Betegségek és öndiagnózis: weborvos lesz a Google?

Az öndiagnózis olyannyira létező probléma, hogy már külön Wikipédia-oldala van angol nyelven. Szakkönyveket írtak erről, és az orvosokat őrületbe kergeti, hogy a Google lett a konkurenciájuk. Főleg, hogy az elhamarkodott következtések akár rossz útra is terelhetnek minket.

Adott egy kellemetlen szituáció, bizonyára sokan találkoztunk már hasonlóval: fejfájás, hasi görcs vagy épp allergia kínoz, és az ember azonnal aggódni kezd, hogy vajon milyen probléma állhat a háttérben. Mennyire súlyos, és mit kellene tenni, hogy a kellemetlenség megszűnjön? Te hogy lépsz ilyenkor? És a többi ember?

Nos, a The Pew Research Center’s Internet & American Life Project felmérése szerint 2013-ban az amerikai felnőttek

35 százaléka a net segítségével diagnosztizálta magát,
és amíg 41 százalékuknak az orvosa megerősítette a sejtéseket,
addig 18 százalékuknál végül nem igazolódott be a kezdeti gyanú.
Ennél is ijesztőbb, hogy az öndiagnosztizáló betegek egyharmada végül nem ment el orvoshoz, hogy kiderítse, igaza volt-e a Google-nak.

A Kalifornia Egyetem 2012-ben még ennél is sokkolóbb adatokkal állt elő: az ő felmérésükben szereplő egyének 70 százaléka rendszeresen ránézett a netre, ha épp aggályai támadtak az egészségével szemben. Kis túlzással sütireceptekre nem keresnek rá ilyen sokan, avagy a betegségek és az attól való félelem tényleg sakkban tartja az embereket.

Páciens+Google nem egyenlő diagnózis

… sőt, még véletlenül sem egyenlő magával a kezeléssel. Ezért is olyan aggasztó ez az egyre gyakoribb tendencia, amely szerint a betegek mind gyakrabban hagyatkoznak a keresőkre. A Google mint weborvos ugyanis nem képes személyre szabott diagnózist adni, és amíg egyesek nem tudják a helyén kezelni a különböző oldalakon található esetleírásokat, addig mások mániákusan kutatnak újabb és újabb tünetek után. A Doktor House-ban láthattuk is, hogy ez mit okozhat:

Agyunk hajlamos arra, hogy létrehozza az általunk diagnosztizált betegség egyéb tüneteit.

Emlékezzünk csak vissza: 7. évad 11. rész, amelynek „Kobaltmérgezés” volt a címe. Hogy is volt? Cuddy amúgy rendkívül idegesítő, de épp gyengélkedő édesanyja a kórházban fekszik, és persze azonnal ránéz a netre, hogy mi okozhatja a tüneteket. House szerint a nő hipochondriás (és persze hazudik), mire Cuddy anyja megmutatja, hogy remeg a keze, ami annak a gyógyszernek a mellékhatása, amit szednie kell.

- Olvasd csak el a címkét! – mondja a nő House-nak.
- Megtettem! – mosolyodik el House elégedetten. – Amikor gépeltem, és ráragasztottam egy üvegcse cukortablettára.

A cyberhondria komoly dolog, értem?

A problémának már nevet is adott a szakma: ez a cyberhondria, ami a betegségektől való rettegéssel, vagyis a hipochondriával szemben sokkal inkább arra utal, hogy az ember egyre inkább belegabalyodik a net segítségével történő öndiagnózisba.

De mi ennek az oka? Talán az orvosokkal szembeni bizalmatlanság áll a háttérben?A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint nem valószínű, ezért a szakembereknek nem is kell azonnal sündisznóállásba kuporodniuk, ha meghallanak egy ilyen esetet. A válasz inkább az lehet, hogy az ember az internetnek köszönhetően egyre önállóbb, és persze egyre gyorsabban akarja tudni a kérdéseire a választ. Nem akar várni, ráadásul egyetlen karnyújtásnyira van tőle az a bizonyos Mágikus Válaszadó Berendezés. Ha a sütirecept, a kéthetes fogyás titka vagy az 5 legjobb horvátországi úti cél egy kattintással elérhető, akkor miért ne kereshetnénk rá a fejfájás vagy a hasgörcs esetleges okaira?

Kiváló példa erre az a 25 éves magyar fiatal fiú, aki alig került ki az egyetemről, máris belecsöppent az igazi, nagybetűs életbe (ó, bocsánat: Életbe). A stressz és az állandó számítógép-használat persze megtette a hatását, és jött a kézremegés, a gyengeség, illetve az ujjak ügyetlensége vagy épp zsibbadása. Az öndiagnózis szerint még Parkinson vagy szklerózis is lehetett volna, de végül kiderült, hogy szerencsére nem ez állt a háttérben. A fél évig tartó aggódás és a tucatnyi orvos felkeresése persze megtette a hatását, pedig egy kis stresszoldás, nyugtató szedése és a kevesebb számítógépezés volt a gyógyír. És ez már az első orvosi vizitnél kiderült, de a Webbeteg, a Harmonet és a Dr.Diag állandó fürkészése 6 hónapig tartó gyomorgörcsöt okozott főhősünknek a megnyugvás helyett.

