Megújuló energia: hol tart most Ausztria?

Vajon miképp őrizhetjük meg a környezeti értékeket, és hogyan gondoskodhatunk a fenntartható környezet védelméről? Ez az egyik legfontosabb kérdés manapság, és erre a megújuló energia adja a leghatékonyabb választ. Ausztria pedig ezt a válaszadást nagyon is komolyan veszi.

Tudtad, hogy 2019-ben már menetrend szerint közlekedő elektromos önvezető buszokkal is utazhatsz majd Bécsben? Gondoltad volna, hogy Ausztriában van olyan tartomány, amely 100 százalékig a megújuló energiára támaszkodik? És nem a legkisebb, hanem a legnépesebb!

Nyugati szomszédunk rengeteg pénzt invesztál a fenntartható fejlődésbe, és erre nagyon jó oka van. A megújuló energia egyre gyakoribb beszédtéma, ezért érdemes tisztázni, hogy mit értünk alatta. Szűkebb értelemben véve megújuló energiaforrásnak nevezzük a Napból vagy Holdból származó energiaforrásokat, legyen az

A megújuló energiák közös forrása azonban leginkább a Nap. És hogy miért tulajdonítanak e kérdésnek oly nagy jelentőséget? Azért, mert szakértők szerint csak ezek használatával biztosítható a fenntartható fejlődés: a megújuló energiaforrás előnye, hogy ideális esetben nem rombolják a környezetet (szemben a fosszilis energiával), nem termelnek szén-dioxidot és üvegházhatást kiváltó gázt, ugyanakkor az emberiség fejlődésének lehetőségét sem fogják vissza. Azért írtuk, hogy ideális esetben, mert friss hír ez is: az Amazonas medencéjében 428 hidroelektromos gát építését tervezik, de ezek létrehozása a kutatók szerint pusztító hatással lehet az egész folyórendszerre nézve.

A megújuló energia egyik legnagyobb előnye, hogy a forrás még a hasznosítás során sem csökken (ellentétben például a szénnel vagy kőolajjal), vagyis ezekből a későbbiekben ugyanúgy termelhetünk – akár korlátlan mennyiségben – energiát.

Még akkor is, ha azt vesszük, hogy a Nap energiája 10 milliárd év alatt 1 ezrelékkel csökken a kisugárzás miatt. Csak viszonyításképp: egy előrejelzés szerint a jelenlegi kitermelési szint mellett (!) körülbelül 50 év múlva kifogy a világ olajkészlete.

Ehhez képest a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) szerint jelenleg a megújuló energia számít a legolcsóbbnak új áramtermelő kapacitás telepítése esetén, és csak a kapacitások megduplázásával lehet a globális felmelegedés szintjét 2 Celsius fok alatt tartani.

Ausztria számára az sem mellékes, hogy egy uniós szabályozás értelmében 2020-ra az energiafogyasztás 20 százalékát megújuló energiaforrásból kell előállítaniuk a tagországoknak. A sógorok szerencsére ezen a téren jól állnak, hiszen most 32,5 százalék ez az arány, és ha a mostani tendencia folytatódik, akkor a fosszilis energiafelhasználás tovább fog csökkeni, és mindinkább nőni fog az országban a megújuló energia használata.

A megújuló energia és Ausztria

Ausztria az elmúlt évek tanúsága szerint felismerte a tiszta energiaforrások fontosságát, és az országban egyre fontosabb, hogy megújuló energiával fedezzék a szükségleteket, legyen az napenergia, szélenergia vagy elektromobilitás. Egy 1978-as szavazáson még a nukleáris energia felhasználásáról is kiírtak egy szavazást, ahol szűken, de az azt ellenzők nyertek:

Bizony, Ausztriában nemcsak a politika, hanem az emberek közül is egyre többen felsorakoznak a fenntartható fejlődés mögé. Szép példa erre burgenlandi Németújvár esete, amely a kilencvenes években úgy döntött, hogy az Európai Unióban elsőként tér át az alternatív energia használatára. A szén-dioxid-kibocsátást 90 százalékkal csökkentő település azelőtt egy zsákutcának számított az utazók szemszögéből nézve, azóta viszont nemcsak az ökoturisták, de a kutatók is szívesen látogatnak ide. Főleg, hogy 1996 óta itt található a Megújuló Energiák Európai Központja (EEE).

Az ország energiapolitikája három oszlopra támaszkodik:

Hangsúlyos szerepet kap a dekarbonizáció, ezért a szektorba rendkívül sok külső forrás érkezik. Nézzünk egy statisztikát: Ausztriában 2012-ben

Fejben is könnyedén kiszámolható, hogy a termelés több mint kétharmadát a megújuló energia adja. Ausztria 4 területen igyekszik kihozni a maximumot a megújuló energia hasznosításából:

A kutatócsoportok és az üzleti élet tagjai között kiváló a kapcsolat, és ennek megvan az előnye: az ország innovatív ereje meglátszódik a megújuló energia előállításában és hasznosításában, hiszen a „zöld” megoldások használata felülmúlják az OECD-átlagot. Alsó-Ausztria 2015-ben például bejelentette, hogy 100 százalékban megújuló energiával látja el lakosságát, és ez nem a véletlennek köszönhető: a legnépesebb osztrák tartomány 2002 óta közel 3 milliárd eurót fektetett be a szektorba.

Ausztria és a vízenergia

A vízenergia az egyik legrégebb óta használt megújuló energiaforrás, aminek oka az, hogy a víz kiszámítható és folyamatos: 150 országban használják, és napjainkban primer energiaforrás, hiszen a világ villamosenergia-termelésének ötöd-hatod részét ez teszi ki. Az köztudott, hogy a víz energiáját vízerőművek hasznosítják, de azt vajon tudtad-e, hogy léteznek nagy és kis (avagy törpe) vízerőmű is? Gondoltad volna azt, hogy a hidroenergetikai létesítmények ekképp is csoportosíthatók:

Ez is jól mutatja, hogy a vízből milyen sokfajta módszerrel előállítható zöld energia, és arra hogy többféleképpen is támaszkodhatunk.

A vízenergia tradicionálisan fontos szektor Ausztriában, ezt pedig kiválóan jelzi, hogy jelenleg közel 3000 (kisebb vagy nagyobb) hidroenergiai létesítmény működik az országban.

Ilyen háttérrel nem csoda, hogy Ausztria az első helyen áll Európában a vízenergia felhasználásában, és komoly know-how-val rendelkezik ezen a téren. A létesítmények nagy részét ráadásul az állami szektor birtokolja, és ezzel több tízezer munkahelyet biztosít az egész országban. Persze az osztrák erőművek nehezen tudnak versenyezni a nagy kapacitású kínai vagy amerikai létesítményekkel, és a teljesítmény szerinti rangsorban még az első ötvenbe sem tudnak bekerülni.

A legtöbb energiát a Malta-Reisseck Power Plant Group gépei állítják elő Karintiában, a Möll folyón (bő 1000 MW), és innentől kezdve már csak sok apró, néhány száz megawattos állomások vannak, igaz abból rengeteg. Ausztriában hisznek abban, hogy a sok kicsi sokra megy…

Bio-, szél- és napenergia

Mint megfelelő alternatívának, az utóbbi években a bioenergiának is megnőtt a jelentősége és szerepe Ausztriában. Ezt jól mutatja, hogy a bioenergia az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás lett a sógoroknál, és az 1990-es 9 százalékos piaci részesedés a teljes energiafelhasználás terén 2013-ban már 17 százalék volt. Ez a statisztika csak még impozánsabb, ha hozzávesszük, hogy az ország energiafogyasztása 33 százalékkal nőtt ez alatt az időszak alatt.

Ausztriában bő 1100 szélenergiát hasznosító létesítmény működik, amelyek majd’ 2500 MW energiát generálnak, és 1,5 millió háztartásnak biztosítottak környezetbarát energiát 2015-ben. Ez az osztrák háztartások 40 százaléka. 2002 és 2012 között a termelés mértéke megtízszereződött, és azóta is folyamatos a bővülés.

Nézzük a napenergiát: 2002 és 2010 között megnégyszereződött a napkollektorok gyártása, 2014-ben végén pedig 5,2 millió négyzetméter készült ezekből, amelyekkel már 3616 MW energia állítható elő.

A fotovillamos (napelemes) energia terén csökkenés tapasztalható, de a szektor így is bő 930 MW-ot állított elő 2015-ben.

A bioenergetikai szektor 2015-ben több mint 15 ezer, a napenergiai szektor bő 5 ezer, a hőszivattyús rendszerek pedig cirka 1500 munkahelyet biztosítottak az országban.

Bécs és a megújuló energia

2011-ben a bécsi polgármester egy érdekes kezdeményezést jelentett be: a „Smart City Wien” célja a kezdetektől fogva az volt, hogy az osztrák főváros a lehető leghatékonyabban és legintelligensebben használja fel erőforrásait, valamint hogy innovatív technológiákat alkalmazzanak, amelyekkel csökkenthetők a költségek és az energiafelhasználás.

A „Smart City Wien” segítségével kijelölték a fenntartható fejlődés útvonalát, és Bécs igyekszik minden egyes nap bizonyítani, hogy valóban okos főváros. A kezdeményezés egyszerre akar javítani az ott lakók életminőségén és a város mint gazdasági telephely minőségén. Az alapok persze már megvoltak: a világ első globális technológiai és fenntarthatósági rangsorában Bécs az élen végzett (megelőzve Torontót Párizst, New Yorkot vagy épp Tokiót), Ausztria pedig már régóta kiemelt figyelmet fordít az innovációra, és ezen keresztül a megújuló energia mind jobb és jobb hasznosítására.

Az osztrák főváros energiaellátásáért felelős Wien Energie GmbH büszke arra, hogy modern technológiákat alkalmaz, és hogy környezetbarát megoldásokkal szolgálja ki Bécset. Így lehet igazán büszke az osztrák polgár saját fővárosára: az energiát

Érdemes megnézni, hogy ez mit jelent a számok nyelvén:

A zöld energia majd’ félmillió háztartást lát el Bécsben és környékén. A napenergia hasznosítását illetően a Wien Energie ráadásul a lakosokat is igyekszik bevonni a projektbe, és az érdeklődők akár saját otthonuk tetejét is hasznosíthatják. Váó, erre tényleg csak annyit lehet mondani, hogy ez valóban impozáns: az osztrák főváros igazi okos város, ahol gondolnak a jövőre.