Last minute nyaralás félelem nélkül?

6 hónap alatt a terroristák kétszer is lecsaptak Európa szívében: a párizsi támadás után Brüsszelben is brutális és sokkoló merényletek történtek. A rendőri készenlét, a bizonytalanság és a gyász felforgatta a nyugati világ mindennapjait, ráadásul a média erős jelenléte miatt szinte minden ijesztő dolog valós időben történik. Ijesztő képeket látunk a történésekről azonnal, percről-percre beszámoló online hírportálokon. Nem véletlen, hogy a turisták sorra mondták vissza a párizsi vagy épp a brüsszeli utakat, és a nyaralás külföldön ekkortájt kevés embernek jutott eszébe.

"Zárkózzak be? Ki se mozduljak? Pedig a világot látni jó dolog!"

Az utazásoktól "békés időkben" is tartunk, és folyton azon aggódunk, hogy mi baj érhet minket. A terrortámadások óta viszont nem a zsebesektől vagy a végösszeggel trükköző éttermesektől tartunk, hanem a könyörületet nem ismerő terroristáktól.

Miért félünk?

Az Európa szívében egyetlen év leforgása alatt elszenvedett két súlyos támadást miatt az emberekben egyszerre csak az tudatosult, hogy a világjelenséggé vált terrorizmus mindenkit fenyeget és bárkit érinthet. Utazás előtt erre gondolni legalább olyan természetes lett, mint félni a külföldi zsebesektől vagy a kétes hírű reptéri taxisoktól, pedig...
Pedig mindannyian vágyunk az utazásra, a világ felfedezésére, főleg azért, mert a világ szép, és izgalmas pillanatokat tartogat mindannyiunk számára. De akkor miért nem győzzük le a rettegést? Vagy épp ellenkezőleg? Legyőzzük, de még nem tudjuk, hogy terrortámadások ide, aggódás oda, végül egy idő után minden visszatér a normális kerékvágásba? Az ilyen támadások során nem konkrétan egy állam, hanem lakosainak szociális biztonsága ellen irányul, felkészülni rá pedig szinte lehetetlen. Adódik hát a kérdés: "Veszélyben lehetek akkor is, ha kimegyek az utcára vagy ha elutazom?" Párizsban és Brüsszelben egyaránt érintettek voltak a helyi lakosok és a turisták. A terroristák ugyanis terrorban akarnak tartani minket; azt akarják, hogy féljünk. Vagyis ha elérik azt, hogy egy-egy támadás után ne utazzunk, ne merészkedjünk ki az utcára és hogy minden ébren töltött pillanatunk aggódással teljen, akkor bizonyos szempontból máris nyertek.

Éppen ezért a szakértők azt tanácsolják, hogy bármennyire is szörnyű dolog történt, az embernek vissza kell zökkennie a hétköznapokba és kerülni kell a hírtúladagolást.

Ossz és szorozz!

Nem kell statisztikusokat és szakértőket hívnunk, hogy elmondjuk: az esély rendkívül kicsi. Olyannyira, amennyiért nem éri meg lemondani a világ felfedezéséről!

Milyen hatása van a terrornak a nyaralásunkra?

Ugyanakkor köztudott az is, hogy a turistákat kiemelt célpontnak tartják a terroristák, hiszen velük két helyre is lecsaphatnak (talán ezért is támadtak német vendégeket Törökországban; ezzel egyszerre sújtják Németországot, valamint a merénylet és a turizmus hanyatlása miatt Törökországot). Természetes tehát, hogy egy terrorcselekmény után az ember önkéntelenül is hátrébb lép egyet. Ezért tapasztalt jelentős visszaesést szinte mindegyik párizsi szállás a novemberi támadás után, és ezért is számoltak 50 százalékos bevételkieséssel a szállodák. Félünk attól, hogy a villám még egyszer ugyanoda csap, és persze egyikünk sem akar belecsöppenni abba a káoszba, amibe például Brüsszel került több napra, hétre. Franciaországban a mai napig készenlét van, amit a kormány az EB miatt nem is akar megszüntetni. Sokan ezt inkább elkerülik, és elhalasztják utazásukat, mondhatjuk, teljes joggal. A merényletek másnapján a foglalások 80 százalékát visszamondták, de ugyanez történt Tunéziában és Egyiptomban is. 2015 őszén Tunézia azzal szembesült, hogy a terrorfenyegetettség miatt 1 millióval kevesebb turista látogatott el hozzájuk; ez 20 százalékos visszaesést jelentett. Sharm el-Sheikh, az egyiptomi üdülőparadicsom szinte szellemváros lett az orosz gép tavalyi katasztrófája miatt. A Kogalimavia gépe a Sharm el-Sheikh repterén felcsempészett bomba miatt robbant fel, és a katasztrófa komoly biztonsági résekre hívta fel a figyelmet. Márpedig az ilyet nem szeretik az emberek. A turisták biztonságra vágynak, és a tengerparti nyaralások vagy last minute nyaralás sem az igazi akkor, ha közben az életéért aggódik az ember.

