A munkahelyi stressz szerves része életünknek, és néha úgy érezzük, hogy nélküle már nem is létezhet a modern társadalom. Pedig az állandó stresszhelyzettel az egészségünket kockáztatjuk, és ha nem sikerül megtalálni az egyensúlyt, akkor annak súlyos következményei is lehetnek.

Mit jelent az, hogy stressz?
Selye János, a témával rengeteg foglalkozó orvos és kutató szerint a stressz szervezetünk nem specifikus válasza bizonyos ingerekre, legyen az akár kellemes vagy kellemetlen dolog. Stresszhelyzetbe akkor kerülünk, ha olyan eseményt észlelünk, ami saját megítélésünk szerint akár fizikai vagy pszichikai jólétünket is veszélyeztetheti. Okozhatja:

• traumatikus esemény (baleset vagy katasztrófa átélése),
• befolyásolhatatlan vagy megjósolhatatlan esemény (például a munkahely elvesztése, súlyos betegség),
• az életkörülmények változása (anyagi helyzet változása, költözés)
• valamint a különböző belső konfliktusok (versengés valakivel).

A stressz szinte mindennapos dolog, sőt, ma már népbetegségnek és urbanizációs betegségnek tartjuk, amit rohanó életformánk és az azzal együtt járó változások okoznak. Szervezetünk nem tud alkalmazkodni a felfokozott életmódhoz, ezért állandósul a stresszhelyzet, aminek viszont súlyos egészségkárosító következményei is lehetnek:

• folyamatos fáradtság,
• depresszió és neurózis,
• alvászavar,
• szenvedélybetegségek kialakulása vagy felerősödése (dohányzás, alkoholizmus, drogfüggőség),
• magas vérnyomás,
• szív- és érrendszeri megbetegedések.

A stresszspirálba került szervezetnek gyengül az immunrendszere, az ember pedig ilyenkor döntéshozatali nehézségek elé kerül, agresszív lesz, irracionális félelmekkel kezd el küzdeni, és még a libidója is csökkenhet.

Hogyan reagálunk a stresszre?

Szorongással, hiszen a leggyakrabban ilyen érzelmi reakciót vált ki belőlünk a stressz. Ezt követi a harag, az agresszió, majd a fásultság és a depresszió. A szorongó reakció során félelem uralkodik el bennük és rossz előérzetünk lesz, a harag pedig gyakran agresszív viselkedéshez vezet. Bár a stressz általában pszichikai reakciót vált ki belőlünk, számolni kell az élettani következményekkel is, így például a gyomoridegességgel, az émelygéssel, a kapkodó légzéssel vagy a tenyérizzadással.

A stressz leronthatja a kognitív működést, pánikot válthat ki, és a zavaros helyzetben az ember képtelen lesz megfelelően mérlegelni.

Nem csoda, hogy az orvosok mindig felhívják a figyelmet a stressz elkerülésének fontosságára. Egy idő után ugyanis szervezetünk feladja a túlhajszoltság, a kimerültség, az idegesség, a nyugtalanság vagy a folyamatos feszültség elleni küzdelmet, és összeroppan az elvárások alatt.

Leggyakoribb formája

…napjainkban szinte biztosan a munkahelyi stressz, ami lassan nemcsak a hétköznapokat, hanem a hétvégéket is kitölti, és a nap minden órájára hatással van. Ne feledjük, cirka száz évvel ezelőtt a stressz még csak a testi megterhelést jelentette, napjainkban viszont az emberek inkább a lelki megterhelésre használják. És mind gyakrabban, sajnos. Japánban a latin-angol eredetű „stressz” szó az egyik legtöbbet használt idegen kifejezés, a túlzásba vitt munka miatt pedig 2015-ben majd’ 1500-an haltak meg. A rendkívül káros folyamatra persze már van saját szavuk: karojisatsunak nevezik azt a jelenséget, amikor a túlórák és a munkahelyi stressz miatt valaki öngyilkosságot követ el. Sajnos egyre gyakoribb, hogy az emberek így válaszolnak erre a problémára.
A munkahelyi stresszt amúgy kétfelé szokták bontani a szakértők:

• objektív stressznek nevezik azokat a dolgokat, amik az adott munkával együtt járnak, valamint előre láthatók és kiszámíthatók;
• a szubjektív stressz alatt viszont már azokat a problémákat értik, amelyeket nem lehet előre kiszámítani, és gyakran a (különböző) személyiségekből fakadnak.

