Hogyan hat a klímaváltozás a pénztárcádra?

Kezdjük a rossz hírrel! A környezet nem az egyetlen, aminek fizetnie kell majd a klímaváltozás következményeiért! A másik valaki TE vagy, és hiába dugod homokba a fejed, a pénztárcádat képtelen leszel megvédeni!

Az általános vélekedéssel ellentétben szerencsére nagyon kevés kutató gondolja már úgy, hogy nem változik a klíma, és hogy nem nő a globális átlaghőmérséklet. A konszenzus a következő: Földünk melegszik, és ez nagy általánosságban véve nem egy jó állapot.

A vitát inkább a háttérben meghúzódó okok szolgáltatják (mi, emberek okozzuk-e vagy sem). Az egyik csoport (élükön az IPCC, vagyis Intergovernmental Panel on Climate Change) úgy gondolja, hogy a klímaváltozást az emberek tevékenysége, még konkrétabban a fosszilis tüzelőanyagok égetése okozza. Ennek következtében szén-dioxid kerül a légkörbe, ami végül felmelegedést okoz. A másik csoport (a szkeptikusok) szerint a felmelegedést egy sor más tényező is kiválthatja (naptevékenység, a Föld forgásában bekövetkező változások stb.), és ezeket nagyon nehéz megérteni.

A két csoport egyetért abban, hogy a klíma állandóan változik, és hogy a szén-dioxid (amely nélkül az élet amúgy lehetetlen volna Földünkön) bizonyos mennyiség felett okoz (okozhat) felmelegedést. De mi a helyzet velünk, a hétköznapok emberével?

Az átlagember pozíciója

Bár a tudományos vitába nehezen folyunk bele (szakmai tudás hiányában), a legtöbb embert egyetlen fő kérdés foglalkoztatja a témát illetően:

„Hogyan hat rám a klímaváltozás?”

Egészen pontosan: miért jelent veszélyt az életminőségünkre, életstílusunkra, és hogy fennáll-e a lehetősége annak, hogy neked is pénzbe kerül (veszteséget okoz) a globális felmelegedés?

Utóbbi kérdésre a gyors válasz: ez nemcsak esélyes, hanem szinte biztos. A klímaváltozás súlyos forintokba/dollárokba/euróba fog kerülni, és bár úgy hisszük, bizonyos dolgok nem érintenek minket (például az emelkedő óceánszint), a valóságban mindennek a hatása begyűrűzhet hozzánk. Közvetve hiába úszunk meg valamit, a víz végül minket is elér.

Ez a cikk maga a fekete leves, amely példákon keresztül mutatja be, hogy milyen pénzügyi következményei lehetnek a klímaváltozásnak RÁD (és a családodra) nézve.

Mi a klíma változása?

Mielőtt beleásnánk magunkat ebbe, kezdjük azzal, hogy mi is a klímaváltozás. A legtöbb ember ott követi el a hibát, hogy összekeveri az időjárást és a klímaváltozást, vagy épp rövid távú eseményekből következtet hosszú távú és széles körű következményekre. Ezért történhet, hogy valaki a hidegebb júliusi időszak után felteszi a kérdést: „hol van itt a klímaváltozás?”. Valószínűleg te is emlékszel arra az amerikai politikusra, aki egy hógolyót tartva tette fel ugyanezt a kérdést (lásd videón itt), a képsorok ugyanis gyorsan bejárták a világot.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Időjárás alatt a Földünk atmoszférájában bekövetkező rövid távú változásokat értjük, míg klíma (avagy éghajlat) alatt a hosszú távú hatásokat. Így is mondhatjuk: az éghajlat az időjárási viszonyok összessége.

A klíma mostani változásának (tehát a felmelegedésnek) a következményei (a teljesség igénye nélkül):

Utóbbira sokkoló példa volt az idei indiai vízhiány, vagy a tavalyi fokvárosi, a két évvel ezelőtti bolíviai, meg úgy általában a kaliforniai és ausztrál katasztrófa. Ezeknek nemcsak szimpla korlátozások a vége; a szóban forgó területeket katasztrófa sújtotta területté nyilvánították.

