A Nagy Pénzértelmező: Te hány szót tudsz a pénzre?

Vajon honnan származik a zsozsó szavunk, és kik használták először azt, hogy lovetta? A szleng és a szinonima nem ugyanaz, de ha a pénzről beszélünk, egy közös azért van bennük: megszámolni is nehéz, milyen sok opciót kínálnak a szívünknek kedves fizetőeszközre.

Versenyezzünk egyet, de ne csalj! Szedd össze a gondolataidat, és próbálj meg összeszedni magadtól annyi szinonimát és szlenget a pénzre, amennyit csak tudsz.

Na, mennyi jött ki? 5? 10? 15? Vagy szerinted ennyi nincs is, nem is lehet? Ki kell, hogy ábrándítsunk! Íme, egy lista, amit mi hoztunk össze, miután összedugtuk a fejünket egy kis agytengóra! Zsozsó. Bankó. Kápé. Dohány. Suska. Lé. Lóvé. Lovetta. Zsozsetta. Steksz. Zseton. Zsé. Mani. Peták. Della. Guba. Gempa. Lepedő. Rongy. Zöldhasú. Rugó. Bagó. Kes (cash). Pengő. Buznyák. Pezeta. Apró. Kavics. Fitying. Bélás. Korpa. Dudva. Rongy. Mallér. Garas. Korong. Vagy épp kenyérre való, esetleg árva fillérre való.

Kis túlzással a kérdés nem is az, hogy hány szó van a pénzre, hanem hogy szükség van ennyire?

Szleng vs szinonima

Mielőtt továbbmennénk, tisztázzuk, hogy a két dolog közül melyik mit is jelent. A szleng egy nyelvváltozat, amelyet adott csoportban beszélnek, és amely erősíti az ennek az adott csoportnak az összetartozását. Több szleng a pénzre például a börtönből ered, másokat pedig a cigány (lóvári) nyelvből vettek át. A szinonima ezzel szemben azt jelenti, hogy rokon értelmű szó. A pénz egyik szinonimája például a fizetőeszköz, valamint több olyan szleng is annak számít már, amely az évek során közismert lett (így például a zsozsó vagy a lóvé).

A magyar nyelvben akár félszáznál is több szleng vagy szinonima van a pénzre. Azt gondolod, hogy gazdag nyelv a miénk?

Nos, igazad van, de azért az angolul beszélők sem búslakodhatnak, hiszen ők is képesek arra, hogy 50 különböző szót találjanak a pénzre, és azok legalább olyan színesek, mint amit szép anyanyelvünknél tapasztalunk. Külön érdekesség, hogy amíg az angolban a peso, addig nálunk a peseta a pénz szlengje. A peso/pezó ma 8 ország hivatalos fizetőeszköze (Argentína, Chile, Dominika, Fülöp-szigetek, Kolumbia, Kuba, Mexikó, Uruguay), a peseta viszont a spanyolok valutája volt 1869 és 2002 között.

A pénzről, röviden, de izgalmasan

A közértben vagy a ruhaboltban teljesen természetesnek tűnik, amikor az ember fizetéskor előveszi a készpénzt vagy a bankkártyát, és legtöbben bele sem gondolnak, hogy miképp alakultak ki a ma ismert fizetőeszközök.

Nagy meglepetés senkit nem ér, amikor kijelentjük, hogy apénz a kereskedéskor használt csereeszköz, amely annak köszönhetően tudja betölteni a szerepét, hogy mindenki tisztában van annak értékével. Ezt az értéket mindenki el is fogadja, és ez az érték megbízható. Erre mondják azt, hogy pénz (vagyis fizetőeszköz) az, amit a piac annak fogad el. Éppen ezért az lehet bármi: volt már kagyló, fém, gyöngy, elefántcsont, vagy épp só (rómaiak), rizs, valamint egyes állatok (így Afrikában a teve, Tibetben a jak, Indiában a tehén).

