Bankkártya-csalások: megéri a biztonság

Online vásárolni nagyon menő dolog, de mivel gombamód szaporodnak az internetes áruházak, egyre több a visszaélés is. Megnéztük, mit tegyünk, hogy elkerüljük a súlyos veszteségeket és azt is, mit, ha már megtörtént a baj. Csalásügyi körkép.

Online szeretnél vásárolni? Nem azt mondjuk, hogy gondold meg, de azt mindenképp, hogy nagyon-nagyon figyelj oda. Az online vásárlás ma már annyira elterjedt, hogy lassan, ha valamilyen terméket keresünk az interneten, a Google legtöbbször csak és kizárólag online áruházakat dob fel. Érdemes tenni egy próbát és rákeresni valami olyasmire, amit biztosan lehet kapni, csak nem tudjuk, hogy hol – a szponzorált és nem szponzorált találatok között is szinte csak online boltokat kapunk majd. Joggal: a Google előnyben részesíti a minden szempontból releváns találatokat, és jogosan hiszi azt is, hogy azért keresünk egy adott terméket online, mert online is szeretnénk megvenni. Sokszor pedig lusták is vagyunk: sokkal egyszerűbb mondjuk egy macskaházat interneten vásárolni és kiszállítatni, mint a személyes utazással és szállítással bajlódni.

Itt tartunk.

Baj? Nem feltétlenül, de egyre nehezebb eligazodni az online áruházak között: minden webshop csudaszép oldallal hívogat, az meg nyilván még szebbel, amelyik nem teljesen kóser. Szerencsére egyre kevesebb az olyan hely, ahol rendelünk valamit és sosem kapjuk meg, de akadhatnak más zűrök is. Nagyon figyeljünk oda, ha sporteseményre vagy koncertre vásárolunk jegyet, és csekkoljuk alaposan az oldalt, de mindig az a legbiztonságosabb, ha ilyesmit a hivatalos oldal(ak)ról vásárolunk.

Kit kell itt szidni?

És nem kell feltétlenül az oldalt szidni, ha nem jön meg időben a rendelt áru: a karácsony előtti időszakban sajnos kiderült, hogy a Magyar Posta egész egyszerűen nem bírta az online rendelések kiszállítását.

(Különösen nehézkes az Egyesült Államokból USPS-szel, azaz a klasszikus amerikai postával szállított küldemények megérkezése – ezek hiába vannak itt néhány napon belül Magyarországon, utána sokszor hetekig is heverhetnek a posta ferihegyi depójában.)

Hogyan lehetünk mégis lopás áldozatai?

Nos, nem is egyféleképpen.
Feltörték a bolt rendszerét
Az egyik lehetőség, hogy bár a webáruház, ahol vásároltunk, teljesen korrekt volt és meg is kaptuk a terméket, az ő biztonsági rendszerük gyenge, vagy legalábbis gyengébb az átlagosnál. Ha ide be tudnak jutni a hekkerek, máris lőttek a bankkártya-adatainknak, és teljes döbbenettel konstatáljuk, hogy a világ különböző pontjain mi mindent vásárolunk. Ha vagyunk annyira elővigyázatosak, hogy minden tranzakcióról SMS-t kérünk, akkor csak az első esetig jutnak el a tolvajok, utána gyorsan le tudjuk tiltatni a kártyát.

Chiliszósz Leshotóból

Ha viszont nem voltunk figyelmesek, mert mondjuk gyűlöljük az állandóan pittyegő telefonunkat vagy vakon megbízunk az összes pénzügyi rendszerben és a világ összes emberében, akkor csak abban bízhatunk, hogy a bankunk biztonsági rendszere elég erős, és pár napon belül észreveszik, hogy adatainkkal Manchesterben parfümöt, Kuala-Lumpurban mantrikus szexről szóló könyveket, Leshotóban pedig két raklap chiliszószt vásároltunk. (Ami persze sosem az, aminek látszik, a legtöbbször bitcoinná válik a pénzünk.) Ez esetben felhívnak minket és miután közlik a rémes híreket, letiltatják velünk a kártyát.

Ne legyenek illúzióink: a legkomolyabb, legbiztonságosabbnak tűnő, nagy nevű oldalakon is simán pórul járhatunk.

Free WiFi-t használtunk valahol
Úgy is pórul járhatunk, hogy egy nyilvános WiFi-n intézzük a vásárlást. Nem ajánljuk. Azt meg különösen nem, hogy online bankoljunk mondjuk az athéni repülőtéren vagy egy római kávézóban, de bármely város bármilyen helyszínét írhattuk volna.
Ne csináljunk ilyesmit. Ismételjük, ne, ne és ne. A nyílt WiFi-hálózatokhoz ugyanis a legegyszerűbb hozzáférni, úgyhogy az ingyen internetezés utólag méregdrágává is válhat.

