5 fontos tudnivaló a téli utasbiztosításról
Így válaszd ki
A statisztikák szerint a magyarok körében továbbra is töretlen népszerűségnek örvend a síelés és a snowboardozás: e két téli sportot 2016-ban összesen 547 ezer honfitársunk választotta; pont annyi, amennyi 2015-ben is - derült ki egy, a síelők.hu oldal által közölt, tavaly áprilisi kutatásból.
RENDKÍVÜLI HÍR
Sajnálattal értesültünk a hírről, miszerint Miklós Edit 2018. január 13-án - közel egy évvel a tavalyi balesete után - ismét
balesetet szenvedett, a Bad Kleinkirchheimben megrendezett világkupa-versenyen. Mint Miklós Edit, illetve a Magyar Síszövetség
hivatalos utasbiztosítója, ezúton is mielőbbi felépülést kívánunk Editnek! Biztosítónk a továbbiakban is mindent megtesz Edit
mihamarabbi gyógyulása érdekében.
Laurent Vanat svájci gazdasági tanácsadó évente megjelenő nemzetközi tanulmánya szerint
- a hazai síelők nagyjából 90 százaléka külföldi pályákon csúszik le
- és csupán tízből egy magyar csatolja fel lécét vagy hódeszkáját valamelyik itthoni terepen.
A számokból a téli sportok népszerűsége mellett az is kiolvasható, hogy a síelők és a snowboardozók jóval óvatosabbak, mint az átlagos utazók. Ez persze érthető is, hiszen a pályákon mégiscsak több veszélynek van kitéve , mint a tengerparton heverészve. Hogy mit is mutatnak a számok? Azt, hogy amíg
- az összes magyar utazó csupán 35 százaléka köt utasbiztosítást,
- addig a téli sportok hazai szerelmeseinek mintegy 60 százaléka gondoskodik ilyen módon is a biztonságról.
Ám a tapasztalatok szerint az már sokuk számára nem tiszta, hogy pontosan mire is fizet a síbiztosításuk, milyen anyagi kártérítésre jogosultak, ha pech történik. Most ennek járunk utána.
Neked is ugyanaz járna baj esetén, mint Miklós Editnek?
Adódik is rögtön a kérdés: vajon mit ér egy síbiztosítás, ha igazán nagy baj történik? Például, ha valaki olyan súlyos balesetet szenved, mint tavaly január közepén Miklós Edit magyar alpesi síző. Edit a zauchensee-i sívilágkupa-futam hivatalos edzésén sérült meg, miután a pálya felső részén, egy bal kanyart követően a jobb lécét elvitte a jég. Emiatt elveszítette az egyensúlyát, többször megpördült, majd kicsavarodott testhelyzetben a térdére zuhant.
Szerencsére gyorsan jött a segítség:
Ahogy nem sokkal később kiderült, a számla végén súlyos, több tízezres summa állt, ráadásul nem forintban, hanem euróban. A végösszeg pontosan 43 034,59 euró, azaz mintegy 13,4 millió forint volt! És akkor még nem beszéltünk a hónapokig tartó rehabilitáció kapcsán felmerülő újabb jelentős kiadásokról. De vajon mennyit fizetett ezekből a biztosító? És ami még ennél is fontosabb: mennyit fizet akkor, ha történetesen nem egy olimpiai 7. helyezett sízővel történik baleset? Vajon Te is hasonló ellátásban részesülnél egy ilyen komoly sportbaleset után? Jogos kérdések, lássuk hát a válaszokat!
- a síelőt helikopterrel egy Innsbruck melletti magánkórházba szállították,
- ahol még aznap éjjel mindkét térdét megműtötték.
A végösszeg pontosan 43 034,59 euró, azaz mintegy 13,4 millió forint volt!
És akkor még nem beszéltünk a hónapokig tartó rehabilitáció kapcsán felmerülő újabb jelentős kiadásokról. Jogos kérdések, lássuk hát a válaszokat!
- De vajon mennyit fizetett ezekből a biztosító?
- És ami még ennél is fontosabb: mennyit fizet akkor, ha történetesen nem egy olimpiai 7. helyezett sízővel történik baleset?
- Vajon Te is hasonló ellátásban részesülnél egy ilyen komoly sportbaleset után?
Jogos kérdések, lássuk hát a válaszokat!