Alternatív fizetőeszközök ma is léteznek, Magyarországon például a Kékfrank utalvány terjedt el, amelyet Sopronban és vonzáskörzetében használnak. Népszerűek még, és valószínűleg nagy karrier vár a digitális pénzekre, amiket egyre többet használnak a neten (ilyen például a Bitcoin, a Monero vagy a NuBits). A ma forgalomban lévő pénz (legyen az érme vagy papír) önmagában, tárgyiasított formájában értéktelen, és fizetőeszköz csak azért lehet, hogy azt felruházzuk ezzel a szereppel.

Egy kis érdekesség! Szerinted mekkora értéke van a világ össze pénzügyi eszközeinek? Ülj le vagy kapaszkodj meg: 141 billiárd dollár. Ez ropogós magyar suskával mérve 46,854 trillió forint.

Egy kis történelem

A pénz megjelenése előtt az emberek cserekereskedelmet folytattak, és valahogy így nézett ki egy korabeli biznisz:

- Jó napot kívánok, 10 kiló gabonát szeretnék!
- Tessék, egy darab juh, két csirke vagy két prémkabát lesz!
- Három bőrnadrágból esetleg tud visszaadni?

Őseink azzal fizettek a vágyott dolgokért, amijük volt, és ami a másik felet érdekelte. Ezért is nevezzük ezt a pénzt árupénznek, és ha az ember birtokában olyan dolog volt, amire az másiknak akkor épp nem volt szüksége, akkor az igencsak kellemetlen helyzetet eredményezett.

Aztán a kőkorszakot lezárta az a felfedezés, hogy fém is létezik a világon, és a csere hirtelen könnyebb lett. Az arany, az ezüst és a vas ugyanis értékesnek számított, így megfelelt mindenkinek, a vásárlás pedig leegyszerűsödött.

- 'Napot! Két tehenet kérek szépek!
- 1 deka ezüst, ha más nem lesz! Hűségpergamenje van?
- Nincs, köszönöm...
- Az útra esetleg egy kávét?
- ...

Az első pénzérméket nagyjából 2,5-3 ezer évvel ezelőtt készítették Kis-Ázsiában, ezt pedig gyorsan átvették a görögök (ezüst), majd a rómaiak is. Az érméket nem kellett a súlyukban mérni, hiszen azok egy bizonyos értékkel rendelkeztek, ez az értéket pedig feltüntették a fizetőeszközön. Ezek a fizetőeszközök már sokban hasonlítottak arra, amit egy modern pénztől elvárunk:

A „pénz" szó eredete

Bár valóban érdekes beleásni magunkat abba, hogy a „pénz" szó honnan ered, de talán nem ez a legfontosabb vele kapcsolatban. Az embereket manapság inkább az érdekli, hogyan szerezhetik meg, hogyan tarthatják meg, és hogyan költhetik el. A pénzzel kapcsolatban ambivalens érzéseink vannak. Még többet és többet szeretnénk, hogy legyen mit elkölteni, és egyúttal legyen mit tartalékolni. Ezek után az, hogy a szó maga honnan származik, nem sokunkat foglalkoztat, pedig ez is megmutatja, hogy milyen sok behatás alakította nyelvünket. A magyar nyelvben ugyanis a „pénz" szó eredete még vitatott, mert legalább két (de lehet, hogy három) álláspont is versenyez jelenleg egymással:

Egy dolog viszont közös, mégpedig az, hogy a nevek nagy eséllyel arra utalnak, hogy az érmék pénzveréskor egy tányérra vagy serpenyőre hasonlítottak.
Rendben, ezzel megvagyunk! De mi a helyzet a többivel?

A bankótól a zsozsóig

Nem minden esetben van könnyű dolgunk, de igyekeztünk összeszedni, hogy a pénz a különböző szinonimái és szlengjei honnan is érkeztek. Az ötlet, hogy erről írni kell, azután fogant meg bennünk, hogy egy beszélgetéskor egyikünk feltette a kérdést:

Miért hívjuk a pénzt néha bankónak?

