Képességfejlesztés óvoda, iskola mellett

Te is tudod, én is tudom… mindenki tudja, hogy a gyermek jövője szempontjából kulcsfontosságú az első néhány év. A világhírű amerikai biológus, Dr. Bruce Lipton szerint életünket nagyrészt azok a készségek és képességek határozzák meg, amelyeket 7 éves korunk előtt sajátítunk el.

Nehogy megijedj, nem fogunk leásni szakmai mélységekbe, de erről a dologról hallanod kell! Kutatások igazolják, hogy egy gyermek agya alacsonyabb frekvenciájú hullámokkal működik, és 7 éves korunkig az életünket egyfajta hipnotikus állapotban éljük le, egy mélyebb tudati állapotban.

Emiatt lesz az egymásra dobált építőkockákból pompás őrtorony… az üres csészékből fenséges teadélután… és a lepedőre tett papírhajókból tengeren hánykódó flotta. Ennek köszönhető az erősebb képzelőerő, amelynek során a gyermek egy kívülről ártatlannak tűnő játékot is valóságosnak él meg. Kicsiként azokat a készségeket és képességeket szerezzük meg, amelyekre szükségünk van/lesz: (tudat alatt) figyeljük és tanulmányozzuk a világot, a szüleinket és a minket körülvevő embereket, eseményeket.

Megtanuljuk a szabályokat. A helyes viselkedést. Az őszinteséget. A szeretetet. Rosszabb esetben ezek ellenkezőjét.

Később, felnőttként pedig már nagyon nehéz felülírni azokat a programokat, amiket elsajátítottunk, és – ahogy Dr. Lipton mondta – ilyenkor a tudatos agyunkat kell tanítani; ismétléssel és gyakorlással. Így tanulunk nyelveket, matematikai képletet, a biciklizést és az autóvezetést…

Nincs lehetetlen

A mai napig nagy hatású néhai amerikai festőművész és tévés műsorvezető, Bob Ross egyszer azt mondta, hogy „mindenki képes arra, hogy képeket fessen… legfeljebb csak egy kis álmodozásra és gyakorlásra van szüksége.”

A korszakos zsenik sokkal inkább a kivételek, és nem azok, akikhez mérnünk kell magunkat, ezért a legjobb, amit tehetünk a gyermekünkkel, az az, ha gondoskodunk a készségek és képességek fejlesztéséről. A folyamatos tornáztatásról; a teherről, amely alatt nőhet a pálma. Fiatalabb és idősebb korban egyaránt (amikor egészen pici és amikor lázadó tinédzser).

És ez nem a biflázást vagy a poroszos nevelést jelenti (nem feledve, hogy a szigornak is fontos szerep jut). Egyre inkább azt látjuk, hogy a lexikális tudás és az ismeretek mennyisége csupán egy része annak, amire szüksége lehet a gyermekeknek. Az igények változása miatt a mai világban már nem a magolásra, vagyis nem a mennyiségre, hanem a minőségi és egyéni képességfejlesztésre került át a hangsúly.

Ezért mondják sokan, hogy az óvodákban az egyéni képességfejlesztésnek kellene dominálnia, és hogy a tanítandó anyag mennyiségét (sőt, gyakran a minőségét) is háttérbe kell szorítani. Így érhető el az, hogy a más és más háttérrel bekerülő gyermekek mind eljussanak arra a szintre, ahol lenniük kell. Szakértők szerint az ismeretátadást a képességfejlesztő foglalkozásokba kell beépíteni, és 3-6 éves kor között fontosabb az ismeretek játékon keresztül, kötetlenül történő átadása.

És ebben a munkában nemcsak nevelőknek, hanem a szülőknek is fontos szerep jut, hiszen nekik otthon kell gondoskodniuk ugyanerről. A bőség zavara azonban sokunk dolgát megnehezíti, ezért most igyekszünk segíteni neked azzal, hogy összeszedjük a legfontosabb tudnivalókat.

A most következő dolgokra kell tehát odafigyelned, ha a gyermekednek a legjobbat szeretnéd adni!

