A 2005-ös Katrina hurrikán után 130 milliárd, az Eyjafjallajokull 2010-es kitörését követően pedig 3,4 milliárd dollárt kellett kifizetniük a biztosítóknak. Nagy összeg, de ez mind semmi a Halálcsillaghoz képest! Tudtad például, hogy az űrállomás felrobbantása után az egész galaxis csődbe ment volna?
Az erő legyen velünk, hogy szakszerűen válaszolhassunk a kérdésre: „Mennyibe került volna a Halálcsillag biztosítása, és milyen következménye lehetett annak, hogy a lázadók felrobbantották azt? Kétszer is…” Egy filmes univerzum akkor tud izgalmas lenni, ha megfelelő mélységekkel rendelkezik. Ha nemcsak a sztori izgalmas, hanem a felépített világban rejlő lehetőségek is:
Ahogy a Trónok harca (vagy az egész regényciklus) is az ügyesen felépített kerettörténetének és az életszerű karaktereknek köszönheti sikerét, úgy a Star Wars (Csillagok háborúja) is úttörő jelentőségű volt ezen a téren. Most ne feltétlenül az űropera részeinek – gyakran forradalmi - technikai megvalósítására gondoljunk, sokkal inkább arra, hogy az évtizedek során felépített univerzum az alkotóknak és a rajongóknak köszönhetően folyamatosan bővül.
Nézzük a példákat, csak hogy megértsük, miről is beszélünk:
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a pénzügy és a biztosítás szabályait még a Csillagok háborúja univerzumában sem kerülhetik ki, és bármennyire is szép dolog az Erő, a gazdasági összeomlást elkerülni még a Jedikkel is nehéz volna.
A lázadók győzelme nem csak a békét, hanem a gazdasági összeomlást is elhozta volna a galaxisba.
A Birodalom számára az első Halálcsillag megépítése olyan lehetett, mint a 40-es évekbeli Egyesült Államoknak a Manhatten-terv
megvalósítása. A 20 évig tartó építkezés a bruttó galaktikus termék (GGP) 0,21 százalékát emészthette fel minden évben. Hogy mekkora összegért
és milyen feltételekkel lehet bebiztosítani egy ilyen projektet? Erre nehéz egy mondattal válaszolni.
Alapvetés az, hogy a biztosítási díjak akkor magasak, amikor a biztosítónak nagy a kockázata, vagyis abban az esetben, ha
nagy esélye van egy káresemény bekövetkeztének.
Innen már sejthető, hogy a Halálcsillag után a Birodalomnak tényleg úgy kellett fizetnie, mint a katonatisztnek. Na, de kinél?
Szerencsére nem kell létrehoznunk fiktív biztosítótársaságot, hiszen a Csillagok háborúja univerzumának Wiki- (vagy Wookie-)
oldala szerint ebből már 5 is van.
Az első teendő, amit a kiválasztott biztosítótásaságnak (mondjuk a Galacticon Insurance-nak) el kell végeznie, az a Halálcsillag
besorolása: mi ez tulajdonképpen, (katonai) jármű vagy épület? Ez dönti el, hogy milyen típusú biztosítást köthetnek meg rá.
A kérdés lehet, hogy bagatellnek tűnik, pedig valószínűleg még egy rutinos alkusz is elgondolkodna rajta. Ingatlannak általában a földet és a ráépített szilárd építmények összességét tekintjük, de tágabb értelemben ide soroljuk az önálló rendeltetésű
és önálló forgalmú építményeket. Nos, a Halálcsillag utóbbiak alapján nyugodtan tekinthető ingatlannak, vagyis a Birodalomnak
ingatlanbiztosítást kell kötni rá.
Az első teendő, amit a kiválasztott biztosítótásaságnak (mondjuk a Galacticon Insurance-nak) el kell végeznie, az a Halálcsillag
besorolása: mi ez tulajdonképpen, (katonai) jármű vagy épület? Ez dönti el, hogy milyen típusú biztosítást köthetnek meg rá.