Eláruljuk, a magabiztos nevetést gyorsan felváltotta a csendes, gondolatokba mélyedő agyalás a többieknél. Merthogy a választ akkor még egyikünk sem tudta. Most már persze rendkívül magabiztosak vagyunk! A bankóról ugyanis tudjuk, hogy az az olasz 'banco' szóból eredeztethető. Mint ismeretes, a talján városokban korábban egy padon vagy asztalon zajlottak a banki tranzakciók. A pad pedig a banco. Jelentése a 1848-ban és 1849-ben kiadott Kossuth-bankók esetében az volt, hogy bankjegy, és a szó végül a bankócédula első tagjából önállósult. Az összefoglalóan Kossuth-bankjegynek hívott fizetőeszköz hivatalos neve amúgy forint volt, és a különböző címleteket papírpénzként forgalmazták.

Azon, hogy a pengőből a pénz szinonimája lett, ugyanúgy nem kell meglepődni, hiszen a pénznem 1927 és 1946 között hivatalos magyar fizetőeszköz volt. A szó amúgy a 'peng' ige folyamatos melléknévi igeneve, és a 19. században a fémpénzeknél használták, hogy azt megkülönböztessék a papírtól.

A garas szintén fizetőeszköz volt: mint régi ezüstpénz több országban is használták apróként, és értéke csekély volt.

A zsé a 'zseton' szóból származik, tulajdonképpen a kezdőbetűt használó rövidítés. A zsozsó az első szótag megkettőzéséből eredeztethető.

A dellát és a lóvét a cigány (vagy lóvári) nyelvből vettük át, és valószínűleg innen eredeztethető a lé és a lovetta is.  Szintén cigány jövevényszó a buznyák (jelentése: fillér, aprópénz).

Érdekes a helyzete a suskának, hiszen ezt a szót valójában a növény magvának tokjára használták.

... és a többiek?

A zöldhasút az amerikai dollárra értik, és az az angol 'greenback' szóból származik, amelyet a 1860-as években használtak.

A kápé a készpénz (kp) rövidítése, a kes az angol cash-ből (készpénzből) ered, bár ez utóbbit így fonetikusan leírva ritkán látjuk. A mani az angol 'money' kiejtés szerinti leírásából maradt meg a hétköznapi használatban.

Összetartozik a dohány és a bagó, értsd dohányra vagy bagóra való, és ebbe a halmazba sorolhatjuk a kenyérre valót is.

Ott van még továbbá a rugó, a lepedő, a rongy, vagy épp a kiló. Ezek nem magára a pénzre (mint fizetőeszközre), hanem a pénz egy mértékére utalnak. A rugó (vagy épp a ropi és a rongy) az az ezres, a lepedő a százezres, és bármilyen furcsa, a kiló az a százas (bár erről azért élénk a vita neten, mert valaki ezresnek használja, amúgy jogosan, hiszen a 'kilo' görög eredetű szó, ezret jelent).

Bélásnak az 1970-es kétforintost hívták, és a szó valójában börtönszleng volt, amelynek nincs köze sem a Béla személynévhez, sem bármelyik Béla királyunkhoz.  Ugyanehhez a témához: a mallért a tízforintosra használták.

A steksz angol eredetű szleng, a peták pedig egy régebbi pénz volt, és akkoriban hét krajcárt ért.

És ezek csak azok az alternatívák, amik ezekben a napokban az eszünkbe jutottak (és amit találtunk a neten), de amilyen kreatív a magyar, annyira biztosak vagyunk abban, hogy még van bőven szleng a pénzre.

De a lényeg nem is a szavak mennyiségén van! Használhatunk ugyanis bármennyit azokból, ha a pénzzel kapcsolatos tudatosság terén nem vagyunk ilyen sokrétűek. Ne csak az élőbeszédben legyünk alaposak, hanem a pénzügyi kérdésekben is. Amikor kinevettük magunkat a szlengeken, akkor jöhet a tervezés és az odafigyelés. Hogy a kilóból rugó, a rugóból pedig guriga legyen.

Utóirat: a guriga a millió, ezt elfelejtettük, a mindenit..., illetve, ha érdekel hogyan fektesd be gurigáid, akkor nézz szét befektetések oldalunkon.