Kérem vigyázzanak: a kapuk záródnak

Bár vannak, akik szerint tudományosan nem igazolható a létezése, a férfiak (sőt sokszor a nők is) küzdelmes időszakon mennek keresztül 40 és 50 éves koruk között. Lehet, hogy nem mindenki, lehet, hogy nem mindenki egyformán, lehet, hogy a nők kevésbé jellemzően, de a kapuzárási pánik, azaz a midlife crisis bizony sokaknál valódi tünetekkel jár, akár definiáljuk, akár nem.

A női klimax nem a legnagyobb áldás a sorstól, de a férfiakat sem kíméli az élet. Valahol 40 éves kor felett a test komoly jelzéseket ad arról, hogy az idő múlik és ezt sokan pszichésen is nagyon rosszul élik meg. A probléma ott kezdődik, hogy a tesztoszteron-szint szépen lassan csökkeni kezd. Nem egyik percről a másikra, hanem fokozatosan. Kisebb lesz a szexuális étvágy és kisebb a teljesítőképesség is (sajnos egy házasságban ezek sokszor kevéssé feltűnőek), csökken az izomtömeg. És bár azt gondoljuk, hogy a ráncok megjelenése a nőket jobban zavarja, de ez nem feltétlenül igaz, a férfiak között is akadnak, akik ezt kisebb katasztrófaként élik meg.

Szőr, kilók, ráncok

Gének, alkat és életmód kérdése, hogy ezek mellett a pasi hány felesleges kilót cipel magán, és ha van még elegendő haja, akkor az mennyire ősz, mennyi szőr nő a fülén és mennyi az orrában. (Ismerjük a mondást, hogy a haj nem vész el, csak átköltözik a fülre és az orrba.)

A tükör talán a legszörnyűbb találmány: ebben ugyanis mindennap látjuk magunkat, így nekünk fel sem tűnik, hogy már nem a 18 éves énünk néz vissza ránk reggelente. Pedig semmi nem történik, csak öregszünk. Pontosabban éppen ez történik, és ezt nehezen viseljük. Ki az, aki képes a 20-30 évesen elképzelni, hogy egyszer elmúlik 60-70 éves? Épp ezért van, hogy 40 és 50 között, amikor még azt hisszük, hogy lehetséges megállítani a folyamatot, elkezdünk olyan dolgokat csinálni, amelyekről azt gondoljuk, hogy általuk fiatalabbak leszünk, vagy ha nem is leszünk fiatalabbak, legalább annak érezzük magunkat.

Nagyon sok pasi ebben a korban csalja meg vagy hagyja is ott vele azonos korú feleségét és cseréli egy nála 10-20 évvel fiatalabbra. Nem tisztünk az ilyesmit erkölcsileg megítélni, de a férfi ettől kétségkívül érezheti magát ideig-óráig jobban, van akinek be is jön, de bizony sokszor előfordul, hogy a helyzet görcsösséget okoz. Ha pedig görcsösséget okoz, éppen az ellenkező hatást éri el, a pasi mindenáron azt akarja bizonyítani magának és új párjának, hogy ő fiatal, és csak elmélyíti a kapuzárási pánik okozta szorongást. Nem véletlen, hogy sokan visszakönyörgik magukat egyszer már elhagyott párjukhoz – és persze az is igaz, hogy ezt a folyamatot sajnos meg kell élniük.

Férfi idősebb nővel? Juj!

De legyünk őszinték: egy férfinek sokkal könnyebb dolga van, a társadalmi konvenciók szerint egy férfi 15-20 évvel (vagy akár sokkal többel) is lehet idősebb a nőnél, fordított helyzetben nagyon furcsán néznek egy párra az emberek. Nem véletlenül lett hír abból, hogy a 39 éves új francia elnök, Emmanuel Macron felesége 25, igen huszonöt évvel idősebb férjénél. Donald Trump amerikai elnök „szokásos” szexista beszólása találkozásukkor („Jó formában van!”) is pont a sztereotípia a megtestesülése, ráadásul Trump felesége még ennél is többel, 27-tel fiatalabb férjénél. (Azzal bezzeg nincs baj.)

