A ferihegyi eset után mindenki arra volt kíváncsi, ez hogy történhetett meg, és hogy mit tehetünk a jövőben poggyászkárok ellen? Mivel lehet elrontani egy várva várt nyaralást vagy egy reményteljes üzleti utat? Sajnos a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér néhány utasának gondolkodnia sem kell a helyes válaszon: azzal, ha a feladott poggyász értékes tartalmát ismeretlen(nek vélt) tettesek eltulajdonítják.
Nem indult jól az idei esztendő országimázs szempontból, hiszen olyan hírek jelentek meg Budapesttel kapcsolatban, amit nem szívesen olvas az ember sem a közösségi médiában, sem a nemzetközi sajtóban.
Egymástól független források ugyanis arra hívták fel a figyelmet, hogy a ferihegyi repülőtéren több utas értékei is eltűntek a (feladott) poggyászokból. Ami véletlenszerűen bárhol és az élet bármelyik pillanatában megeshet, arról hamar kiderült, hogy az nem is volt olyan egyedi és elszigetelt eset.
A dél-koreai nagykövetség január 19-i Facebook-posztja egyenesen azt javasolta az utasoknak, hogy inkább vigyék fel a gépre értékeiket, és sajnos nem voltak hozzánk kegyesek az erre reagáló kommentek sem („Ez a legrosszabb reptér a világon”, írta valaki). A vendégszerető és a hazája hírnevére oly büszke magyar olvasó ilyenkor persze reménykedni kezd, de január csak a jéghegy csúcsa volt ezen a téren.
A hazai sajtó persze azonnal rárepült a témára, és rövid nyomozás után kiderült, hogy január 19-ről 20-ra virradó éjszaka több külföldi utast is megloptak a ferihegyi repülőtéren, és már nemcsak dél-koreaiak voltak az áldozatok. Februárban a Budapestről Dohába utazó Australian Open-győztes teniszező, Babos Tímea csomagjait is kifosztották, és egymás után jöttek a hírek arról, hogy a tolvajok még a botrányos januári események után sem álltak le.
A Budapest Airport Facebook-oldalán folyamatosan érkeztek a negatív visszajelzések, és nagyon sok volt a csalódott utas: az áldozatok feladott poggyászaiból jelentős értékek tűntek el (ékszerek, készpénz, elektronikai eszközök), a reklamáció pedig eredménytelennek bizonyult. Kellemetlen ilyenkor azt is olvasni, hogy az utasok szerint a repülőtér munkatársai tehetetlenek ésvagy tétlenek, és hogy a reptéri rendőri igazgatóság (RRI) nem igazán állt a helyzet magaslatán.
Az eszkalálódó helyzet miatt végül a Budapest Airport Zrt.-nek is meg kellett szólalnia, de kiderült, hogy a cégnek „volt alibije”, hiszen hiába üzemeltetője a 13 milliós éves utasforgalmat lebonyolító reptérnek, munkatársai mégsem találkozhattak az érkező (vagy akár induló) utasok poggyászaival.
Az utasok ki-be szállítását és a poggyászok ki-be rakódását ugyanis az adott légitársaság alvállalkozói végzik el. Éppen ezért a Budapest Airport Zrt. a felelőséget sem vállalta és kártérítést sem fizetett az áldozatoknak.
Öröm volt az ürömben (már akinek), hogy a reptér statisztikái szerint a bejelentett poggyászlopások (!) száma a 2016-os 92-ről 53-ra csökkent (a témával már tavaly is foglalkozott a hazai sajtó), de ettől nem érezték jobban magukat az érintettek.
A turistákra utazó tolvajok nemcsak a szállodákat, hanem a reptereket is szeretik.
„Nincs itt semmi látnivaló”, mondhatnánk, hiszen bár úgy éreztük, hogy valami egyedi csúfságot űz velünk a sors, az ehhez hasonló problémákkal nemcsak Ferihegyen, hanem a világ többi részén és repterein is találkozhatunk. Van, ahol konkrétan a teljes bőrönd ellopásra is fel kell készülni, vagyis arra, hogy a poggyászkiadás után illetéktelenek egyszerűen felkapják a csomagunkat és köddé válnak vele.
Az oknyomozó újságírásnak köszönhetően persze ma már tudjuk, hogy ha (például Ferihegyen) kifosztanak egy csomagot, akkor mely földi kiszolgáló cégek munkatársaira nézhetünk szúrós szemmel, de a helyzet csak bonyolultabb amiatt, hogy a biztonsági rendszer kijátszható.