Egy országos felmérés szerint a hazai munkavállalóknál a gyors munkatempó (63 százalék), a jelentős mennyiségi elvárás (47 százalék) és az igazságosság hiánya (41 százalék) vált ki stresszhelyzetet. A legtöbb stressz a turizmus-vendéglátás ágazatban éri a dolgozókat (56 százalék), és csak kicsivel marad le ettől a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ágazat (55 százalék), valamint a személyszállítás, közlekedés (54 százalék). Ha te még nem vagy biztos abban, hogy mekkora stressz ér a munkahelyeden, érdemes megnézned ezt a stresszkalkulátort, mert az eredmény kialakulása után tanácsokat is kaphatsz arra, hogyan és mit változtathatsz.
Emellett ügyelj az esetleg kiégést jelző tünetekre is:

• fásultság,
• érdektelenség a munkával és a környezettel szemben,
• kilátástalanság,
• közönyösség,
• betegeskedés és nehézkes gyógyulás,
• alvászavar.

A stressz akár jó is lehet?

A stresszre nem mindig jó, ha úgy tekintünk, mint valami eredendően ördögi dologra, amit csak azért talált ki egy magasabb hatalom (vagy maga az evolúció), hogy megkeserítse az életünket. A stressz ugyanis még pozitív, sőt, hasznos is lehet. Kicsit úgy vagyunk vele, mint a kávéval. Megfelelően tálalva, az ajánlott mennyiséget fogyasztva még jótékony hatása is lehet. Hogy mire alapozzuk ezt? Arra, hogy létezik a pozitív stressz fogalma. Az ügyben már az Oxford Egyetem és az Új Dél-Wales Egyetem is végzett kutatásokat, és a szakemberek végül arra jutottak, hogy a stressz önmagában nem vezet halálhoz, és akár jó hatással lehet szervezetünkre. Ha túladagoljuk, akkor lesznek problémák. A pozitív stressz előnye, hogy

• új és váratlan helyzetekben erőt és energiát ad, mozgósít;
• segít az összpontosításban,
• felgyorsítja a gondolkodást,
• valamint lerövidíti a reakcióidőt.

Még az is bizonyított tény, hogy a pozitív stressz javítja a memóriát, megakadályozza a megfázás kialakulását, ráadásul motivál is. Kialakulásának hátterében az ősi túlélési ösztönt kell keresnünk, és hasonlót figyelhetünk meg a felriadó állatoknál. A gyors reakciót ugyanis a szervezetben felszaporodó stresszhormonok segítik, amelyek riadót fújnak, és egy láncreakció segítségével mobilizálják a testet. Az más kérdés, hogy ma már ritkán találkozunk közvetlen életveszélyt okozó szituációkkal, és a stressz sem ezek miatt állandósul.

Hogyan kerülhetem el a munkahelyi stresszt?

Először is gondold végig, hogy mi az, amin változtatni tudsz annak érdekében, hogy javíts a saját helyzeteden. Meg kell találni a stressz forrását, hiszen csak ezáltal leszel képes kontroll alatt tartani a kiváltó okokat. Fontos belátni, hogy a kollégák közötti stresszhelyzeteket és konfliktusokat legtöbbször a félreértések okozzák, ezért igyekezzünk megértők és őszinték lenni, és próbáljuk megérteni a másik álláspontját, helyzetét is. Általános követelmény az is, hogy ne bántsuk egymást, és ne hozzuk rossz helyzetbe a másikat; elviekben közös a cél a munkahelyen belül, ezért ha lehet, segítsük a kollégák munkáját, mert ezt a jó cselekedetet később vissza foguk kapni. Ha hiszünk a karmában, ha nem…

Amennyiben hibáztál, ismerd be és ne félj bevallani, sőt, keresd meg a lehetőséget, hogy miképp tudsz változtatni és javítani. Ma már elvárás a munkáltatóktól, hogy igyekezzenek stresszmentes munkakörnyezetet biztosítani, de a munkavállalók is sokat tehetnek saját magukért. Ne felejtsd el például azt sem, hogy a legjobb módszer gyakran a munkahelyváltás lehet.

Tedd fel magadnak a kérdést:

• Jó helyen vagyok?
• Megbecsülnek eléggé?
• Meg tudom beszélni a vezetőmmel vagy a kollégáimmal a problémáimat? Meghallhatnak?
• És egyáltalán: szeretek ott lenni?