A reakció ilyenkor természetes: kétszer is meggondoljuk, hova utazunk, és szelektálni kezdünk az úti célok között. Ez a szelektálás pedig érdekes következményeket szül.

Párizs oké, Egyiptom nem oké

Szakértők szerint a terrortámadások gazdasági hatása többnyire rövidtávú. A merényletek után megbénul a turizmus az adott helyszínen, de Párizs esetében ma már azt látjuk, hogy az utazók szép lassan visszatérnek a francia fővárosba. Ugyanez történt Londonnal és Madriddal is (mindhárom kiemelt európai desztinációnak számít). Idővel valószínűleg Tunézia és Egyiptom is visszakerül a népszerű utazási célok közé, de amíg Párizsnak elég volt fél év, addig Sharm el-Sheikh vagy Szúszának nagy eséllyel évekre van szüksége. Olybá tűnik: amíg Párizs vagy bármelyik európai nagyváros esetében az emberek elfogadják, hogy a terrortámadásokat nem tudják megakadályozni, addig a "kisebb renoméval" rendelkező úti céloknál már kevésbé elfogadóak. Ilyenkor a nyaralás nem csak egy utazás; olyan biztonsági kockázat, amit nem éri bevállalni. Hogy minek köszönhető ez? Talán annak, hogy amíg Sharm el-Sheikh vagy épp Szúsza csak példája annak, hogy hol tölthetők el a tengerparti nyaralások, addig Párizs vagy épp London önállóan is egy fogalom. Sharm el-Sheikh egyike azoknak a helyeknek, ahol a nyaralás külföldön a végletekig kiélvezhető. Párizs ezzel szemben évszázadok óta fogalom, ráadásul néhány "apróság" miatt mindig előnyt élvez, például Egyiptommal szemben:

Talán emiatt van az, hogy a terrorizmus nem úgy alakítja át utazási szokásainkat, hogy a merényletek után gyorsan és végérvényesen lemondunk minden kiruccanásról.

Csak az nem fél, aki nem utazik?

A terrorizmus hosszabb távon nem fogja befolyásolni a turizmust, és idővel ismét erőre kap az utazási kedv. Szeretnél egy példát erre? Nézd meg a foci EB-t, ahol jegyet kapni a magyar meccsekre szinte lehetetlen, maximum néhány kóbor belépő kering a neten. Nagyrészt azért, mert az ember idővel (talán tudat alatt), de belátja: kevés az esély, hogy ugyanaz éppen ott, éppen akkor történjen meg. Oly sok dolog miatt aggódhatunk, hogy éppen ezért nem éri már meg a félelem. Talán ennek is köszönhető, hogy most már a biztosítók sem zárkóznak el attól, hogy felvegyék a terrorizmust a biztosítási opciók közé, és hogy kártérítést fizessenek egy-egy támadás után. Ahhoz persze, hogy ez megtörténjen, teljesülnie kell néhány fontos szempontnak, így például a célország nem lehet olyan terület, ami szerepel a Külügyminisztérium utazásra nem javasolt térségeinek listáján. A tengerparti nyaralások kapcsán népszerű Egyiptom és Törökország ugyan nem, de egyes régiói megtalálhatóak ezen a listán, bár mind a kettő része Tunéziával együtt a fokozott biztonsági kockázatot rejtő területeknek. Nem véletlen, hogy az emberek ódzkodnak attól, hogy ezekben az országokban töltsék vakációjukat. A nyaralók körében viszont közkedvelt desztináció továbbra is:

