Nem vagyunk hóhatalom, mégis minden egyes évben százezrek indulnak útnak Ausztriába, Szlovákiába vagy épp Franciaországba,
hogy Európa legszebb lankáin csússzanak egyet. És van, aki inkább Dubajt választja…
Dubajt?
Most biztosan lelassítasz egy pillanatra, hogy vajon nem káprázik-e a szemed, de hidd el, jól írtuk, jól látod. A sivatagi
lankák árnyékában, az 50 fokos nyár országában ugyanis megint kitettek magukért az álmok álmodói. Persze nem a spanyolviaszt
fedezték fel, csak jobbat, nagyobbat, látványosabbat csináltak abból, amit már máshol is láthattunk.
De ne rohanjunk ennyire előre!
Tény, hogy minden hátrányunk ellenére mi, magyarok imádunk síelni, és évente cirka félmillió ember csatol lécet a lábára,
hogy néhány napra, hétre átadja magát az egyik legnépszerűbb téli sportnak. Ebben a számban pedig minden benne van: a sítáborozó
iskolások és a rutinos lesiklók/boardozók, akik…
…nagyrészt Ausztriába, Franciaországba, Olaszországba és Szlovákiába utaznak. Bár mindkét nem és mindegyik korcsoport képes szenvedélyesen síelni, van olyan összesítés, ahol látjuk, hogy
A síeléssel pedig összenőtt a havas lankák és füstös kéményű hütték képe, de ha a strandolásnak alternatívája lehet az élményfürdő,
akkor miért ne lehetne népszerű szórakozási forma a beltéri síelés is?
Az időjárás többé nem akadály, a helyszín a város közepén is lehet, és nincs lavinaveszély. A beltéri síparadicsomok egyre
népszerűbbek.
Mielőtt nagyon meglepődnél azon, hogy – sok más sportág mellett – a síelést is lehet beltérben űzni, gyorsan szögezzük le,
hogy majd’ „százéves „találmányról” beszélünk. Bécsben már 1927-ben megnyitott a Schneepalast (magyarul: Hópalota): a 3000 négyzetméteres pályát a norvég síugró, Dagfinn Carlsen hozta létre
a Nordwestbahnhofon. Az itt használt mesterséges havat amúgy egy angol kutató, James Ayscough alkotta meg bő másfél évszázaddal korábban, viszont felvonó még nem volt, így a síelőknek gyalog kellett felcaplatniuk a
magaslatra.
Bár a Schneepalast a húszas évek végén bezárt, ma már sok helyen áll az ötlet modern utódja; a hollandoknál több is: a lelkesen
utazó (és ezáltal a síelést is szerető) németalföldiek féltucat helyen gyakorolhatnak (a britekhez hasonlóan), de van beltéri
síparadicsom – sok más mellett – Ausztráliában, Belgiumban, Kínában, Franciaországban, Németországban, Japán, Litvániában,
Norvégiában, Oroszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban is.
A skandinávok persze még ezt a koncepciót is képesek megfűszerezni: a svédek például 2006-ban csináltak egy 1300 méter hosszú,
8 méter széles és 4 méter magas alagutat Torsby-ban egy amúgy is impozáns rekreációs központban, ahol a kinti időjárási körülményektől függetlenül lehet élvezni a lesiklást.
Való igaz, nem ők voltak az elsők, akik északi („nordic”) típusú síalagutakat készítettek (a finn DNA Ski Tunnelé az érdem
1997-es nyitással), sőt, azóta már nem is a Fortum Ski Tunnel Torsby a rekorder, hiszen a németek egy 1754 méter hosszú pályát
varázsoltak Oberhof mellé. A helyszín nem véletlen: a türingiai településen már számtalan komoly télisportversenyt rendeztek
korábban.
Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy kipróbáld, milyen fedett pályán síelni, akkor pedig szeretnéd tudni, hol hódolhatsz e szenvedélynek.
Európában 33 helyszín vár, de mivel mindet lehetetlenség volna bemutatni, nézzük a legjobb négyet.
A német Alpincenter Bottrop büszkélkedik a világ leghosszabb sícsarnokával, ezért a hobbiszinten síelők mellett a profik is szívesen használják. A bő
50 eurós jegyár all inclusive használatra jogosít, tehát korlátlanul lehet csúszkálni, ingyen bérelhető a felszerelés, sőt,
még az étel- és italfogyasztás is benne van.