Kreativitásfejlesztés: építsd a gyermek jövőjét

Egy pillanatra lassíts le és gondold végig a következőt: tíz gyerekből 7 olyan munkát fog végezni felnőttként, ami ma még nem is létezik (vagy még nem is ismert). Világunk elképesztő mértékben változik, és a jövő felnőttjeit nem konkrétumokra, hanem az adaptációra készíthetjük csak fel. Az a célod, hogy a gyermeked rendelkezzen a talpon maradáshoz szükséges kreativitással és problémamegoldó készséggel.

A magas kreatív potenciállal rendelkező gyermekekből nem szabad kinevelni ezt a lendületet, hanem épp ellenkezőleg, ápolni és terelgetni kell azt. Nem baj

Az átlagostól való eltérésre és a rugalmas gondolkodásra ne ijesztő dologként tekints. Ehelyett inkább segítsd a kreatív szemlélet fejlődését azzal, hogy

Ápold és gondozd a szikrát, és ne szemtelenségnek fogd fel a gyermeked kreatív szemléletét, hanem lehetőségnek.

Képességfejlesztés a sportban

Glenn Doman, aki a 20. század közepén elsőként foglalkozott a kisgyermekek fejlesztésével, rájött arra, hogy az agy fejlődése szempontjából létfontosságúak az alapvető mozgásformák, és ha egy egészséges gyerek ezeket nem végezheti el, akár le is maradhat a fejlődésben, sőt, később akár tanulási zavarral is küzdhet.

Éppen ezért jelentsük is ki a nyilvánvalót: a mozgás fontos. Nélkülözhetetlen dolog, és már a kezdeti mozgásformáknak is fontos szerepük van; ide tartozik a kúszás-mászás, sőt, kicsit idősebb korban a labdázás, a hinta (vagy a trambulin) is.

Hogy miért? Egyrészt azért, mert a mozgás és a sport egyenes út a boldog, vidám gyermekkorhoz, másrészt az megadja a szükséges mozgásbiztonságot. Emellett segíti az észlelést és a tapasztalatszerzést, valamint alapja a beszédnek és a magasabb gondolkodási funkcióknak is. Ráadásul egészséges, és az csak a bónusz (avagy a hab a tortán) az, hogy ha a pici végül nagyon megszeret egy mozgásformát, akkor még a versenysport is alternatíva lehet a későbbiekben.

Ehhez pedig nem árt, ha minél hamarabb biztonságban érzi magát a gyerkőc abban a dologban. Malcolm Gladwell azt írta, hogy 10 ezer óra gyakorlás szükséges ahhoz, hogy valaki mesteri szintre jusson valamiben. Abban, amit gyermekkorban megszeretett; és amit 7 éves korától 18-20 éves koráig a gyakorlásokkal tökéletesített (emlékezz csak arra, mit mondott Dr. Lipton).

Fontos – és erre nagyon figyelj –, hogy gyermekkorban senkiből nem kell és szabad azonnal Ronaldót vagy Kurnyikovát nevelni. Nem szabad erőltetni azt, amit nem szeretne a gyerek; inkább hagyd, hogy megszeresse magát a mozgást és az aktivitást, és ne félj attól, ha ő erre nem versenyzési lehetőségként tekint.

A legfontosabb ez: add és teremtsd meg a mozgás lehetőségét a picinek, minél hamarabb. Hidd el, meg fogja hálálni.

Tévé helyett olvasás

… és a játék. Vagyis a pillanat, amikor engedjük, hogy a fantázia átvegye a stafétabotot.

Ez az egyik kedvenc aduászunk. Az, amiről felnőttként elfelejtjük, hogy milyen jó dolog, és hogy milyen sokat számít még a legegyszerűbb dolgok esetében. Persze, mind tudjuk, egyszerűbb a tévé előtt kinyújtózkodni, és érett fejjel már-már cikifaktorként tekintünk a babázására vagy legózásra. Pedig nem az.

