak volna!

Egy csípős kis kirándulás

Úgy gondolod, hogy az erdőket-mezőket csak tavasszal és nyáron lehet bejárni? Nagyot tévedsz! A téli kirándulásnak komoly hagyománya van, és egy sor kiváló hazai helyszínre látogathatsz el, ha csodaszép tájakat szeretnél megismerni, és ha nem ijedsz meg a mínuszoktól.

Közkedvelt úti célnak számít a Börzsöny (és azon belül a Duna-Ipoly Nemzeti Park), a Kékestető (sílécek nélkül is izgalmas), a zempléni Magas-hegy (egy kis téli bobozással egybekötve), a Bükk-hegység Lillafüreddel együtt, a minden évszakban nyerő Visegrád és persze a varázslatos Normafa. A nemzeti parkok ráadásul gyakran kínálnak izgalmas túrákat hiúzok és hóvirágok nyomába eredve.

A könnyebb, 2-3 órás kiruccanás a kisebb gyerkőcöknek is ajánlott, hiszen az erdő és a vastag hó miatt ropogó szelíd lankák pazar kikapcsolódást és igazi élményeket kínálnak a kicsiknek. Megfelelő tervezéssel kutyás programot is szervezhetsz (sok-sok vidám négylábúval), ráadásul ideális esetben hócsatázni is lehet a haverokkal. A rutinos kirándulók ilyenkor a 10-15 kilométeres túrákat javasolják, és mindig kiemelik a felkészülés fontosságát.

A lényeg, hogy a szervezetedet fokozatosan szoktasd hozzá a terheléshez, és ha a mozgást (futás, edzés) viszed ki a szabadba, akkor rövidebb, intenzívebb szakaszokat tartalmazó tréninget végezz!

Hogyan öltözz fel téli kiránduláshoz?

Hideg időben a fázás és a fagyás a legnagyobb ellenséged, ezért mindig légy alapos, amikor a kirándulás részleteit megtervezed. Először is tanulmányozd jó előre az időjárásjelentéseket, másodszor pedig gondoskodj a megfelelő öltözékről.

Figyelj arra, hogy kell egy jó bakancs, amiben a lábad nem fázik, és ami egy-két vastagabb zoknit is elbír. Ilyenkor kifejezetten jó ötlet, ha vásárláskor fél vagy egy számmal nagyobb bakancsot veszel, amiben kényelmesen elférnek a lábujjaid egy-két vastagabb zokniba bugyolálva.Gondoskodj a megfelelő aláöltözékről, ami mozgás közben el tudja vezetni az izzadtságot a bőröd felszínéről. A jó választás nem szívja magába a verejtéket és könnyedén ki tud száradni, ezáltal megelőzheted a hidegérzet kialakulását. A legjobb, ha erre egy polár vagy gyapjú középső réteget veszel fel, amely lehetőség szerint szél- és vízálló. Sokan még erre is rátesznek egy extra réteggel, hogy valóban komfortosan érezzék magukat, és lényeg épp az, hogy rétegesen kell öltözködnöd, mert akkor bármikor optimalizálhatsz. Jobb levenni egy vékony réteget, ha úgy alakul, mint egy vastagban kiizzadni.

Érdemes beszerezni egy vízálló kesztyűt és egy kényelmes, meleg sapkát is, valamint nem rossz ötlet betárazni az extra zoknit és egy pólót. Figyelj az italszállításra is: a termosz kiváló szolgálatot tehet, mert nincs kellemesebb annál, mint amikor meleg teát ihat az ember a csípős hidegben.Innod amúgy is rendszeresen kell, és ez alól az sem kivétel, hogy télen az emberek többsége ezt elblicceli, mondván, nincs meleg, és nem is érzik magukat szomjasnak. A napi 2,5-3 liter folyadék bevitele a hideg hónapokban is fontos, mert ugyanúgy kialakulhat a dehidratáltság.

A ruházatodon nem árt, ha fényvisszaverő szalag is van, hogy jól látható legyél, és a megfelelő öltözék nemcsak kiránduláskor fontos, hanem a többi téli kikapcsolódási forma során is.

Szánkózás a dombon

Nemcsak a síelőké a világ…

A szerencsések fejében még él a szánkózás emléke, ami kicsi gyerekként egészen más élmény volt, és amit felnőtt korukra sokan teljesen kiűznek az életükből, hogy legfeljebb akkor érezzenek rá újra a csúszkálás örömére, amikor gyerkőc van a háznál.

Ilyenkor újra eszünkbe jut, ahogy felpattantunk anyu vagy apu mögé, aki végighúzott minket az utcán, hogy aztán lecsússzunk a kisdombon, ami persze csak ma tűnik kicsinek, miközben régen a világot jelentette.

A világ persze megváltozott, és ma már nehéz a kisdombot birtokba venni, amikor viacoloros út és parkoló épült köré, de szerencsére egy sor kiváló hazai szánkópálya van, ahol nagyobb fejjel is élvezheted a szánkózás örömeit.Budapesten a városligeti Királydombot, a Népligetet, a Normafát, a Gellért-hegyet, a Hármashatár-hegy környékét, az Óbudai-szigetet és a Tabánt ajánlják a rutinos szánkózok, vidéken pedig ott van Dobogókő, Visegrád, Zebegény, a mátrai négyes (Mátraszentimre, Mátrafüred, Mátraháza, Mátraszentistván), Kékestető, Eresztvény, Sopron, Kőszeg, Szilvásvárad, Eplény és Bánkút.Ausztriában pedig nemcsak kiváló sí-, hanem profi szánkópályákat is találsz, és kevés ennél jobb program létezik a családnak, különösen az ünnepi időszakban.