Szakértők szerint Európában gyors lefolyású áradásokra, a termésátlag csökkenésére és a hótakaró csökkenésére számíthatunk. Utóbbira szomorú példa, hogy mind kevesebb és kevesebb a hó az osztrák lankákon, és egyesek szerint a következő évtizedekben végleg befellegzik az európai síelés luxusának.

Persze a gleccserek visszahúzódása vagy a partmenti viharok minket nem érintenek, de a zuhéból nekünk, magyaroknak is kijut. Több kutató is elmondta már, hogy a klímaváltozás miatt sűrűsödnek a pusztító viharok, a szárazságok és az árvizek, és ezek hatása elől mi sem menekülhetünk.

Nem véletlen, hogy hétpontos listánk első helyén is ez áll.

1. Növekszik a természeti csapások száma…

... ezáltal nő(het) a biztosítási díj...

... és a káresemények száma, súlyossága.

A klímaváltozás miatt megváltozott a nagy légtömegek vándorlási aránya; az emelkedő hőmérséklet pedig megnövelte a légkör energiáját, ami épp úgy viselkedik, mint a lábosban forralt víz. Emiatt történhetett meg, hogy 2019 nyarán Svédországban (és Oroszországban) szokatlan hőhullám tombolt, a világ több pontján (Szibériában, Afrikában, Brazíliában) hatalmas erdőtüzek pusztítottak, nálunk pedig a kelleténél hidegebb volt az idő. Az utóbbi években mind megtapasztaltuk, hogy megnőtt a lokális felhőszakadások mérete, mértéke, ereje.

Ez önmagában rossz hír, de az csak tetőzi a bajt, hogy szakértők szerint ezek száma nem fog csökkenni a jövőben: több és hevesebb zivatarral kell számolnunk, és nő az egyszerre lezúduló csapadék mennyisége. Emellé erősebb széllökések és mind nagyobb szemű jégeső párosul.

A gyakori és drágább károk miatt a biztosítók pedig nem tehetnek mást, mint emelni fogják a díjakat; de hiába spórolja meg valaki ezt a havi összeget, mert nemcsak a káresemények száma, hanem azok súlya is nőni fog a jövőben, így aki nem köt lakásbiztosítást, annak valóban inge-gatyája rámehet a javításokra.

Egy amerikai összesítés szerint a nyolcvanas években az időjáráshoz köthető károk után 1 milliárd dollárt fizettek a biztosítók; most 1,1 billiárd ez a szám.

A díjak és a javítási költségek emelkedése mellett rögtön tudunk két másik, de szorosan idevágó következményt is mondani.

2. Csökkenő termésátlag

Hiába esik tavasszal az eső, ha az olyan mértékű és olyan gyors lefolyású, hogy attól szinte kirohad a termés. Erős megállapításnak hangzik, pedig egyre többször igaz: idén májusban ez történt a cseresznyével és az eperrel, amikor annyi eső zúdult az országra, mint máskor egyetlen negyedév alatt, de példából van még bőven, csak keresned kell.

Egy-egy ilyen eset még nem viselné meg a pénztárcádat, de ha rendszeressé válnak az ilyen károk, akkor amiatt drasztikusan megnőhet az élelmiszerek ára (lásd: magas kereslet, kicsi kínálat). Tényleg nem szeretnénk riogatni, mert az sem mindig produktív, de a téma szakértői szerint ez egyáltalán nem egyedi eset. Az IPCC úgy gondolja, hogy 2030 és 2049 között a termésátlag 25 százalékkal csökkenhet, ez pedig 84 százalékos áremelkedést eredményezhet majd.

Márpedig egy amerikai kutatás szerint 5 százalékos áremelkedés a világpiacon csak Amerikában 0,8 százalékos visszaesést generálhat a GDP-ben.

És akkor a másik következmény…

3. Megnő a rezsiszámlád

Szuper, ha (úgy tűnik!) télen nem kell annyit fűtened az enyhe időjárás miatt, de hidd el, a nyári kánikulában be fogod pótolni az elmaradást, amikor a hőhullámok miatt egész nap járatni kell a klímát.