A kérdés lehet, hogy bagatellnek tűnik, pedig valószínűleg még egy rutinos alkusz is elgondolkodna rajta. Ingatlannak általában a földet és a ráépített szilárd építmények összességét tekintjük, de tágabb értelemben ide soroljuk az önálló rendeltetésű
és önálló forgalmú építményeket. Nos, a Halálcsillag utóbbiak alapján nyugodtan tekinthető ingatlannak, vagyis a Birodalomnak
ingatlanbiztosítást kell kötni rá.
Az alkuszi tárgyalások során biztos, hogy kapnának kedvezményt az üzembentartók, a kérdés csupán az, mennyit? A Csillagok
háborúja univerzumában 10 hónap, 3 ünnepi hét és 3 ünnepnap ad ki egy évet, és a feltételek valahogy így nézhetnek ki:
Kemény hasonlat, de a Birodalom számára valószínűleg a szeptember 11-i terrortámadásnál is jobban fájt a Halálcsillag elpusztulása.
Már az első megsemmisülése is, amelyben több mint kétmilliónál is többen veszítették életüket: a Halálcsillagon ugyanis legalább
ennyien szolgáltak, és ebből alig 400 ezer volt csupán rohamosztagos vagy más fegyveres erő (például a hadsereg vagy a „tengerészgyalogság”)
katonája.
A lázadók támadása után azonban nem csak az emberveszteséggel kellett megküzdenie a Birodalomnak, hiszen a Halálcsillagot
biztosító társaság nagy eséllyel csőd közeli állapotba került a kárösszeg kifizetése miatt. Vagy olyan helyzetbe, mint a Lloyd’s
a szeptember 11-i terrortámadás után, amikor rekordveszteséget könyvelhettek el arra az évre (3,1 milliárd font). Abban az
esetben, ha az első Halálcsillag megsemmisülése nem is ütötte ki a Birodalmat, a második után valószínűleg már bedobták a
fehér törülközőt, hiszen két ilyen kárt egymás után még a galaxis legnagyobb biztosítótársasága sem tudott volna aládúcolni.
A galaktikus tőzsde akár 20 százalékos mélyrepülésbe is kezdhetett, és az évi 7 százalékos GGP-veszteséget még egy esetleges
betétbiztosításokkal is csak évi 2,5 százalékra vihették le. Vagyis a lázadók sikere után az új kormányzatnak brutális gazdasági
csőddel kellett szembenéznie.
A Star Wars világa nem csak az izgalmas cselekményről szól, hanem a felszín alatt megbújó érdekességekről is. Tudod például,
hogy hányan szolgáltak egy csillagrombolón?
Hogy mennyi is az az annyi, azt még könnyebb elképzelni, ha összeadjuk a legdrágább kártérítéseket, amiket valaha földi biztosító
kifizetett!
Bizony, még így is jóval 22 billió dollár alatt vagyunk, ami töredéke a Halálcsillag építési és biztosítási költségeinek;
csak a havi biztosítási díj majd’ ötvenszer több.
A hétköznapi ember számára talán kézzel foghatóbb az, hogy vajon Han Solónak, sokunk kedvenc Star Wars-karakterének mennyit
kellett kifizetnie azért, hogy az Ezeréves Sólyom biztos alapokat kapjon a csempészmunkához.
Valami olyasmi lehetett ez, mint amikor mi befizetjük a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást? Nos, kapaszkodjunk meg valamibe,
mert a helyzet ennél egy picit durvább: a Millenium Falcon biztosítása minimum 200 ezer fontba, vagyis cirka 68 millió forintba került volna, de az összeg akár 300 ezer font is lehetett, amennyiben a csempészhajó túl
sok zűrbe keveredett. Ha idevesszük az egyéb költségeket (fenntartás, személyzet, űrkikötők használati díja), akkor nem csoda,
hogy Han Solo sokat kért a fuvarokért, és hogy egy rakat pénzzel tartozott Huttnak.Ne feledjük, az űrutazásnak megvannak a
maga kockázatai, és nemcsak a csempészléttel járó bizonytalansággal és fosztogatással, hanem például a fénysebességgel és
az aszteroidamezőkkel is számolni kellett.