Vírus került a gépünkre
Lehet az is, hogy mindenre kiválóan figyelünk, csak a számítógépünk biztonságára nem. Léteznek ugyanis olyan vírusok, amelyek begyűjtik adatainkat, megjegyzik a használt billentyűket – és huss, volt pénzünk, nincs pénzünk. A bank általában ilyenkor is riaszt, de azért ne erre építsük a jövőnket.

Kamu oldalon jártunk
Annyi a webcím, mint égen a csillag, és annyi oldalon járunk, hogy a fene re tudja az összeset megjegyezni. Nagyon jól nézzük meg, hogy ahol épp vásárolni szeretnénk, az tényleg az-e, aminek hisszük, mert bizony weboldalakat is hamisítanak már. Az egyszer már ellenőrzött weboldal címét érdemes mindig elmenteni, és legközelebb ne guglizással keressük meg újra, mert az emlékek igen becsapósak lehetnek. Pláne, ha valami a fizetésig hasonlít arra, amin valójában vásárolni szerettünk volna.

„Oké, köszönöm szépen, nemhogy nem vásárolok többet sehol, de még az internetet is kihúzom a falból, mert sehol nem vagyok biztonságban.” Nem ekkora a baj, nyilván, de mi is járhatunk pórul. Pont olyan ez, mint a biztosítás: nem mindig mással történik meg a baj, de úgyis azt hisszük, hogy de.

Nyugi, tudsz védekezni!

Mit tehetünk? Több megoldás is van, sőt lehet kombinálni is.

És ha már megtörtént a baj? Ne reménykedjünk nagyon gyors megoldásban. Abban azonban bátran, hogy a pénzt azért visszakapjuk.

Irány a rendőrség!

Mivel bűncselekmény áldozatai lettünk, ez (bármilyen furcsa is), de rendőrségi ügy. Ha tehát számlánkról akkora összeget loptak el, amelyet nem érdemes veszni hagyni (10-20 ezer forint felett mindenképp lépjünk), akkor be kell sétálnunk a rendőrségre és bizony feljelentést kell tennünk ismeretlen tettes ellen.

Ez nem rövid idő, ha szerencsénk van, és készséges és ügyes a rendőr is, akkor 1-2 óra alatt megvan a jegyzőkönyv. Ne hagyjuk magunkat – hallottunk olyan esetről, ahol a károsultat a rendőrségről azzal küldték el, hogy nem tudnak mit csinálni. A feljelentésre azért is szükség lehet, mert ha netán mi magunk próbálnánk a saját vásárlásainkat csalásnak álcázni, akkor egy feljelentéssel azonnal újabb bűncselekményt követünk el. Ez pont olyan, mint amikor az USA-vízumot igénylő űrlapon azt kérdik az embertől, hogy terrorcselekményt akar-e elkövetni. Nyilván nemmel válaszol az is, aki erre készül, de ha mégis elköveti, akkor plusz egy vádponttal több van a lajstromán. Szóval nem kényelmes a helyzet, de ha feltörik vagy ellopják az autónkat, akkor is bemegyünk a rendőrségre, pedig tudjuk, hogy az esetek jó részében nem lesz meg a tettes. Ha ez megvan, akkor menjünk be a bankunkba, a rendőrségi jegyzőkönyvet csatolva tegyünk panaszt és kérjük a pénz visszautalását.

Előbb-utóbb visszakapjuk

Előfordult olyan eset is, ahol a bolt, amelynél „vásároltunk”, magától térítette vissza az összeget, de az esetek többségében várni kell, ameddig a nemzetközi kártyaközpont és a bank egyaránt alaposan megnézi az ügyet. Az esetek többségében a pénz 60-80 napon belül újra a számlánkon van.

Mivel ilyen esetben mindenképpen új kártyát fogunk igényelni, ezért ne mulasszuk el a fentebb javasolt megoldásokat, hogy minimálisra csökkentsük a kockázatot. Mivel nagyon sokan az ünnepekre is online vásároltak, melegen ajánljuk, hogy január legelején mindent ellenőrizzünk és minden óvintézkedést tegyünk meg, a csalók ugyanis nem azonnal látnak munkához, sokszor néhány hét is eltelik, mire elkezdik használni az adatokat. Még időben vagyunk.