Helikopteres mentés, kórházi ellátás, hazaszállítás: több millió forintba is kerülhet egy rossz mozdulat, ha nem kötsz utasbiztosítást.
1. Betegség vagy baleset: hüttéből a (magán)kórházba…
Látható tehát, hogy csúnyán becsapja magát, aki abban bízik, hogy vele nem történhet baj, ő „mindig óvatos”, és egyébként is „szerencsés típus”.
Aligha gondolhatja bárki is, hogy például Miklós Edit kereste a bajt, amikor tavaly baleset érte. Ráadásul Edit esete sajnos egyáltalán nem példa nélküli: az elmúlt években több, hozzá hasonlóan edzett és kiemelkedő kondícióban lévő profi síző – például Lindsey Vonn, Christine Scheyer, Bode Miller vagy Aksel Lund Svindal – is súlyos térdsérülést szenvedett lesiklás közben.
Az alábbi, csupán „ízelítőnek” szánt néhány példából pedig jól látható, az Edit balesete után kapott számla 43 ezer eurós összege egyáltalán nem kirívó. Hiszen például az Ausztriában – a sípályák környékén sok esetben magánkézben lévő szolgáltatók által – elvégzett
- helikopteres mentés díja 5-15 ezer euró (mintegy 1,5-4,5 millió forint),
- de még a motoros szános szállítás költsége is több száz euró lehet,
- kórházi műtét és ellátás összege 8-20 ezer euró (nagyjából 2,5-6 millió forint),
- amikhez képest a Magyarországra történő hazaszállítás díja már „csekélység”: 1-1,5 ezer euró (körülbelül 300-450 ezer forint).
Persze ha baleset történik, a mentősök nyilván akkor is ellátják a sebesültet, ha nincs biztosítása. Viszont ebben az esetben nemcsak a sebeit öltik össze, de utólag a teljes ellátás – akár több millió forintos – költségét is a nyakába varrják.
Ez sajnos számos alkalommal megtörtént már honfitársainkkal, ahogyan ennek ellenkezője is, amikor egy biztosító egyetlen ügyfél mentésére és ellátására tíz millió forint feletti összeget is kifizetett. Pont ezért fontos, hogy minden síelni indulónak legyen olyan biztosítása, amely Editéhez hasonlóan akár 50 millió forintig is fizeti
- egy balesetnél a mentés – például a helikopterrel vagy a motoros szánnal történő szállítás, a kutatás/kimentés – költségeit,
- a tolmács díját (például ha az orvossal kell konzultálni),
- szükség esetén a családtagok kiutazásának és szállásának, illetve a rokonokkal való kapcsolattartásnak a költségét,
- az esetleges kórházi önrész, vizitdíj és a kórházi napidíj összegét,
- ha szükséges, a magánkórházi műtétet és ellátást,
- a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát,
- a beteg hazaszállítását,
- illetve baleseti halál vagy rokkantság esetén a kártérítés összegét.
Egy szerencsétlenül járt síelő például fejkamerával rögzítette saját síbalesetét.
2. A sípályán is kell „KGFB”!
Balesetet persze nemcsak elszenvedhetünk a pályán, de okozhatunk is. Mi történik például akkor, ha síelés közben nekiütközöl valakinek, aki emiatt kórházba kerül, és hónapokra kiesik a munkából?
A válasz egyszerű: ugyanúgy ki kell fizetned a kárt, mint például egy autóbaleset vétkes sofőrjének.
- Ilyenkor a károsult pénzt követelhet például az egészségügyi ellátása, a munkából történő kiesése vagy akár maradandó egészségkárosodása miatt is,
- de az okozó fizetheti a károsult tulajdonában, felszerelésében okozott kárt vagy a jogi képviselet és egy per költségeit is.
Erre figyelmeztet Oroszlán Zsuzsa biztosítási szakjogász is: „Ha például valaki elüt síelés közben egy jól kereső német orvost, akkor
- ki kell fizetnie a károsodott ruházatot, a sífelszerelést,
- a mentés, a kórházi ápolás,
- valamint a hazaszállítás költségeit.
- Ha pedig otthoni rehabilitációra kerül sor, az a károkozót terheli,
- ahogyan az átmeneti munkaképtelenség miatt kiesett bér és
- az esetleges otthoni segítő költsége, valamint
- a balesetet szenvedett ügyvédjének a díja is.”
„A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie - mondta korábban Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke.