A stressz csökkentésében ugyanis komoly szerepet kap maga a munkahely: milyen a környezet, milyen a munkatempó, és persze milyen juttatásokat kapsz. A pozitív munkakörnyezetre és a kellemes légkörre kiváló példa a Google vagy a Ustream: kutyabarát helyszín, biciklitároló, mosoda az épületen belül, tökéletes kikapcsolódást biztosító pihenő (csocsóval vagy biliárddal), székmasszázs. És hogy mi a helyzet a juttatásokkal? Már az is elég lehet, hogy a munkavállaló egészségbiztosítást kap pluszban a cafeteria keretén belül, hiszen így az állami intézmények helyett nyugati színvonalú magánorvosi központokat láthatnak el, várakozás és időveszteség nélkül.

Tippek a stresszmentes mindennapokhoz

Kezdd azzal, hogy az ebédidőt szentnek és sérthetetlennek fogod fel: ne az asztalodnál ülve, esetleg rohanva, kapkodva egyél, hanem használd ki a rendelkezésre álló időt, hogy azokkal és ott fogyaszthasd el az ételt, akivel és ahol jól esik. Ez a kis szabadulás erővel tölt majd fel a nap többi részére. Gondold végig, hol ronthattad el az időmenedzsmentet, és hogy hol kerültél hátrányba! Tényleg sok a munka, vagy vannak olyan apróságok, amik feleslegesen viszik el az időt?
Érdemes a nehezebb időszakokban betartani a következő csekklistát:

• Szedd össze a prioritásokat, és csak a legfontosabb feladatokra koncentrálj.
• Beszéld ki magadból a problémákat, és ne zárkózz be.
• Tervezd meg a feladataidat előre, és ne ad hoc módon dolgozz.
• A tökéletesség helyett arra törekedj, hogy a feladatot megfelelően és időben elvégezd.
• Az ebédidő mellett iktass be néhány kisebb szünetet, amikor nem nézed meg az e-mailjeidet, és nem veszed fel a telefonodat.
• Írd ki magadból a feszültséget (egy blogon vagy naplóban).
• Fogyassz gyógyteát (kamillát vagy citromfüvet).

Az sem árt, ha a munka végeztével relaxálsz egy kicsit, és keresel magadnak egy olyan hobbit, ami nemcsak kikapcsolja az agyadat, de fizikálisan is átmozgat. Bármilyen sport megfelel erre, hiszen a mozgással megszabadulhatsz a felgyülemlett stressztől, és energiát nyerhetsz a folytatáshoz. A húzósabb napokat pedig érdemes egy hosszú, forró fürdővel zárni. Ha már minden kötél szakad, keress fel egy pszichológust, hiszen a szakember megfelelő segítséget adhat a problémák megismeréséhez és leküzdéséhez.

Ne felejtsd el a jutalmazást sem

Merthogy a jutalmazás nemcsak a gyermekneveléskor jöhet jól, lévén a pozitív megerősítés valóban szárnyakat adhat, és csökkentheti az esélyét annak, hogy rossz érzéseid alakuljanak ki. Egy okosan kigondolt, következetes jutalom fontos szereplője lehet a stressz kezelésének. Hogy miért?

Azért, mert ilyenkor endorfinok szabadulnak fel, amelyek nemcsak a fájdalmat enyhítik, de segítenek abban, hogy jól érezd magadat. Vagyis kiváló gyógyírt jelenthet egy ilyen állapot a stressz ellen. De vajon mivel jutalmazhatod magadat? Bármivel, ami örömet okoz.

• Rendelj egy pizzát a kedvenc pizzériádból. Még a fogyókúrába is beiktathatók néha olyan napok, amikor az ember mértékkel, de bűnöz egy kicsit.
• Menj el moziba vagy színházba. Egy jó előadás segít néhány órára kikapcsolni az agyadat.
• Sétálj egyet.
• Olvass egy könyvet vagy magazint, de add meg a módját. Kávézó vagy otthon? Egy bögre kakaó vagy egy csésze tea? Mindegy, a lényeg, hogy jól essen.
• Shoppingolj a barátaiddal.
• Ülj be a kocsiba, és vezess. Arra, amerre a kedved visz. A Farrelly-testvérek például mindig autóba ülnek, amikor egy új ötleten agyalnak (ha esetleg nem tudnád, ők filmesek, akiknek a Dumb és Dumbert vagy az Én és én meg az Irént köszönhetjük).
• Sportolás helyett pedig a rendszeres masszírozás is jó lehet. És még jól is esik, ha megdolgozzák az embert egy kicsit.

Látod? Csak rajtad áll, hogy mit választasz, és min változtatsz. A lényeg, hogy élvezetes tevékenységgel vedd fel a harcot a munkahelyi stressz ellen.

blogEz is érdekelni fog