És legyünk még őszintébbek: a férfiak vonzereje nem (feltétlenül) múlik el 40-50 éves koruk körül, a nőknek (túl a biológiai órán) nagyon-nagyon kell igyekezniük, hogy vonzóak maradhassanak. A férfiak kapuzárási pánikjának ez biztos tünete, bár az is igaz, hogy egy fiatalabb barátnő becserkészésének nem csak ez lehet az oka. Egy házasság vagy egy élettársi kapcsolat enélkül is gallyra mehet. Ha azonban a választott új partner jelentősen fiatalabb, okkal gondolhatjuk, hogy itt bizony a midlife crisis ütötte fel a fejét. A témában érdemes megnézni Woody Allen Férjek és feleségek című remekművét, ebben a Sydney Pollack alakította karakter dobja ettől (is) kissé neurotikussá váló feleségét (Judy Davis) egy butácska, de kétségkívül csinos aerobik-edző kedvéért. A pasi mindenben meg akar felelni a lánynak, kondizni kezd, fiatalabb társaságba jár, de mikor már nem tudja elviselni a nő ostobaságát, sírva könyörgi magát vissza feleségéhez.

Hevesi Kriszta szexuálpszichológus egy korábbi interjúban azt mondta, „egy férfi számára elegendő lehet egyetlen rosszul sikerült szeretkezés, hogy életre szóló törés következzen be nemi életében. A negatív élmény megismétlődésétől való félelem ugyanis újabb kudarcot szülhet, mely a sokadik alkalom után már a párkapcsolatra is végzetes lehet.” Ilyenkor pedig a pasi gyakran partnerében kezdi keresni a hibát. Rengeteg kapcsolat ment rá már erre, és bizony lehet, hogy egy új barátnő is csak ideig-óráig tudja fenntartani a látszatot.

Árulkodó jelek

Tudjuk, ha egy nő elkezd hirtelen többet törődni a külsejével, akkor bizony ott munkahelyi flört, esetleg komolyabb viszony van a háttérben, de a pasiknál a jelek még nyilvánvalóbbak. Ha nem is kell rögtön megvádolni, hogy biztosan van valakije, ha hajhullás elleni sampont vagy férfiaknak „fejlesztett” ránckrémet kezd használni, ha fogyókúrába kezd, ha új, fiatalosabb ruhákat kezd hordani, vagy hirtelen edzőterembe kezd járni, a nő azért arra biztosan gyanakodhat, hogy a pasit utolérte a válság. (Jó tanács és spórolási tipp életközepi válsággal küzdő pasiknak: a férfi szépségkozmetikumok lényegesen drágábbak lehetnek a nőinél, miközben nincs bennük más.)

És bár a kapuzárási pánik kifejezést legtöbbször a férfiak kapcsán emlegetjük, a nőknél sem ritka. A menopauza beköszöntével és a fiatalkori vonzerő „elvesztésével” együtt a nők is komoly szorongást élnek meg, ötvenes éveikhez közeledve. A gyerekek is felnőhettek, esetleg ki is repültek már, nem, vagy nem úgy szorulnak rájuk. Ez akár jó hír is lehetne, de sok nő nem szabadságnak és örömnek éli meg, hanem épp ellenkezőleg: úgy érzik, elveszítették életük fő szerepét. Mivel könnyen lehet, hogy a férj is épp midlife crisis-szal küzd, ilyenkor a legtöbb párkapcsolat nagyon nehéz szakaszába lép, pláne, ha a férfi a fent leírt „sablont” követi, és fiatalabb nővel próbálkozik helyre tenni saját problémáit. Ha egyedül él a nő, most kezd el rajta gondolkodni, jól döntött-e korábban, ha elvált vagy özvegy, és amiatt van egyedül, az ezzel kapcsolatos szorongás fokozódik. Ritkán tud egy nő ilyen korában „újítani” – ebből a szempontból is sokkal nehezebb dolguk van, mint a férfiaknak. Ám az életközepi válságnak, a kapuzárási páiknak a biológia része csak az egyik fele. Sokaknál nem is jelentkezik, vagy nem a fent leírtak szerinti módon. Ugyanilyen gyakoriak ugyanis az Élet Nagy Kérdéseivel kapcsolatos problémák.