Törökország ugyan még megelőzi Bulgáriát, de Egyiptom és Tunézia csak ezután következik. Azon pedig, hogy a tenger mennyire népszerű, ne is lepődjünk meg…
Az uniós országok és városok esetében ráadásul arra is számíthatunk, hogy a biztonsági intézkedéseket szigorítják (reményeink szerint csökken az esélye annak, hogy újabb terrortámadás történjen).

Veszélyes most utazni?

Ez olyan kérdés, amire nagyon nehéz egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. A helyzet talán hasonló a repüléssel kapcsolat félelmeinkhez. A statisztika szerint kevés esélye van annak, hogy pont velünk és pont akkor történjen meg a szerencsétlenség, viszont egy ilyen esemény (legyen szó terrortámadásról vagy az említett repülőgép-szerencsétlenségről) értelemszerűen sokáig alakítja és formálja a közbeszédet, valamint a médiát. A merényletek után a Párizsba való utazást csak a legszükségesebb esetben ajánlotta a Külügyminisztérium, de ez az óvatos hozzáállás sem tartott sokáig.

Európa és az Unió területe még mindig a világ legbiztonságosabb részei között van, ahol a terrotámadástól kell a legkevésbé tartani. Talán emiatt fordulunk az uniós úti célok felé Egyiptom és Tunézia helyett is.

Mit mondanak az utazási irodák?

Hogy mi magunk is pontos képet kapjunk az emberek utazási szokásaival kapcsolatban, felkerestük azokat az utazási irodákat, akiket hosszú ideje partnereinknek mondhatunk. A Blaguss Utazási Iroda, a Summer Time Travel és a Chemol Travel pedig örömmel segített abban, hogy jobban lássunk a témában! Saját kis kutatásunk alapján az érintett országokba utaztató partnercégek is érzik, hogy történt némi eltolódás az emberek úti céljait illetően. A tengerparti nyaralások terén régen rendkívül népszerű volt Tunézia, Törökország és Egyiptom, és bár a legtöbben a mai napig szerveznek ezekbe az országokba utakat, az emberek inkább a biztonságosabb megoldásokat keresik. Így jöhetett képbe a korábban is népszerű, ezáltal Jolly Jokernek számító Görögország vagy épp Ciprus és Bulgária. Közkedvelt emellett a nyaralás Horvátországban, sőt, az olaszországi nyaralás is.

A hajós körutazásokat is szervező Chemol Travel szerint a mediterrán térségnek a nyugati része az, ami továbbra is népszerű a nyaralók körében. Ennek hátterében valószínűleg a három országgal (Tunéziával, Törökországgal, Egyiptommal) kapcsolatos biztonsági kockázatok is komoly szerepet játszottak. Az utazási irodák tapasztalata szerint az, aki eddig is utazott, az a terrortámadások miatt sem marad otthon, legfeljebb optimalizálja úti célját. A legtöbben továbbra is a mediterrán országok közül választanak, és a turisták legfeljebb úgy alakítják az utazásokat, hogy az megfeleljen az adott szituációnak. Általános tapasztalat emellett az is az utazási irodák részéről, hogy az emberek olyan helyet akarnak választani, ahol magukat és a családjukat is biztonságban tudhatják. A családosok tényleg alaposan végiggondolják, hogy hova utaznak. A Blaguss Utazási Iroda ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a családosok az allinclusiveresortokat vagy az ellátás nélküli apartmanokat keresik. A Summer Time Travel pedig azt látja, hogy családdal együtt nyaralóknál a legfontosabb szinte mindig az, hogy mennyire család- vagy gyerekbarát az adott szálloda.

Eközben a felhasználók körében végzett (nem reprezentatív) online utas kérdőívünkből az is világosan látszik, hogy idén:

Konklúzió?

Messzemenő következtetést nehéz levonni, de talán a megállapítások igaznak bizonyulnak: