9 érdekesség, amit tudnod kell a Fekete Péntekről

A Fekete Péntek emberek millióit hozza lázba, ami érthető is, hiszen ki ne szeretne jelentős kedvezményekkel hozzájutni a régóta vágyott termékekhez?

A Black Friday kiváló lehetőség a nagybevásárlásra, ha tudatosan kezeled, és ha okosan vágsz neki az akciók labirintusának. Készülj, mert nem lesz egyszerű dolgod, hiszen az áruházak mindent megtesznek azért, hogy vásárlásra csábítsanak.

Bár akaraterőt sajnos nem tudunk adni, de néhány hasznos információval azért el tudunk látni.

Magyarországon 2013-ban tartották az első hivatalos Black Fridayt, és ismerve a hazai vásárlási szokásokat, biztosra vehető, hogy sokan tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ér. Mi, az Unionnál hiszünk a tudatos vásárlás erejében, és biztosra vesszük, hogy ha megismered a Fekete Péntek történetét és megérted a vásárló-csalogató praktikákat, gondosabban megfontolod majd, mire költesz.

Íme tehát 7+1 érdekesség, amit talán még sosem hallottál a Fekete Péntekről.

#1 – Az amerikaiaknak felszökik a karácsonyi láza

Az amerikaiak a karácsonyban is imádják a szélsőségeket. És bár manapság valószínűleg náluk is már szeptemberben beszambáznak a boltokba a csokimikulások, néhány évtizeddel ezelőtt ez elképzelhetetlennek számított. Nem is olyan rég még érvényes volt a szabály, miszerint a karácsonyi ereszd-el-a-hajam kizárólag a Hálaadást követő napon indulhat el. Mivel a Hálaadás november negyedik csütörtökje volt, csupán másnaptól lehetett Jingle Bells lázban égni.

Ez mindenkinek jó volt, kivéve a kereskedőknek. Ők túl késeinek érezték ezt az időpontot, hiszen kevesebb idejük volt arra, hogy jó forgalmat csináljanak. Szerencséjükre Roosevelt elnök megsajnálta őket és kiötlött valamit: megváltoztatta a Hálaadás időpontját, így az november utolsó csütörtökéről átkerült november negyedik csütörtökére, bízva abban, hogy felpörgeti egy kicsit a recesszióban lévő gazdaságot. A Franksgivingnek köszönhetően – ha nem is minden évben – a Hálaadás ünnepe 1 héttel korábbi időpontra esett, akárcsak a másnapja, amikor végre megkezdődhetett a karácsonyi szezon.

#2- Hol volt, hol nem volt…

Az első péntek, amit feketévé színeztek, az 1869-es nagy gazdasági világválsághoz köthető.

Miután a New York-i tőzsde kártyavárakat megszégyenítő módon összeomlott, a pénzügyi világ vezetői két bosszankodás, szívroham és idegbaj között szakítottak egy kis időt arra is, hogy ez az egyébként valóban szörnyű nap Fekete Péntek néven jelenjen meg a sajtóban.

Ámde EZ a Fekete Péntek nem AZ a Fekete Péntek, amit mindenki epedve vár. Az ugyanis 1961 óta él a köztudatban, és – természetesen – az Egyesült Államokhoz köthető. Egész pontosan Philadelphiához. Itt élt ugyanis az a bölcs kereskedő, aki hosszas töprengés után előállt egy zseniális ötlettel: legyen a Hálaadás utáni nap a vásárlásé.

A trükk bevált. Legalábbis részben. Philadelphia lakói bezsongtak és a Hálaadást követő napon megrohamozták az üzleteket. Hatalmas dugók alakultak ki, a városban kaotikus állapotok uralkodtak, a tolvajok vérszemet kaptak, a rend éber őreinek pedig egyetlen gumibotmentes percük sem volt.

Hamar kiderült, hogy a hatalmas felhajtás hosszútávon rettegést szült, nem pedig lelkesedést. Márpedig nem kell ahhoz elolvasni egy „Sikeres marketing fogások kezdőknek” típusú könyvet ahhoz, hogy tudjuk: ha tömeges vásárlásra akarjuk ösztönözni az embereket, nem előnyös, ha ők rettegnek kilépni az utcára. Kellett tehát egy terv.

#3 – Az elvetett kocka fordulata

Véget kellett vetni a Hálaadás utáni naphoz kötődő apokaliptikus állapotoknak. A kérdés az volt, hogyan?

A megoldás 1966-ban, egy bizonyos Abe S. Rosen nevű önkormányzati PR-os fejéből pattant ki. Rájött, hogy csak úgy tudja mosolygóssá tenni az ominózus pénteki napot, ha az nem pusztán a karácsonyi bevásárlásról szól, hanem az akciós karácsonyi bevásárlásról. És akció alatt nem arra gondolt, hogy két virgács áráért hármat kap a kedves vevő. Hanem óriási kedvezményekre. Olyan kedvezményekre, amelyek hallatán a philadelphiaiak (és Philadelphia a philadelphiaiaké) Usain Boltot megszégyenítő sebességgel sprintelnek az áruházakba. Az ötlet bevált.