Ha már említettük a hollandokat: a SnowWorld Landgraaf az egyik legjobb európai pálya, és egyúttal a világ legnagyobb fedett pályás síterepe. Igen, a legtöbb résztvevő szeretne
valamiben a legjobb, legnagyobb lenni a világon…
A hollandoknál ez összesen 1500 méter hosszú sípályát jelent (ebből 300 méter a fekete, 500 méter a piros és 700 méter a kék),
és a leghosszabb pálya 520 méteres. A 13 ezer négyzetméteres központ egész évben nyitva van, és a jegyár 19,5 eurótól kezdődik.
Van, aki egy mediterrán városba utazik, ha egy jót szeretne siklani: a Madrid SnowZone az egyetlen ilyen létesítmény Spanyolországban; nem mintha ne lenne elég impozáns, hiszen a 18 ezer négyméteres várja nemcsak
a síelőket, de minden más téli sport szerelmesét. Két főre 29 euróért lehet jegyet venni, és a síelésre alkalmas pályák hossza
300 méter.
A Kínában található Harbin Wanda Indoor Ski and Winter Sports Resort még csak pár éve nyitotta meg kapuit, de a majd’ egymillió négyzetméteres park kívülről és belülről is egészen impozáns.
A háromezer fős kapacitás is jelzi, hogy mekkora méretekről beszélünk; a kék pálya hossza 2,6 kilométer, a pirosé 400 méter…
…és csak az egyike a legnagyobbaknak Kínában hat pályájával és 2+6 liftjével-felvonójával. A belépésért a felnőtteknek 488
jüant, vagyis majd’ 21 ezer forintot kell fizetni (per nap).
Nemhogy közelebb, hanem még távolabb van az új-zélandi Snowplanet, de ha arra jársz, akkor nem érdemes kihagyni az Auckland közelében található csarnokot. Bár a sípályák hossza összesen csak
300 méter, a tervezők gondoskodtak a freestyle-osok szórakoztatásáról is (változatos kidobókkal és slide-csövekkel).
Nem szeretnél ennyire messzire utazni? Nincs semmi baj, mert a Ski Egypt (ahogy a nevében is láthatod, Egyiptomban) sok izgalmas programmal vár. Az első afrikai havas vidámpark 22 ezer négyzetméteren
nyújt felejthetetlen szórakozást, és a bevásárlóközpontba épített helyszínen 600 méter hosszú pályarendszer gondoskodik maradandó
(pozitív!) élményekről.
Kifejezetten vicces azt válaszolni a „milyen volt Egyiptomban?” kérdésre, hogy „jót síeltünk!”, igaz?
A World Ski Awards szerint 2019-ben a legjobb beltéri síközpont az egyesült arab emírségekbeli Ski Dubai lett, ahol öt, összesen másfél kilométer hosszú
pálya várja a látogatókat; egyszerre ezerötszázat. A leghosszabb pálya 400 méteres, a 22,5 ezer négyzetméteres hótakaró vastagsága
pedig 50 centiméter.
A kényelemről két lift gondoskodik a 85 méter magas arénában, ahol mesterséges, de tökéletes alpesi érzést kapnak a látogatók.
A Ski Egyptet is építő cégcsoport tervezői gondoskodtak róla, hogy egyedi érzés legyen az égető sivatagi napról a hűtött falak
közé lépni, ahol nemcsak a síelési, hanem más egyéb szórakozási lehetőség is várja az oda utazókat.
Kiváló ötlet, ha a hideg itthoni hónapokban kiutazva szeretnéd megszakítani a napfürdőt és a strandolást egy jeges felfrissüléssel.
A szórakoztatást mindenhol komolyan veszik, és nem a síelés az egyetlen télies kikapcsolódási forma, amit űzhetsz a beltéri
síparadicsomokban.
Baleset nemcsak a kinti, hanem a beltéri pályákon is megeshet: ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, hogy 1000 síelőből 2-3 ember szenved orvosi ellátást igénylő sérülést, és ezen az arányon nem csökkenthet érdemben az sem, ha te nem a kinti hidegben,
hanem a beltéri síparadicsom kényelmében csúszkálsz.
Ha szeretnéd tudni, hogy mire kell figyelned síeléskor (és hogy ne tartozz a több tízezer, síbalesetet szenvedő közé), akkor
olvasd el ezt a cikket. Ha viszont csak biztonságban akarod tudni magad, és téged egy ajánlat érdekel, akkor nézd hóbarát (valóban HóBarát) biztosításunkat.
Ha 2019. március 10-ig kötsz HóBarát utasbiztosítást, tiéd lehet a két 150 000 Ft értékű utalvány egyike – ráadásul Te döntöd
el, milyen utalványt szeretnél.