12 tévhit az egészségről, aminek sokan bedőlnek

Gondoltad volna, hogy a leggyakoribb téveszméknek külön Wikipédia-oldala van? Vagy azt, hogy a tévhit nem egy 21. századi különlegesség? Az egészséggel kapcsolatban is rengeteg olyan népi bölcsesség vagy hiedelem kering a köztudatban, ami féligazságokra vagy akár teljes tévedésekre épül.

Nézzünk néhányat:

Most lerántjuk a leplet azokról az egészséggel kapcsolatos „közismert tényekről”, amik már a könyöködön jönnek ki, miközben egytől-egyig tévesek!

1. Hét év, amíg megemészted a lenyelt rágót

Megnéztük, hogy a netes keresők adatai szerint, milyen kérdésekre guglizunk rá a leggyakrabban az egészséggel kapcsolatban. Kiderült, hogy sokunkat érdekli, vajon mennyire ártalmas a rágó lenyelése. Főleg, mióta kitudódott, hogy Sean Spicer, a Fehér Ház korábbi sajtótitkára potom két és fél csomag rágógumit fogyaszt el és nyel le. Ráadásul mindezt délig! Hogy ez okozhat-e bármiféle bajt? Bár a gumi tényleg nem emészthető anyag, az olykor-olykor lenyelt rágó simán áthalad a beleken és kiürül a szervezetünkből – pont úgy, mint minden más étel, ami a testünk számára nem hasznos vagy nem emészthető. „Akkor van baj, ha a nagy mennyiségű rágógumi bélelzáródást okoz a gyerekeknél” - mondja Dr. Michael Picco, a Mayo klinika professzora.

2. A kávé gátolja a növekedést

Koffeint számos élelmiszer tartalmaz, például

De vajon igaz az, amitől sok szülő retteg?

Tényleg hatással van a gyerekek koffeinfogyasztása a csontjaik növekedésére? Szögezzük le: ezt semmilyen kutatás nem bizonyította eddig. A gyakori koffeinfogyasztás ugyan a felnőtteknél kissé mérsékelheti a kalcium felszívódását, de egy csésze kávé ilyen hatását már egyetlen evőkanál tej elfogyasztása is semlegesíti.

A koffein káros hatásával kapcsolatos rémhírt egyébként valószínűleg egy amerikai gabonagyártó cég – koffeinmentes reggeli italát népszerűsítő – reklámja terjesztette el. Ez azt állította, hogy a kávé idegméreg, amit soha nem szabadna gyerekeknek adni. Ez persze nem igaz!

Ha viszont már a kávénál tartunk, akkor oszlassunk el gyorsan egy másik közkeletű tévhitet is! Te is hallottad már, hogy a kávé és a sör kiszárít, ugye? De miért is? Azért, mert a koffein és az alkohol vízhajtó hatásúak. Ez igaz. Csakhogy ipari mennyiségben! Egy-két kávé vagy sör koffein-, illetve alkoholtartalma tehát még bőven kevés ahhoz, hogy kiszáradj. Épp ellenkezőleg: csekély mennyiségű kávé vagy sör pont ugyanolyan jól hidratál, mint a víz.

3. Kiszáradás ellen igyál sportitalt!

Ha már a kiszáradás a téma, akkor vegyünk górcső alá egy másik „közismert” tényt! Azt mindenki tudja (ugye, mindenki?), hogy a szénsavas és a cukros üdítők nem túl egészségesek. De mi van az ”érdekes” színű és ízű sportitalokkal, amelyeket a reklámok szerint testmozgás után kell elfogyasztanunk azért, hogy pótolni tudjuk az elvesztett elektrolitokat?

Nos, nem árt tudni, hogy a sportitalok jelentős részének a cukortartalma sokkal magasabb, mint amire szükségünk van, függetlenül attól, hogy edzettünk-e vagy sem. Ha már mindenképpen „lónyálakat” akarunk inni, érdemes alacsony kalóriatartalmú sportitalt választani, de a folyadékpótlásra és a szomjunk oltására még mindig a víz a legjobb és legegészségesebb megoldás!