Ezekre az esetekre találták ki a felelősségbiztosítást, amely a KGFB-hez hasonló: akár több millió forintig is fizeti a más tulajdonában vagy testi épségében általunk okozott kárt.
Csak megfelelő előkészületek után lehet felhőtlen a szórakozás: sokat kockáztat, aki utasbiztosítás nélkül indul el.
3. Műszaki cikk, sportfelszerelés, Te Drága!
Aki csatolt már fel sílécet vagy snowboardot valaha, az tudja: ezek a téli sportok nem tartoznak a legolcsóbb hobbik közé, hiszen
a felszerelés a lécektől a védőeszközökön át a kiegészítőkig és a ruházatig simán belekerül több százezer forintba,
így azok pótlása vagy javíttatása sem olcsó. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbben már a sípályára se tesszük ki a lábunkat különböző műszaki cikkek nélkül. Mobil mindenkinél van, de egyre népszerűbbek a GoPro fejkamera és a táblagépek is. Ezért aztán nagyon nem mindegy, hogy ki állja a cechet, ha a saját vagy bérelt sífelszerelésünket, ruházatunkat vagy kütyünket valamilyen kár éri, például megsérül, vagy amíg a hüttében lazítunk, eltűnik.
Szerencsére jóval kisebb a baj, ha egy síbiztosítás birtokában jogosultak vagyunk az ezekre is kiterjedő, akár 400 ezer forintot is elérő kártérítésre!
4. A síbérletről se feledkezz meg!
De nem kell mindig aggodalmaskodni, hiszen simán előfordulhat az is, hogy semmi baj nem ér a téli szabadság alatt! Például azért, mert el sem utaztok.
Viccet félretéve: bármikor közbejöhet például egy betegség – gyerekkel utazóknál ez igen gyakori –, ami miatt meghiúsul vagy előbb véget ér az utazás. Így pedig a már kifizetett szolgáltatások, programok árát nagy valószínűséggel elbukod. Ezek közül pedig egy síelés alkalmával igencsak fájó tud lenni például az 1 hetes síbérlet ára, amely egy négytagú család esetében elérheti akár az 500 eurót, azaz a mintegy 150 ezer forintot is.
Ezért sem mindegy, hogy van-e síbiztosításod, amely betegség vagy baleset esetén fizeti a síbérlet árát a fel nem használt napokra. Sőt, a biztosítás abban az esetben is megtéríti a bérlet árát, ha a sípálya üzemeltetője rendkívüli ok, például extrém időjárás vagy lavinaveszély miatt lezárja a pályát.
5. Ha feladná az autó
Mi történik, ha útban a sípályák felé balesetet szenvedünk vagy egyszerűen csak lerobban az autónk? Mi van, ha emiatt nem tudjuk folytatni az utat? Az talán nem újdonság, hogy külföldön horror összegbe kerül az autó elszállítása és javíttatása…
A síbiztosításhoz választható Autó assistance ezért szintén nem kidobott pénz, ugyanis egy ilyen esetben a biztosítónk megszervezi és fizetheti helyettünk
- a helyszíni javíttatást vagy a szervizbe szállítást,
- az alkatrészcserét,
- a defektes gumiabroncs költségét,
- a csereautó bérlését vagy a hazautazást,
- sőt, akár még a szállást is a javítás idejére.
6. A biztonság bármikor, bárhonnan elérhető!
Ne feledd tehát, a segítség – azaz a biztosítód magyar nyelvű, 0-24 órában elérhető segélyvonala – bármikor, bárhonnan, bármilyen helyzetben elérhető, csupán előrelátóan kell gondoskodnod szeretteid biztonságáról! A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyarok 2016-ban többnapos külföldi utazásaik során összesen mintegy 602 milliárd forintot költöttek 42,8 millió nap alatt, azaz
külföldi útjaink során naponta átlagosan 14 068 forintot adtunk ki fejenként a szállástól kezdve a múzeumi belépőkön át az ajándékokig.
A nyugodt utazás, azaz egy utasbiztosítás díja – napi 400-600 forint fejenként – tehát csupán 3-4 százaléka a költségeidnek! A teendő ilyen esetben mindössze annyi, hogy például egy internetes utasbiztosítás kalkulátor segítségével, gyorsan kiválasztod a megfelelő ajánlatot, a biztosítást pedig online vagy mobiltelefonon megkötöd – a lényeg csupán annyi, hogy még Magyarország területéről tedd meg ezt!