A termetes AKCIÓ feliratok még a leglustább kanapén ücsörgőket is arra ösztökélték, hogy elhagyják a ház melegét és kemény munkára fogják bankkártyáikat.

És bár Abe Rosen nagyon igyekezett, hogy a korábbi Black Friday elnevezés Big Friday-re, vagyis Nagy Péntekre módosuljon, nem járt sikerrel. Halkan jegyezzük meg, hogy ez Magyarország szempontjából irtó nagy szerencse, máskülönben a húsvéti nyulat levélben kellene értesíteni arról, hogy a novemberi nagypénteken még nem kell összekészítenie az ajándékokat. Abe Rosen kezdeményezése olyan népszerű lett, hogy 1975-re más amerikai városok is Black Friday vérszemet kaptak, napjainkra pedig a világ számos más pontját elérte az őrület.

#4 – Télapó Parádé – avagy az origó

De miért pont a Hálaadás utáni napra került a vásárlásmizéria?

A Hálaadás utáni nap Amerikában nem pusztán a lakoma utáni kajakómáról, hanem a Santa Claus Parade-ról, vagyis Télapó Parádéról is szól. Ez az a felvonulás, amelynek végén a Bíborpalástos Szakállkirály hivatalosan is színre lép, ezzel mintegy megnyitva a karácsonyi szezont.

Jóllehet éveken át kimerült ennyiben a történet, néhány évtizede a nagyobb áruházláncok és üzletek piaci rést véltek felfedezni az utcára vonuló embertömegben. Elkezdték szponzorálni a parádét, hogy a plakátokon és logózott felületeken keresztül orvul bekúszhassanak az ünneplő tömeg fejébe, és tudat alatt karácsonyi pénzszórásra ösztökéljék őket. Innen pedig már csak egy szánsuhanyásnyi megálló volt a kedvezmény-kavalkád mágikus erejének mozgósítása.

#5 – Három a Turpisság-igazság - miért éri meg Black Friday-t tartani?

Teljesen jogos a kérdés: mégis miért éri meg az üzleteknek 50-70 százalékos kedvezményeket adni? Hol itt az üzlet?! Mutatjuk!

Turpisság 1.0
Hajmeresztő, de az üzletláncok speciális Black Friday megállapodást kötnek a gyártókkal, amelynek lényege, hogy ha elérnek egy bizonyos eladási mennyiséget, akkor éves szinten jelentős kedvezményt kapnak a nagykereskedelmi árból.

Turpisság 2.0
Aki szerint kizárt, hogy minden esetben megérje Black Friday-t tartani annak teljesen igaza van. Olykor valóban megesik, hogy az egész napos pénztárgép pittyegés ellenére sem sikerül profitot termelni. De azért ebben is van üzlet. Méghozzá az, hogy az akciós árakkal sok-sok elégedett vevőre tesznek szert, akik biztosan megjegyzik, melyik volt az az üzlet, ahol szemtelenül olcsón megkaparintották az áhított tárgyat, így az év többi részében is rendszeres vásárlók maradnak. Ennek köszönhetően az anyacégnek fél éven (!) belül megtérül a Fekete Pénteki esetleges bevételkiesés. Elképesztő, nem?

Turpisság 3.0
Hiába a kedves eladói mosoly, az ajándék cukorka vagy az ingyenes kiszállítás, senki ne gondolja, hogy az áruházaknak mi, vevők vagyunk a legfontosabbak. Tény, hogy sokat nyomunk a latban, de a nap végéncsak az számít, hogy hány vigyorgó nullával nőtt a forgalom. Pontosan ez az oka annak, hogy a Black Friday egyfajta készletkisöprés is. Az áruházláncok ilyenkor olcsón megszabadulnak a régebbi modellektől, a legújabb modellek pedig csak néhány héttel karácsony előtt kerülnek a polcokra. A nagy üzletláncokat irányító bölcs öltönyösök jól tudják, hogy a gazdagok úgyis simán kipengetik a teljes árat, viszont a kevésbé jómódúakat csak az akciókon keresztül tudják magukhoz láncolni. Furmányos!

#6 – Black Friday számokban

Ha számok, akkor könyvelők. És ha könyvelők, akkor van még egy érdekesség a Black Friday elnevezéséről. A könyvelők régen nem pusztán feljegyezték, hogy mi a helyzet a kiadás-bevétel mérlegével, hanem más színnel jelölték a veszteséges időszakot, mint a nyereségeset.