4. Igyál napi 2 liter vizet! Sőt, inkább 4-et!

Egy kicsit maradjunk még az ivásnál!

Te tudod, hogy mennyi folyadékra van szükséged naponta? Másfél literre? Két literre? Netán háromra, négyre is akár? Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatók nem találtak összefüggést az egészséges emberek folyadékbevitele és a vesebetegség, a szívproblémák, a vér nátriumszintje vagy a bőr minősége között.

A hidratálás ettől még valóban nagyon fontos a szervezet számára, de nincs egységes szabály arra, hogy mennyi vizet kell innunk egy nap. Tudni kell azt is, hogy a különféle ételekből és folyadékokból is vízhez jut a szervezetünk, persze ettől még minimum egy okunk biztosan van arra, hogy bőségesen igyunk vizet: a cukros italokkal ellentétben a víz teljesen kalóriamentes!

5. Tarts léböjtkúrát egy kiadós lakmározás után!

A méregtelenítő léböjtkúrák mítosza alapvetően a celebektől ered – kár azonban azt hinned, hogy ők ezeknek köszönhetik vonzó és egészséges külsőjüket! A valóságban ugyanis az emberi szervezet természetes módon távolítja el a káros vegyi anyagokat, erre szolgál a máj, a vesék, valamint a gyomor- és a bélrendszer, ezt a folyamatot pedig egyetlen gyümölcslé sem gyorsítja fel. Ráadásul a gyümölcsök és zöldségek facsarása közben pont ezek legértékesebb részeit – a növényi rostokat – távolítjuk el, tehát a préselés miatt a levek kevésbé egészségesek, mint a gyümölcsök és zöldségek eredeti formájukban.

6. Leesett a kaja a földre? Él az 5 másodperces szabály!

Leejtetted az ételt a földre? Pech. De szerencsére ilyenkor él az 5 másodperces szabály! Vagy mégsem?

E szerint, ha a földön landolt ételt 5 másodpercen belül felkapod, még nyugodtan megeheted, semmi bajod nem lesz tőle. Sajnos ki kell ábrándítanunk, ez ugyanis óriási tévedés!

A földön lévő baktériumok akár a másodperc ezredrésze alatt is beszennyezhetik az ételt. Az tény, hogy a nedves ételek jobban vonzzák a baktériumokat, mint a szárazak, ettől azonban még nincs olyan, hogy „biztonságos időtartam”. Tehát az, hogy elfogyasztasz-e néhány baktériumot is az étellel együtt, vagy sem, sokkal inkább a padló tisztaságán múlik, nem pedig azon, hogy egy szelet száraz kenyérért hajolsz-e le vagy a Jókai bablevest kanalazod össze a földről (az persze igaz, hogy az utóbbit kétségtelenül körülményesebb elfogyasztani a padlóról)!

Rakd rendbe az emésztésed, egyél egy joghurtot!

A táplálkozással kapcsolatos ugyancsak közkeletű házi praktika szerint, érdemes sok joghurtot fogyasztani, mivel az ezekben lévő probiotikumok segítik az emésztést. Sőt, még a karcsúságunk megőrzését is! Az tény, hogy a belekben lévő baktériumoknak közük van az anyagcseréhez és az elhízáshoz is, de az még a kutatók számára sem egészen tiszta, hogy ezek milliárdjaira hogyan is hatnak a joghurtban lévő probiotikumok. Persze ettől még nincs szó arról, hogy a joghurt egészségtelen lenne, csak a reklámok kicsit felnagyítják a szerepüket. Ugyanakkor az is tény, hogy rengeteg joghurt tele van cukorral, ami hozzájárul többek között az elhízáshoz is, így hát célszerű inkább a natúr verziót választani.