Éppen ezért azon se lepődhetünk meg, hogy a legújabb részben (Star Wars 7) Solóék egzotikus lényt vittek a fedélzetre. A pénz
és a szükség nagy úr ilyen kiadások mellett. Persze, a biztosítótársaságra sem neheztelhetünk, hiszen az Ezeréves Sólyom javítása
egy-egy komolyabb kár után akár 2 millió font (vagyis cirka 3 millió dollár) is lehet, az azt vezetők felelősségbiztosítása
pedig külön tétel. Már ha Solo kötött ilyet egyáltalán.
Például Luke Skywalkernek, ha Owen Lars egy picit előrelátóbb lett volna, és nem csak a távozástól óvta volna nevelt fiát.
A Tatuinon párafarmot működtető Owen bácsi és Beru néni valószínűleg kedvező áron köthetett volna életbiztosítást (a Tatooine
Planetary Insurance Company-nál), így haláluk után Luke se került volna olyan nehéz helyzetbe.
Persze lehet, hogy ez alapvetően befolyásolta volna a film cselekményét, hiszen a kárösszeggel a zsebében a fiatal fiúnak
és Obi-Van Kenobinak sem kellett volna trükközniük Han Solóval a viteldíjat illetően. Luke-nak nem lett volna gondja a későbbiekben,
sőt, ha édesanyja, Padmé is kötött volna életbiztosítást korábban, akkor a Lars család a kicsi Luke-kal nagy eséllyel gondtalanul
eléldegélhetett volna a romantikusan poros tatuini sivatagban.
Más a helyzet a 900 évig élő Yodával, aki nagy eséllyel nem fizetett életbiztosítást, vagy ha igen, ő biztosan nem mondhatja
el magáról, hogy jól járt vele. A biztosítók valószínűleg nagy összeget kértek volna tőle, hiszen mégiscsak lézerkarddal dolgozik
és Jedi, viszont a kedvezményezettek sok száz évig egy árva petákot nem láthattak volna a kárösszegből. Kis túlzással, Yoda
jobban járt volna, ha bankba teszi a pénzét, de 900 éves matuzsálemként nyugodtan mondhatjuk, hogy ő a kivétel, amely erősíti
a szabályt.
Valószínűleg nagyon meglepődött volna az az alkusz, akinél Darth Vader bejelenti, hogy szeretne biztosítást kötni a sisakjára.
Elvégre, miért ne tehetné? Hiszen a mi világunkban is kötnek mindenre biztosítást (ufórablás, vonzó láb, arany hangszál, lásd régebbi cikkünk).
Ha pedig itt tartunk, akkor mi a helyzet a fénykardokkal? És Anakin fogatjával? Csubakkára lehetne kötni (kis)állatbiztosítást,
hogy ha megbetegszik, akkor ne kerüljön sokba a műtét?
Nagy kérdés még ezek mellett az is, hogy vajon mi lenne azokkal, akik a lázadás során veszítették el életüket. Elvégre az
életbiztosítás nem fizet háború idején, de mivel egy fiktív univerzumról beszélünk, ebben az esetben lehet, hogy egy kis birodalmi
háttérrel még ezt a problémát is meg lehetett oldani. Ami persze újabb ok lehetett arra, hogy a Császár halála és a Halálcsillag
újbóli felrobbantása után az egész rendszer összedőlt.
A Star Wars, avagy a Csillagok háborúja egy rajongásig szerethető fikció, mégis egy ilyen vizsgálódás döbbent rá minket arra,
hogy a tudatos előregondolkodás hiánya komoly problémákat is okozhat.
Elvégre a film cselekménye is egészen másképp alakult volna, ha a (fő)szereplők felkészültek volna a legtöbb (akár minden)
eshetőségre. Mennyit segített volna Luke-on vagy Leián, ha a szüleik életbiztosítást kötnek? Talán főhőseink nem nélkülöztek
volna annyit, és a stabil háttér miatt még hamarabb is megmenthették volna a galaxist a fojtogató diktatúrától.
És ugyanez igaz a mi életünkre is: vajon te felkészültél arra, hogy az életed akár már holnap gyökeres fordulatot is vehet?
Az erő legyen veled, hogy meglépd azt, ami a legjobb neked! Hosszú és eredményes életet! (a kutyafáját, az egy másik filmsorozat...)