Sőt, egy idő után nemcsak a te extrafogyasztásod számít, hiszen az országszerte bekapcsolt klímák (és persze számítógépek, tévék, hűtők, bármi egyebek) jelentősen megterhelhetik majd a rendszert, így gyakoribbá válhatnak a meghibásodások is. A rezsiszámlád ezáltal nemcsak a te fogyasztásod, hanem az alapdíj növekedése miatt is drágulhat.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy…

4. Gyorsabban romlanak el a sokat használt berendezések

Sőt, nemcsak meghibásodnak, de komoly károkat is okozhatnak a lakásban. A csúcsra járatott eszközök (például egy klíma) hamarabb megy tönkre, arról ne is beszéljünk, hogy ha a beszerelésen is spórolnod kell (a többi kiadás emelkedése miatt). akkor még az otthonod épségét is kockáztatod egy-egy kontár szaki miatt…

5. Romló egészség

A klíma változását az egészséged is megérezheti, mégpedig kétféleképp:

A mind súlyosabb pollenkoncentráció és a légszennyezés miatt nő az esélye az asztmának és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának, és a termés minőségének romlása pedig hatással lesz mindannyiunkra. Nagy általánosságban igaz lesz, hogy az egészség menedzselése mind drágábbá válik.

Többször kell orvoshoz járni… több problémára kell gyógyszert szedni… márpedig mind tudjuk, hogy akár egy kevésbé súlyos egészségügyi vészhelyzet is sokba kerülhet.

Arról pedig nem is beszélünk, hogy…

6. A béreket érintő változások

… a kieső jövedelemmel is számolni kell a klímaváltozás kapcsán.

Bátran állíthatjuk, hogy igencsak nehéz munkába járni vagy akár otthonról dolgozni, ha odakint tombol a kánikula (vagy épp rekorderejű hurrikán, netán hóvihar tombol). A tavalyi chicagói hóvihar hosszú napokon keresztül súlyos problémákat okozott: kiesések voltak a tömegközlekedésben, több helyen nem volt áramszolgáltatás, és sokan elakadtak a nagy hó miatt.

Egyes kutatások szerint ha nem csökkentjük világszinten az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor 2100-ig 1,8 milliárd munkaórát veszítünk csak a hőhullámok miatt, ami 170 milliárd dolláros bérkiesést jelent majd. A University of California kutatói szerint az átlagos munkavállaló ekkorra már bére egynegyedét is elveszítheti a klímaváltozás miatt.

Az északi-sarki állandó ciklon változása (amit a svédországi hőhullámot okozta) pedig összességében 5 milliárd dollárjába is kerülhet csak az amerikai gazdaságnak… és csak idén.

Nos, ezek a hiányzó dollárok nemcsak neked, de a gazdaságnak is ártanak majd, ami pedig még tovább és tovább gyűrűzve újra és újra kihathat rád, a pénztárcádra és az életminőségedre.

7. Drágul a közlekedés

A korábban már említett chicagói fagy miatt majd’ ezer gépet töröltek Észak-Amerikában, de nem ez az egyetlen példa arra, hogy a klíma változása az utazási szokásokat is érinteni fogja majd.

És nem csak a távoli desztinációkról és/vagy nyaralásokról beszélünk, hanem a (helyi) tömegközlekedésről. Mondjunk egy ijesztő példát?

A hőhullámok miatt megolvadhat az aszfalt és a vasúti pálya, emiatt késésekre számíthatsz, idővel pedig nőhetnek a jegyárak az állandó problémák miatt, hiszen a fenntartóknak egyre nagyobb pénzösszegeket kell fordítaniuk az esetleges javításokra. Egy másik következmény, és a millió forintos kérdés: hogyan véded ki a pénztárcádat érintő hatásokat, ha (saját kockázatuk növekedése miatt) a biztosítók drágább biztosítást adnak a busztársaságoknak, akik ezt az extra költséget kénytelenek ráterhelni a fogyasztókra?

És arról se feledkezzünk meg, hogy adóforintjaidból már most egyre többet kell költeni a klímaváltozásból eredő problémákra, így kevesebb forrás jut más, hasznos dolgokra.

Mit tehetsz te?

Néhány apró változtatás is elég, ezért ne legyints! Szóval:

Nagy általánosságban: légy tudatosabb, mint felhasználó és vásárló. Nemcsak a pénztárcád, de a természet (környezeted) meghálálja majd.

Sok sikert, és ne feledd: mind számítunk rád (is)!

Kezdj el tervezni, kezdj el befektetni: válassz környezetbarát opciókat, és állítsd össze te a saját befektetési portfóliódat.