Nincs tengerparti nyaralás kockázat nélkül? Nincs biztonságos ország, bárhová is megyünk? Bár a veszélyt sose láthatjuk előre,
végig aggódni álmaink nyaralását mégsem helyes döntés. Éppen ezért, ha külföldi nyaralásra készülsz, egy kis utánajárás sosem
árt, hogy megtudd, mi az, amire fel kell készülnöd. Miért?
Azért, mert a terrorizmussal és emberrablással szemben gyakoribb probléma a lopás és szélhámosság, ráadásul azt kivédeni is
könnyebb. Egy idegen országban ugyanis a turista potenciális célpont, pedig néhány egyszerű szabály betartásával mindenki
bebiztosíthatja magát. Az utasbiztosítás csak az első lépés, és nem árt, ha nemcsak indulás előtt, hanem akkor is odafigyelünk magunkra, amikor megérkezünk úti célunkhoz.Nézz
utána, hogy mire számíthatsz, és olvasd el tippjeinket, amivel kivédheted a tolvajok és zsebesek támadását! Ne engedd, hogy
a tengerparti nyaralások és a külföldi utazások a rossz emlékeid közé kerüljenek!
Azt gondolod, hogy veled semmi baj nem történhet? Vagy épp ellenkezőleg: te mindig is egy "áldozattípus" voltál, akivel egymás
után esnek meg a rossz dolgok? Az első, amit le kell szögeznünk, hogy a veszélyek nem azért követnek vagy kerülnek el téged,
mert az vagy, aki! Sokkal inkább azért, amit tettél vagy nem tettél. Elég óvatos vagy? Odafigyelsz a jelekre? Betartod az
alapvető szabályokat? Igyekszel minden eshetőségre felkészülni? ("Jobb félni, mint megijedni!")
A lentebb olvasható tippek nagy része szinte kivétel nélkül a felkészültségre helyezi a hangsúlyt. Hogy miért? Azért, mert a zsebesek és szélhámosok imádják a turistákat, hiszen azok:
Ez nem csak egy utazás! Itt a biztonságodért és épségedért te felelsz!
A turisták könnyű célpontok, mert nem tudják, mire figyeljenek, hol vannak és hogy kihez fordulhatnak segítségért.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pontosan listázza azokat az országokat, ahova nem ajánlja állampolgárainak az utazást. A szóban forgó lista elég egyértelmű, és akár az Egyenlítő,
úgy szeli ketté Földünket "valahol középen".
Ide tartozik:
Rajtuk kívül megjelölték még Indiát és Brazíliát is mint potenciálisan veszélyes úti cél, ami az utóbbi esetében a közelgő
olimpiai játékok miatt nem túl jó jel.
Nos, a rossz hír az, hogy egy lopás vagy rablás szinte bármelyik országban előfordulhat. Megtörténik Magyarországon, de ugyanúgy
számítani kell rá Angliában vagy épp Németországban. Fel kell rá készülni nemcsak a balatoni akciós nyaralások esetén, hanem
a strandon a tengerparti nyaralások során; megeshet a Tower előtt sétálgatva, és nem vagyunk 100 százalékos biztonságban a
brüsszeli Európa Parlament épülete előtt sem. Ne tévesszen meg senkit: nem az olcsó tengerparti utak, az akciós wellness hétvégék
vagy a last minute nyaralások a veszélyesek. Sokkal inkább a saját figyelmetlenségünk, amelyek Nyugat-Európa civilizált nagyvárosaiban
is lankadhatnak annyira, hogy tálcán kínáljuk fel értékeinket.
Általánosan elmondható, hogy a turisták ellen elkövetett bűntények közül a lopás és rablás a leggyakoribb. Az utazók kifosztása
régi "szép" hagyományunk, de végül csak kevesen adják oda a zsákmányt a szegényeknek, ahogy azt például Robin Hood tette. A lopás és a rablás között
az a különbség, hogy utóbbi esetben az elkövető erőszakot is alkalmaz. A végeredmény legfeljebb a lelki megrázkódtatás mértékét
illetően tér el, hiszen az értékeinknek így is, úgy is búcsút inthetünk. A tengerparti nyaralások esetén a strandlopásokra
kell leginkább figyelni: gondoljuk végig, mit szükséges magunkkal vinni; hogy mennyi időre megyünk; és hogy amíg a vízben
szórakozunk, ki vigyáz majd a cuccainkra. Ahol van értékmegőrző, ott használjuk azt; szabadstrandra pedig tényleg csak a legszükségesebb
dolgokat vigyük. Szállodai szobánk kulcsát a szálloda pontos címével együtt lehetőleg ne tartsuk egy helyen. Nem vagyunk biztonságban
az esti séta alkalmával sem: a „rosszfiúk” pontosan tudják, hogy külföldi turisták milyen pillanatokban „gyengülnek el”. Egy
romantikus vízparti vagy óvárosi séta alkalmával a telefonra, pénztárcára nem is figyelünk annyira.
Anélkül, hogy általánosítanánk, a statisztikákra mindig támaszkodhatunk: 15-23 éves fiatalok, akik csoportban mozognak. Többségük utcagyerek és egyre fiatalabb (vannak köztük már lányok is), akik a következő helyeken csaphatnak le:
Szerencsére Budapest nincs a Top10-es listán, viszont cserébe kapunk egy sor olyan európai nagyvárost, ahová szinte biztos, hogy sokan szívesen utaznánk el:
Bizony, jól kiolvasható ebből, hogy a lopások és rablások terén nem is feltétlenül a civilizálatlan kelet városaiban, hanem
Nyugat-Európa fejlett és felkapott helyszínein a leggyakoribbak.
És ha arra gondolsz, hogy biztos azért, mert ide több turista érkezik, akkor csak részben van igazad, hiszen a 10 leglátogatottabb város Európában:
Az ellopott vagy elrabolt pénz mellett az egyik legrosszabb dolog, ami történhet velünk, az az, hogy a hivatalos iratainktól
is megfosztanak. Ez nemcsak stresszel jár, de komoly szervezési aggályokat is felvethet, hiszen papírok nélkül a kint tartózkodás
és a hazajutás is kétségessé válhat. Szerencsés esetben az utazást szervező iroda vagy a kísérő csapat besegíthet ilyenkor,
de mivel egyre több az egyedül vagy párban utazó turista, ezért az ember gyakran csak magára és a saját leleményességére számíthat.
Ha irataink elvesznek, akkor az első és legfontosabb lépés minden esetben a helyi konzulátus felkeresése kell, hogy legyen.
Nagyobb országokban gyakran nemcsak a fővárosban, hanem más városokban is van konzulátusa Magyarországnak, erről pedig még
utazás előtt tájékozódhatunk. Papírjaink elvesztése esetén a konzulátus segít felvenni a kapcsolatot rendőrséggel.
Fontos tanács: Ne próbáljunk meg kislisszolni az országból pusztán azért, mert „befelé sem kértek tőlünk iratokat”. Ezzel csak nagyobb problémát generálunk magunknak, mint amiben voltunk.
Hogy ne kerüljünk hasonló bajba, nézzük, mi az a 7 dolgok, amit ha betartunk, hatékonyan előzhetjük meg a kellemetlenségeket:
Reméljük, hogy a kezdőtipp első részét nem kell megindokolnunk, mert mindenki számára evidens annak fontossága. Ha mégsem,
akkor nyugodtan képzeljünk magunk elé egy nem várt, kellemetlen szituációt a külföldi nyaralás során, majd adjuk hozzá azt
a szerencsétlenséget is, hogy azt elszenvedve semmilyen védőháló nincs alattunk. Az olcsón és egyszerűen megköthető utasbiztosításokat
nem érdemes kihagyni, hiszen azok fedezik az utazáskor keletkezett káreseményeket. Nemcsak az egészségünket, hanem a poggyászainkat
is megvédhetjük vele. Egy nyaralás külföldön ma már elképzelhetetlen ma már ilyen biztonsági asszisztencia nélkül.
A spontaneitás szép dolog, és az embert izgatják a meglepetések, de valljuk be őszintén, ha tudnánk, hogy az a bizonyos jobbkanyar
Rióban a favelákba visz, akkor nem arra fordulunk be. A nyaralás külföldön épp elég stresszes tud lenni az ilyen kellemetlenségek
nélkül is, ezért mi inkább azt javasoljuk, hogy nézz utána, hová mész. Milyen körülmények várnak az adott országban vagy városban?
Milyen a tömegközlekedés, és A-ból B pontba hogy juthatsz el? Hol van a magyar konzulátus (és hány van belőle)? Mit kell tudni
a taxisokról vagy az éjszakai (romantikusnak tervezett) sétákról? Mi az, amivel egy külföldi turistát megkopaszthatnak? És
persze: mit ajánl a Külügyminisztérium? Javasolja az oda történő utazást?
Az utcai praktikák szinte egyidősek az emberiséggel, ezeket fel sem lehetne sorolni röviden. Ettől függetlenül érdemes végigbogarászni a netet,
mert egy kis edzéssel az agyunkat ráállíthatjuk arra, hogy észrevegye ezeket a stikliket. Indiában, Vietnámban vagy Thaiföldön
külön iparág épül arra, hogy a tuk-tukkal, a karkötős túszejtéssel vagy a jósnős halandzsával hogyan kopasztható meg a gyanútlan
és óvatlan turista.
A tolvajok alapozhatnak a következőkre:
Szinte mindig van valami gyanús figyelemelterelés, amire a sokkszerűen minket érő hatás miatt először nem is gyanakodnánk.
A zsebesek ráadásul nemcsak a pénztárcádra és a drága telefonodra, hanem a fényképezőgépedre is utazhatnak (fotós trükk, ne
dőljünk be neki!).
Az óvatosság fél egészség, plusz a hazáig megőrzött pénztárca és telefon. Soha, semmilyen körülmények között ne tartsuk hozzáférhető
helyen a pénztárcát, mobilt vagy az iratokat; ne rakjuk be a hátizsák azon részébe, amit könnyen kinyithatnak, és ne csúsztassuk
be flegmán a hátsó zsebünkbe se őket. Szeparáld az iratokat és a pénzt/bankkártyát! Mindig figyelj oda, hova rakod az értékeidet
(ne csak megszokásból becsúsztasd valahova), valamint legyen nálad készpénz és bankkártya, ne csak egyik vagy másik. Azt hiszed,
hogy téged nem verhetnek át, igaz? "Csak megérzem, ha a farzsebemben turkálnak!" Hidd el, van az a szituáció, amikor csak
két utcával később veszed észre, hogy a szuperérzékeny feneked most kivételesen cserbenhagyott téged. Legalább ennyire fontos,
hogy a telefont ne használjuk látványosan (metrón, utazáskor például), és a pénzünket se tömegben számoljuk. A kísértés a
turistaparadicsomokban mindig nagy, és a zsebesek imádják azt, ha az értékeidet megvillantod.
A zsebesek a forgalmas helyeket szeretik, eldugott utcácskákban viszont inkább a rablástól kell tartanunk.
...korlátlanul!
A recepciós jó arc? Szuper, attól még nem a barátod! A taxis halálosan aranyos? Remek, attól még ő is pénzből él, és az esetek többségében sok tucatnyi fifikás dologgal verhet át. Szép dolog a másikról automatikusan a legjobbat feltételezni, de erre nagyon csúnyán rá lehet fizetni. Egy kis természetes félelem ilyenkor jól jöhet, hiszen ahogy a közmondás is tartja: jobb előre aggódni, ugyebár. Mindig légy ezért óvatos: ne csak a pénztárcádra és az irataidra ügyelj, de mindig zárd be a szállodai ajtódat is (a szállodai besurranás igen gyakori probléma), fél szemed legyen mindig a poggyászodon, és a taxit is válogassuk meg. Mivel egyre gyakrabban utaznak az emberek egyedül, érdemes pár „szinglis tanácsot” is megfogadni, hiszen egyedül nagyobb veszélyben lehetünk:
Persze ha átruccansz Ausztriába vagy lemész a horvát tengerpartra, akkor ne rohangálj a Bem rakpartra regisztrálni, de nagyobb
utak és kevésbé biztonságos úti célok esetén érdemes bejelentkezni a Külügyminisztériumba. A regisztrációs lap kitöltésével segítheted a Konzuli Szolgálat munkáját, és ha bármi történik a
célországban, akkor tudni fogják, hogy téged is keresniük kell. Amikor a tévében azt látod, hogy egy-egy baleset után nincs
hír magyar áldozatokról, akkor azt onnan tudják a Külügyminisztérium dolgozói, hogy tájékozódnak az ott tartózkodók hollétéről
és hogylétéről.
Ne indulj el térkép nélkül sehova, főleg ne olyan országban, ahol a no-go zónákat csak egy utcasarok választja el a forgalmas
csomópontoktól. A legjobb, ha van a zsebedben egy nyomtatott térkép, amit vészhelyzetben elővehetsz. Érdemes kerülni a látványos
(japánturistás) térképkiterítést, ehelyett inkább hajtogassuk össze, amennyire csak tudjuk, és úgy fogjuk, mintha csak egy
noteszt tartanánk a kezünkben. Ha úgy érezzük, valamelyest biztonságos a környék, akkor használhatunk okostelefont is (szofisztikáltan
persze), de mindig legyen nálunk nyomtatot térkép is. Az nem merül le, nem kell hozzá térerő, és az nem izgatja annyira a
zsebeseket. Érdemes még indulás előtt tájékozódni arról, hogy hova megyünk. Erre már frankó mobilos appok vannak, ezt a szállodai
szobában bátran használhatjuk. Ennyi negatív dolog és félelem után valószínűleg jogosan teszed fel magadnak a kérdést: a nyaralás
külföldön csupa stressz?
Megéri útnak indulni? A válaszban biztosak vagyunk: igen, hiszen páratlan élményekkel gazdagodhatunk. Csak mindig legyünk figyelmesek.
De ez a tanács semmiben sem tér el attól, amit az élet minden pillanatára adnánk…