A rosszabb hónapokban piros tollal körmöltek, de amint a mérleg pozitívba fordult, messzire hajították a piros irónt és feketére váltottak. A Black Friday tehát azért fekete, mert ez a szín a várható busás profitot szimbolizálja.

A 2008-ban kirobbant gazdasági válság az egész világot megviselte. Ám a Black Friday ennek ellenére is hasított. Lássuk, mit jelent ez számokban.

2009-ben 595 millió dollár értékben cserélt gazdát áru, 2012-ben viszont már 1 milliárd 42 millióért. Hogy ez nem olyan sok? Nem hát, mert ez csak az online áruházakra vonatkozik.

A „rendes” üzletek esetében 2010-ben „mindössze” 45 milliárd dollár volt a teljes Fekete Pénteki bevétel, ami azt jelenti, hogy egy fő átlagosan 365 dollárért vásárolt. Egy évvel később ezek a számok 52,4 milliárd dollárra, vagyis fejenként 398 dollárra emelkedtek. 2012-ben pedig már 59 milliárd dollárt költöttek az emberek, ami azt jelenti, hogy fejenként körülbelül 423 dollárral lettek szegényebbek.

A móka kedvéért egy konverter program segítségével átváltottuk az 59 milliárd dollárt forintra. Miközben az alkotó pihent, a gép erre jutott: 15623796073156.61 Ft. Hogy ez pontosan hány száz milliárd, azt meg sem próbálnánk kiszámolni, de az egész biztos, hogy jó sok Nutellát lehet belőle venni, és utána még a személyi edzőre is bőven futja.

#7 – Hajmeresztő történetek

Érthetetlen, hogy még nem született brit tanulmány a Black Friday és a futballhuliganizmus párhuzamairól. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Fekete Péntek legalább annyira előhozza az emberekben rejlő állatot, mint az, hogy a bíró nem látta, hogy Ronaldo (vagy Messi/Sterling/Torghelle) lesen volt.

Előfordult, hogy a megvadult vásárlók betörték az üvegajtót még nyitás előtt, de olyan is, hogy egy sorban álló nő fegyverrel fenyegetőzött, nehogy valaki más csapjon le az általa kinézett akciós termékre. Volt, aki paprika spray-vel igyekezett érvényesülni, egy szemfüles úriember pedig lábon lőtt valakit pusztán azért, hogy megkaparinthassa az illetőnél lévő plazmatévét.

Világos, hogy a „légyszi, légyszi, szép a mosolyod, azt én szeretném” aligha lett volna célravezető, de nem félt attól, hogy a fájdalomtól a másik leejti a szajrét és összetörik a képernyő?!

Egy srác annyira vágyott egy bringára, hogy még verekedni is hajlandó volt érte. Majd miután kiütötte a konkurenciát, felpattant a drótszamárra és fizetés nélkül elkerekezett.

Egy hölgy 12 órát állt sorba néhány 2 dolláros törölközőért, egy úr pedig két hatalmas bödönnel érkezett a kasszához, amelyekben aprópénz volt. Nem nehéz elképzelni, mit érezhetett a mögötte álló, akinek végig kell néznie, amint a pénztáros összeszámolja a 200 dollárt negyed- és féldollárosokból. A sorban valószínűleg többen is úgy érezték magukat, mint a Family Guy-os Peter Griffin a Robert Loggia jelenetben.

Szomorú, de még haláleset is többször előfordult: 2008-ban például ketten is életüket vesztették egy lövöldözésben.

+1 – Világhódító Black Friday

A Black Friday ma már húsznál is több országban hódít: az Egyesült Királyság 2010-ben, Mexikó 2011-ben, Kanada 2012-ben, Spanyolország pedig 2015-ben csatlakozott. Az amerikai számokat persze sehol nem tudják lekörözni: a vásárlók átlagosan 1007,24 dollárt költenek (vagyis cirka 300 ezer forintot), és ezek a legnépszerűbb termékek:

Konklúzió

A Black Fridayt több amerikai államban is munkaszüneti napnak nyilvánították azoknak, akik nem a kereskedelemben vagy a bankszektorban dolgoznak. Azoknál a cégeknél, ahol nem ennyire szerencsések az alkalmazottak, meglepően sok „megbetegedést” regisztrálnak ezen a pénteken. Érthető, hiszen néhány álköhögésért cserébe a dolgozók így a Hálaadással együtt hipp-hopp négynapos vakációt rittyentenek maguknak.

Jóllehet a Fekete Péntek nálunk nem ünnep, és jó eséllyel nem is lesz az, egy biztos: ezen a napon érdemes figyelni az akciókat. Aki pedig vásárlás ügyben hajlamos könnyen elcsábulni, feltétlenül írjon egy listát arról, hogy mi az, amire tényleg szüksége van. Megéri kitartani a leírtak mellett, hiszen a Black Friday így valóban a spórolásról fog szólni.