Az Élet Nagy Kérdései

Jó helyen vagyok? Ezt akarom csinálni? Most már mindig ez lesz? Csak ennyi van bennem? Ezek a kérdések bizony legalább ugyanilyen frusztrálóak, és ugyan kétségkívül összefüggésben vannak a testi tünetekkel, teljesen más válaszokat indukálhatnak. Azok a férfiak, akik ilyenkor „becsajoznak”, a látszólag könnyebb utat választják és a fenti kérdéseket a „Férfi vagyok én még egyáltalán?”-ra egyszerűsítik.Pedig sokan vannak, akik ilyenkor tényleg belefognak valami olyanba, ami megváltoztatja az életüket. A nők pedig (mivel sajnos kisebb az esélyük a kapcsolati váltásra), ha van hozzá bátorságuk és hátterük, sokkal könnyebben lehetnek képesek valami újba fogni.Mivel jellemzően sokkal inkább a nők foglalkoznak a háztartással, a gyerekek esetleges elköltözése után ráadásul nekik valóban sokkal-sokkal több szabadidejük marad és képesek lehetnek valami teljesen újba kezdeni.

A kapuzárás tehát valójában egy új kapu nyitása is. Sokan saját vállalkozásba kezdenek, külföldre költöznek családostul, írni kezdenek, barátságokat újítanak fel – szóval olyan dolgokat tesznek, amelyek nem veszélyeztetik házasságukat, addigi életüket, sőt, könnyen lehet, hogy végre valóban kiteljesednek. A férfiaknak (akik sokszor a fő kenyérkeresők) nagyobb döntés, több kockázat, de a sokszor kevesebbet kereső feleségek (ha van hátterük) sokkal könnyebben kipróbálhatják magukat valami újban, és könnyen lehet, hogy pont emiatt nem lesznek megkeseredett nyugdíjasok. Egyik kedvenc példánk a Zazzi cukrászda: Budapest egyik legizgalmasabb helyét kép olyan nő alapította, akiknek 50 éves koruk előtt semmi közük nem volt a vendéglátáshoz. Sokszor ezek meglepésétől a félelem tartja vissza a pasikat: a félelem pedig szinte mindig egzisztenciális. Mi van, ha csődbe megyek? Mi van, ha nem sikerül?

Biztos háttér, nagyobb esély

Nem azt akarjuk reklám-ízűen sulykolni, hogy 30-35 évesen érdemes elkezdeni az anyagi biztonságot megteremteni, de kétségtelen tény, hogy ha van megfelelő háttér, akkor nem csak a nyugdíjas-éveink miatt nem kell aggódnunk, de az életközepi válságból könnyebben kikecmergünk, sőt, nem csak kikecmergünk, de más emberként jövünk ki belőle.

Kimondottan midlife crisis-termék még nincs a piacon, de legyünk biztosak benne, hogy épp a pénz hiánya miatt választja sok férfi a „könnyebbik” utat és keres új barátnőt. (Nem mintha az nem járna jelentős kiadásokkal.)

Hogy van-e recept arra az esetre, ha érezzük magunkon a kapuzárás tüneteit? Leginkább az, hogy legyünk tisztában vele: ez éppúgy normális, mint a kamaszkori problémáink voltak. Ha ugyanis tudatosan foglalkozunk vele, sokkal kisebb az esélye, hogy pánikszerűen tönkreteszünk magunk körül mindent. Sőt: ha érezzük, hogy itt a közép (mert nem a vég van itt), akkor örüljünk neki, hogy végre eljött az idő, hogy új esélyt kapjunk az élettől, aminek az eredménye egyáltalán nem biztos, hogy rosszabb lesz, mint a korábbi életünk volt.

Ugyanakkor napjainkban egyre inkább igaz az a mondás, hogy mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát.

A mostani X generáció tagjai közül sokaknak (főleg a városi, nagyvárosi jól szituáltakna) ráadásul eszük ágában sincs megöregedni, 40-45 évesen is úgy öltöznek, olyan termékeket fogyasztanak, olyan híreket olvasnak, olyan helyre igyekeznek járni, mint a 10-15 évvel fiatalabbak, amivel a midlife crisist is el tudják odázni. A férfiak várható élettartamának növekedésével a kapuzárási pánik időpontja is odébb vándorolt: ma egy férfi legalább 60 éves koráig középkorú.

Ha más jó hírünk nincs is, ez biztosan az.