A fals diagnózis fordított helyzetben sem szerencsés, hiszen az ember olyan tüneteket is ignorálhat, amelyekkel viszont érdemes lenne időben orvoshoz menni. Nem véletlenül mondjuk, hogy a Google nem weborvos, és a betegségek diagnózisát nem bízhatjuk a keresési találatokra.

Barátom, a Google

Az internet forradalmi szerepét az életünkben nehéz nem túldicsérni: a tudás és az információ kézzel fogható közelségbe került, és az ember pillanatok alatt felvilágosulhat, már ha tudja, miképp kell a végtelennek tetsző források közül válogatni. A világháló megtanít minket arra, mit hihetünk el, és mit nem, de a végső vizsgán azért nem könnyű átmenni. Sokan leragadnak egy olyan könyvtárban, ahol a rossz és a jó források egyaránt a polcokon hevernek. Bármit leemelhetünk, vagyis bármit beírhatunk a keresőbe. Lehet, hogy amit találunk, igaz; de az is lehet, hogy tévútra vezet.

A Google sajnos a képzelt betegek egyik legjobb barátja lett, hiszen órákig el lehet bogarászni az adott tünetre érkező találatok között, és sokan nem is sejtik, hogy ennek komoly kockázata van.

Az orvos pedig a haját tépi.

Az öndiagnosztizálás veszélye

Valószínűleg a hétköznapok Doktor House-ai egytől-egyig találkoztak már ezzel a problémával, és amellett, hogy állandóan bosszankodnak miatta, egy kicsit talán félnek is az esetleg veszélyektől:

A hipochonder viselkedésminta ronthat a páciens helyzetén (nem tudjuk magunkat lenyugtatni, és egy olyan spirálba kerülünk, ahonnan szinte nincs kiút).
A neten olvasott dolgok általában rossz irányba terelnek minket saját állapotunkat illetően. Egyik fentebb említett példa sem jó: a túlaggódás és a tünetek ignorálása egyaránt aggasztó a későbbiekre nézve.
A hétköznapi ember nem tudja megfelelően szelektálni a forrásokat, és nem tudja, hogy honnan érdemes tájékozódnia a saját tüneteit illetően.
De még ha tudja, akkor is szinte biztos, hogy nem vesz figyelembe minden tényezőt, és nem képes olyan alapossággal, tudással és tapasztalattal diagnosztizálni, mint egy orvos.
Az öndiagnózis ismertetése nem túl szerencsés egy orvosi vizit során, sőt, kifejezetten káros azzal indítani. A szakemberek nem örülnek annak, ha már azelőtt megkérdőjelezik a tudásukat, mielőtt megvizsgálnák a beteget.
A legrosszabb pedig az, amikor a beteg nem akarja elfogadni az orvos szakvéleményét, mert a neten nem ezt olvasta. Ugye, Cuddy anyja sokunkban ott lakozik…

Amikor a Google is kihasználja a kereséseinket

Nem mindenki tudja, de a Google 2008-ban elindított egy igencsak érdekes kezdeményezést „Google Flu Trends” néven. A szolgáltatás Magyarországon is elérhető volt (Influenzatrendek néven), és az a leggyakrabban keresett kifejezések segítésével próbálta a járványok idején megbecsülni az influenza előfordulását. Bár az Európai Betegségmelőzési és Járványvédelmi Központ publikusan elérhető adatai igazolták a Google modelljének helyességét (az amerikai CDC adatai szerint például 97 százalékos pontosságot értek el), végül a szolgáltatást mégis lelőtték. A Flu Trends viszont kiválóan rávilágított arra, hogy a keresési adatok összegyűjtése nemcsak a politikában vagy a divatban, hanem az egészségügy területén is hasznos lehet.

Mi a konklúzió?

Az, hogy a Google nem váltja ki a jó szakorvost, de nincs azzal baj, ha az ember tudatosan él. Csak ahogy nem értünk mind az informatikához vagy az épülettervezéshez, úgy a legtöbbünk nem rendelkezik orvosi ismeretekkel sem. A diagnózist hagyjuk a szakemberekre, nekünk pedig maradjon meg az, hogy odafigyelünk magunkra és szervezetünk, testünk jelzéseire. Amennyiben eddig nem foglalkoztunk az egészséges életmóddal, illetve kimaradtak a szűrővizsgálatok vagy az egészségünk felett őrködő kütyük beszerzése, úgy nem árt, ha revideáljuk az álláspontunkat.

Hogy miért fontos ez? Azért, mert az időben történő diagnózis és a kezelés gyors elkezdése a betegségek nagy százalékában életet menthet. A lustaság nem állhat az egészségünk útjába. Ezek mellett érdemes még elgondolkodni azon is, hogy egészségbiztosítást kötünk, hiszen azáltal magas színvonalú magánközpontok szolgáltatásait is választhatjuk bármelyik fennálló betegség esetén. Hazánkban ma már egyre jobb minőségű a magán-egészségügyi szolgáltatás, és egyre többen választják a privát klinikákat.