A folyamat maga ugyanis valahogy így néz ki:
Már ez is azt feltételezte, hogy a tolvajok kifinomult módszereket használtak: a bűnelkövetésben résztvevők folyamatosan összebeszéltek és informálták egymást, a kilopott holmikat pedig nemcsak a személyzeti mosdókban és a mennyezetben, de akár a szellőzőrendszerben is elrejtették, ha úgy volt rá szükség. Volt olyan sajtóorgánum, amely szerint nyílt titok, hogy bűnszervezet intézi a ferihegyi csomaglopásokat, és hogy sem a pluszban bevetett biztonsági őrök, sem a reptér, sem a hatóságok nem tudják hatékonyan megakadályozni a visszaéléseket.
Februárban ezért már nem babra ment a játék, és a fokozott ellenőrzés végül meghozta gyümölcsét: a rendőrség elfogta a gyanúsítottakat, sőt, még Babos Tímea ékszereit is megtalálták a tolvajoknál. A nyomozás ráadásul nem ért véget, hiszen bő egy héttel később újabb házkutatást tartottak a rendőrök, akik le is foglaltak egy másik gyanúsítottnál olyan értéktárgyakat, amelyek utasok poggyászaiból tűnhettek el korábban.
Babos Tímea később megköszönte a Facebookon az RRI munkáját, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig soron kívüli hatósági ellenőrzést rendelt el a ferihegyi repülőtéren működő földi kiszolgáló cégeknél.
Szögezzük le azért gyorsan, hogy a probléma például az Egyesült Államokban sem ismeretlen. A szigorú szabályozások miatt itt például becsekkoláskor szinte lehetetlen kijátszani a rendszert, de rengeteg TSA-ügynök (amerikai utasbiztonsági ellenőr) bukott már le hasonló ügy miatt, és kilépéskor ugyanúgy vannak rések azon a bizonyos pajzson. A Daily Mail szerint 2012-ben a New York-i repülőtéren például naponta kétszáznál is több poggyászlopás történt.
Hiába találkozhatunk bármelyik reptéren a tolvajokkal, néhány trükkel elejét vehetjük annak, hogy kifosszanak minket.
Nem kell, hogy benne legyen a pakliban a lopás és az, hogy az utazás néha együtt jár bizonyos kellemetlenségekkel. De mit tehetsz a probléma megelőzése érdekében?
+1 trükk: a látványosan színes csomagok nem a tolvajok barátai, mivel ezekkel nem szívesen kockáztatnak a rosszfiúk. A dizájner
bőröndök ellenben vonzzák a tekintetet és beindítják a fantáziát, ezért érdemes kerülni azokat.
+2: vegyél egy okos bőröndöt, amely nyomkövetőt is tartalmaz.
A fentiek tükrében talán senki nem lepődik meg azon, hogy az emberek többsége a külföldi orvosi költségekre és a poggyászvédelemre helyezi a legnagyobb hangsúlyt az utasbiztosítással kapcsolatban. Egy külföldi út során ugyanis nem csak a súlyos költségekkel járó kórházi kezelés, hanem egy-egy drágább eszköz eltulajdonítása is járhat fájó következményekkel. Jó érzés tehát biztonságban tudni magadat, és nem árt tudni pár apróságot ezzel kapcsolatban.
Kezdjük azzal, hogy megfelelő utasbiztosítás kötésekor a biztosító nemcsak a külföldön történt káresemények után, hanem a hazaúton bekövetkező lopás vagy rablás után is térít, természetesen a légitársaság által itthon kiadott jegyzőkönyv alapján. A poggyászkésedelemre vonatkozó térítés viszont csak az odaúton és számla ellenében érvényes, és csak a feltétlenül szükséges kiadásokra (Armani öltöny a tűzforró karibi nyaraláson nem tartozik ide).
A kártérítést akkor se felejtsd el igénybe venni, ha a légitársaság korábban már fizetett neked a kellemetlenségért, hiszen a biztosító még ezen felül, a poggyászbiztosítási limit erejéig is térít neked. A kárrendezés alapja általában az elveszett vagy sérült poggyász számlája, különösen a műszaki cikkek esetében. A visszaélések elkerülése érdekében a biztosítók erősen korlátozzák a biztosított tárgyak körét, és nem térítenek az ékszerek, a magasabb értékű karórák, a készpénz és az azt kímélő fizetőeszközök után.
A műszaki cikkek esetében a biztosítók teljesen kizárják a légi utazás során feladott vagy gépjárműből eltulajdonított tárgyakkal kapcsolatos káreseményeket, és nem tudják átvállalni azt a kockázatot sem, ami a repülőtereken a sérülékeny elektronikai cikkek továbbításából fakad (például drónok).
És hogy mi a konklúzió? Gondold végig, hogy mit kell magaddal vinned az utazásodra, és minden értékedet tartsd magadnál. Ha a baj mégis megtörténik, akkor azonnal jelezd a hatóságoknak, és…
… utasbiztosítás (plusz megfelelő poggyászbiztosítás) nélkül egy lépést se. Jó utat!