8. Sok tojás egyenlő magas koleszterinszint

A népi hiedelem szerint, ha túl sok tojást eszel, megnő a koleszterinszinted. Köztudott, hogy a tojásban sok a koleszterin. Csakhogy legtöbbünk számára ennek nincs jelentősége, mivel egyre több kutatás azt igazolja, hogy az elfogyasztott ételekben – tehát például a tojásban – lévő étkezési koleszterinnek valójában nincs komoly hatása a vér koleszterin szintjére.

9. Ha beveszed a multivitamint, egészséges leszel

Jól hangzik, hogy egyetlen (vagy néhány) tabletta képes biztosítani számodra mindazt, ami az egészségedhez kell, ugye?Csak sajnos az a helyzet, hogy a több évtizedes kutatások többsége nem igazolja, hogy indokolt marékszámra szedni a multivitaminokat.

Sőt, néhány esetben sajnos még az is kiderült, hogy egyes bogyók növelhetik a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Az igaz, hogy alultáplált emberek esetében indokolt lehet egyes vitaminok pótlása, de normális esetben ezeket a tápanyagokban gazdag ételek segítségével kell bevinni a szervezetünkbe.

10. Kimész vizes hajjal vagy alulöltözve, máris megfáztál!

Aligha van olyan olvasónk, aki még nem hallotta otthon, hogy: „Öltözz fel kisfiam/kislányom, különben nagyon meg fogsz fázni!” A tél közeledtével nem árt tudnod: nincsen semmilyen bizonyíték arra, hogy menetrendszerűen ágynak dőlsz majd, ha hidegben vizes hajjal (vagy sapka, sál és kesztyű nélkül) indulsz el otthonról.

Azt viszont tartsd észben, hogy nem a hidegtől leszel beteg (vagy attól, hogy fázol), hanem a meghűlést okozó vírusoktól. Egész más – tudományos – magyarázata van tehát annak, hogy zimankó idején gyakrabban fázunk meg. Télvíz idején ugyanis sokkal többet tartózkodunk zárt helyen, így nagyobb eséllyel kapunk el másoktól például egy vírusos fertőzést. Egyes szakértők szerint egyébként a hideg időjárás még segíti is a szervezet védekezőképességének erősítését.

11. A „ropogtatástól” ízületi bajaid lesznek!

Valószínűleg te is ismersz legalább egy olyan embert, aki rendszeresen „ropogtatja” az ujjait vagy a nyakát. Ahogyan olyat is, akinek ez az idegeit borzolja, ugye? Talán éppen az utóbbiak kezdték el terjeszteni azt a mítoszt, hogy akik régóta és gyakran tördelik az ujjperceiket, azok ízületi gyulladástól fognak szenvedni. Ezzel szemben az az igazság, hogy a „ropogtatás” és az artritisz kialakulása között nincs kapcsolat, legalábbis nem gyakoribb az ízületi gyulladás azoknál, akik ezzel a szokással hívják fel magukra a környezetük figyelmét.

12. Az egészség megőrzése nagyon drága mulatság

Mint cikkünkből is kiderül, az egészség megőrzéséhez fontos a tájékozottság és a tudatos életmód, ahogyan az is, hogy ne dőljünk be a tudományosan hangzó városi legendáknak. Viszont ezeken túl elengedhetetlen még, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra, illetve baj esetén mielőbb megfelelő orvosi segítséget kapjunk.

„Igen ám, de ez nagyon költséges mulatság” - tartja az egyik leggyakrabban hangoztatott tévhit. És tényleg, ha nem akarjuk az ezer sebből vérző állami rendszerre bízni az egészségünket, akkor a magánorvosi ellátást elég költséges dolog zsebből fizetni. Csakhogy…

Nyugat-Európa országaihoz hasonlóan már itthon is egyre több biztosító - mint az UNION biztosító is - kínál havi néhány ezer forintért olyan egészségbiztosításokat, amelyek fizetik