Ismertesd meg a gyereket minél hamarabb a könyvekkel, és engedd, hogy megszeresse azokat. Kezdetben még csak lapozgatni fogja (amikor még nem tud olvasni), a betűk megismerése után viszont már nemcsak megérti azt, ami le van írva, de el is repülhet abba a csodás világba, ahová a szerzők invitálják. Márpedig ez az utazás létfontosságú szerepet kap a gyerek mentális egészsége és érzelmi biztonsága szempontjából. Kutatások szerint az olvasást megszerető gyerekek nagyobb eséllyel élnek majd nyugalomban, szeretetben és harmonikus kapcsolatban, és ők könnyebben is veszik majd a felnőtt életben eléjük vetett akadályokat.

Az olvasás arra is kiváló lehetőséget ad, hogy a gyerek megismerje az énidőt, vagyis azt, hogy milyen érzés egyedül lenni és úgy kitölteni a rendelkezésre álló időt. Hiszen neki is szüksége van az elmélyült időszakokra, amikor csendesen játszhat, olvashat, merenghet; ő ugyanúgy fel kell, hogy dolgozza a nap eseményeit, mint te.

A zene és az éneklés csodálatos hatása

Valószínűleg te is hallottad már, hogy néhány kismama klasszikus zenét „hallgattat” a picivel (a pocakra helyezett fejhallgató segítségével), és azt is tudjuk, hogy a zenének milyen elképesztő hatása van ránk.

A zene olyan, akár egy legális ópium, ami segít harcolni a mindennapok nehézségeivel, hiszen ellazít, boldoggá tesz, sőt, csillapítja a fájdalmat is. Még a sportolás és a pihenés is jobban megy tőle. És ez nem csak a felnőttek esetében igaz: tudományos kutatások egész sora bizonyítja, hogy a zenével és énekléssel meghitt és szorosabb kapcsolat alakulhat ki szülő és gyerek között.

A rendszeres éneklés az agy több területét is egyszerre mozgatja: hat a halló, a látó, a motoros és a beszédközpontra, valamint élesíti a hallást és segít az artikuláció gyakorlásában. A gyermek magasabb érzelmi intelligenciára tehet szert és a kreativitása is fejlődik, persze akkor, ha…

… a zene nem feladat, hanem örömszerző élmény.

Nemcsak a zenére igaz, hanem a többi esetben (például a sportnál) is kiemelt szerepet kap ez a hozzáállás, hiszen a fejlesztés nem azonos az erőltetett rátanítással és a korrepetálással, és ha nem az érési folyamathoz illesztik a fejlesztést, akkor annak hatására a fejlődési folyamat lelassulhat, egyes területeken pedig visszamaradhat a fejlődés.

Kisebb korban még nem várhatjuk el, hogy akár a sporttal, akár a zenével „profiként” foglalkozzon a gyermek, de nincs is erre szükség, ha visszagondolunk arra, mit mondott a hipnózisról Dr. Lipton. Amikor a gyermek érdekesnek találja majd a zenét (vagy akár a sportot), akkor be fog kapcsolódni és foglalkozni akar vele.

Szülőként a te feladatod az, hogy megteremtsd ennek a kötődésnek az alapjait. Lépj ki bátran a konvenciók közül, csináljatok újszerű programokat (például nézzetek meg egy Napfelkeltét, vagy csak főzzetek együtt), és szeresd a gyermekeddel együtt eltöltött időt; a kicsik ugyanis megérzik, ha nem ez a helyzet.

A játékos programok és a képességfejlesztés során pedig mindig jusson eszedbe: a hosszú távú tervekhez minél hamarabb meg kell teremtened a biztosalapokat. A megfelelő (jövőbeli) anyagi biztonság eléréséhez mi a Nyitány életbiztosítást ajánljuk, amellyel nemcsak a gyermekedet támogathatod a sikeres jövő elérésében, de azidőskori életszínvonaladról is gondoskodhatsz.

Ha gyermekünknek szeretnénk segíteni, ha új lakást szeretnénk, ha időskori életszínvonalunkról gondoskodnánk, pénzre van szükségünk. Sok mindent megvehetünk hitelből, de sokkal jobban megéri, ha előre tervezzük pénzügyeinket és megtakarításból finanszírozzuk céljainkat.