Hivatalos pályán figyelni kell arra, hogy csak a kijelölt területeken szabad csúszni, és hogy a csúszás után azonnal el kell hagyni a pálya közepét. A szánkózás szabályai sokban hasonlítanak a síelés etikettjéhez, és a havas lankákon való lecsúszáshoz hozzátartozik a termoszba tárazott forralt bor és a napot lezáró hógolyózás.

Tudtad, hogy a hógolyózás sport?

Mi nem, mi sem! Márpedig gyermekkorunk kedvenc téli játékából már több országban rendeznek bajnokságot, sőt, Japánban világbajnokságot, Finnországban pedig már Európa-bajnokságot is tartanak belőle.

Bár a hógolyózást már többközépkori festmény is megörökítette, sportot először a japánok kezdtek űzni belőle cirka 30 évvel ezelőtt. A szigetországban majd’ 2000 csapat versenyez, a meccseket pedig 40x10 méteres téglalap alakú, két térfélre osztott pályán űzik, ahol a hétfős csapatok tagjainak meg kell szerezniük az ellenfél zászlaját, vagy a lehető legtöbb személyt telibe kell trafálniuk. Akit aztán eltalálnak hógolyóval, az kiesik a játékból.

Szinte biztosak vagyunk abban, hogy a rutinosabb hógolyózóknak ugyanaz a kérdés jut először eszükbe, mint nekünk: mekkora a játékszer, és hogy töltik fel belőlük a készleteket? Ez nem a kosárlabda vagy a kézi, ahol a bíró csak úgy feldobja az egy szem labdát, hiszen itt egy menetben 90 darab hógolyót is felhasználhatnak a játékosok. A fair play szellemében a havas lasztikat szigorú szabványok szerint, sablonok segítségével készítik, és azok átmérője nagyjából 7 centi.

Magyarországon egyelőre ilyen „profi” körülmények között még sajnos nem űzheted ezt a sportot, de azt senki nem tiltja meg nektek, hogy pár barátoddal összeállva nosztalgiázzatok egy kicsit.

Korcsolyázni volna jó!

Ha tél, akkor jöhet a korcsolya, és felépülhetnek végre a hangulatos kis pályák, amelyekből lassan mindegyik településen van már egy-egy, hogy kicsik és nagyok egyaránt élvezhessék a jeges suhanást.

Ideális esetben még spéci építményre sincs szükség, hiszen van a közelben olyan biztonságos és méretes tó, amelynek befagyott felszínén kockázat nélkül élvezhető a csúszkálás. A korcsolyázást egy kis tanulás után a gyerekek is élvezhetik, és az tökéletes apropó első vagy második randihoz. Nagyobb csapatok még jéghokizni is összeállhatnak, a nagy hagyományőrzők pedig extrém esetben fakutyázhatnak is.Hogy mi az a fakutya? A szánkó elődje egy nagyobb deszkából és az arra ráerősített székből állt, amire ráülve két bot segítségével hajthatták magukat elődeink a jeges felszínen.

A 19. század második felében és a 20. század elején nagy divatja volt, és azt egyaránt használták a Balatonon és a Velencei-tavon. És ha már az ország két legnagyobb taváról beszélünk. A Velencei-hegységben megejtett túra kényelmesen összeköthető egy kis korcsolyázással, extrém hidegben pedig a Balaton szó szerint átcsúszható, persze a vállalkozó szelleműek csak saját felelősségükre indulhatnak útnak.

Mit csinálhatsz még télen?

+1: Termálország meghívója

Könnyű ígéretet teszünk, és az utolsó programjavaslatunk a lustizók egyik kedvence lesz. Télen ugyanis még csábítóbb a párolgó (szabadtéri) gyógyfürdők selymes ölelése, és ebben szerencsére nemcsak a főváros közelében lehet részed. Sőt…Azt valószínűleg a legkisebb nebuló is tudja, hogy a hazai fürdőkultúrának nagyon komoly hagyománya van, és hogy Magyarország világszerte ismert jótékony hatású gyógyvizeiről. Különleges adottságai révén hazánknak van az egyik legnagyobb hévízkészlete a világon, és ezek a termálvizek nemzeti kincsnek számítanak.

Hogy minek köszönhetjük ezt? Annak, hogy Magyarország alatt sokkal vékonyabb a földkéreg, és hogy a föld mélye felé haladva hazánk alatt az átlagos 3 Celsius-fokkal szemben 6-8 fokkal emelkedik a hőmérséklet 100 méterenként. Ennek köszönhető a termálvízkészlet magas hőmérséklete, és a forró víz a környező kőzetekből rengeteg ásványi sót old ki, ami egy sor egészségügyi problémára kínál megoldást.A Budapest világviszonylatban is éllovas a termál- és gyógyvízforrások számát tekintve, és a Duna jobb partján félszáz természetes forrás van, amelyekből a víz 220-230 millió üledékrétegből tör fel.

A téli hidegben pedig különösen kellemes élmény nemcsak Hévízen, hanem Hegykőn, Agárdon, Mórahalmon, Sárváron vagy az Alföld gyöngyszemeinél csobbanni. Tervezés előtt érdemes egészségügyi szempontból is válogatni (kinek mi teheti a legjobbat), de az se rossz ötlet, ha úgy döntesz, hogy végiglátogatod az ország legjobb fürdőit. Garantáljuk, hogy meg fogja érni.