Union Biztosító Zrt. | Vienna Insurance GroupUnion Biztosító Zrt. | Vienna Insurance GroupAkadálymentes nézetMenü
Porig égett 70 ezer londoni otthona

Porig égett 70 ezer londoni otthona - még biztosításuk sem volt

/blog-cikkek2016. augusztus 5.blog lakás

Vasárnap hajnalban tűz ütött ki London belvárosában, a Pudding Lane egyik üzletében, és a lángok gyorsan továbbterjedtek. Miközben a helyiek arról vitáztak egymással, hogyan fékezhetnék meg a tűzvészt, a pusztítás megállíthatatlanná vált. 70 ezren maradtak fedél nélkül. Nem volt biztosításuk.

A történet természetesen nem friss, de az 1666-os londoni tűzvész elementáris erővel hat még a mai napig is. A pusztításnak súlyos társadalmi és gazdasági következményei lettek, emellett vérfagyasztó történetek és sokkoló festmények láttak napvilágot, ráadásul tragikus énekek is születtek a tűzvészről.

"London's burning, London's burning.
Fetch the engines, fetch the engines.
Fire fire, Fire Fire!
Pour on water, pour on water..."

A lángokban a város mintegy 80 százaléka hamuvá vált: 13 200 lakóház égett le, és Londont szinte újjá kellett építeni. A tűzvészt egyetlen ember okozta, de a lángok villámgyors terjedésében fontos szerepet kaptak a szűken egymás mellé épített házak és a környező ingatlanok tulajdonosai is. Utóbbiak nem engedték, hogy lerombolják otthonaikat, üzleteiket, amikor kiderült, hogy a lángok már csak így fékezhetők meg. Mindez szinte napra pontosan 350 évvel ezelőtt, szeptember 2-án történt.

Ugorjunk egy kicsit előre az időben. 22 esztendővel később, 1688-ban egy Edward Lloyd nevű ember megnyitotta kocsmáját a várost kettészelő Temze partján. Hogy mi a közös ebben a két, egymáshoz egyáltalán nem kapcsolódó eseményben? Most megtudhattok pár, kevesek által ismert rejtélyes sztorit és érdekességet a biztosítások történetéből! Kezdődjön hát egy izgalmas kaland...

Kalózok vs. terroristák - kockázatok mindig lesznek

Mint korábbi cikkeinkből is kiderül, korunk emberére számos veszély leselkedik.

Tudjuk, durván hangzik, azonban veszélyek a történelem során mindig voltak, sőt, lesznek is. Csak épp ezek más típusúak voltak. Gondolj csak bele! Őseink nálunk sokkal gyakrabban tapasztalták meg a saját bőrükön, hogy egy pillanat alatt földönfutóvá válhat valaki, például az időről időre bekövetkező

Hamar rájöttek, hogy odaveszett értékeiket csak egyféleképpen tudják pótolni. Úgy, hogy közösen, már jó előre felkészülnek ezekre a törvényszerű sorscsapásokra. Éppen ezért már évszázadokkal ezelőtt is megtörtént, hogy előrelátóan pénzt gyűjtöttek, így a felhalmozott közös megtakarításokból később kisegíthették bajba jutott társaikat. Már felmenőink is tudták ugyanis:

A baj – természeténél fogva – bármikor, bárkivel megtörténhet. Az általában szerencsés és a mindig óvatos emberekkel is.

Hogy ez az utóbbi megállapítás mennyire igaz, azt a következő történet is jól példázza.

Sose tudhatjuk, hogy mikor történik baj!123rf.comSajnos, nincs 100 százalékos biztonság, és a baj még a szerencsés vagy a mindig óvatos embereket sem kíméli.

London lángol: 70 000 hajléktalan egy apró parázs miatt

Lángokban áll

Mindössze 4 nap leforgása alatt 8-ból 7 ember otthona válik semmivé.

Nem, ez nem a legújabb hollywoodi katasztrófafilm előzetese, hanem maga a valóság. Igaz, szerencsére nem napjaink valósága, hanem egy több százéves tragikus emlék, ami egyetlen emberrel és az ő figyelmetlenségével kezdődött. Thomas Farrinor, a királyi pék neve sokak számára ismert Nagy-Britanniában, csak sajnos a férfi nem a kiváló kenyereinek köszönheti szigetországbeli hírnevét, hanem annak, hogy egy dolgos nap végén elfelejtette eloltani a parazsat a kemencéjében. Ez az apróságnak tűnő hiba alapjaiban változtatta meg London városképét. 1666. szeptember 2-án hajnalban egy szikra miatt lángra kapott a kemence mellett lévő tűzifa, nemsokára pedig már az épület is égett. Majd az egész utca. Majd az egész környék.

Kitört a nagy londoni tűzvész.

A szűk sikátorokban lévő és akkoriban nagyrészt még fából épült házak oltása – a maiakhoz képest kezdetleges eszközökkel –, lehetetlen vállalkozásnak bizonyult. A szeles időben néhány óra alatt a folyó egész északi partja lángba borult. Három nappal később, szeptember 5-ére a város négyötöde hamuvá vált.

Egyetlen ember gondatlansága miatt London 70 ezer polgára vált földönfutóvá. Ők pedig még nem rendelkeztek biztosítással.

S nem csak azért, mert akkoriban még nem lehetett online biztosítást kötni…

Szerencsére ez a történet itt még nem ért véget…

A Temze-parti város elsöprő katasztrófája ugyanis ráébresztette az embereket arra, hogy együttes erővel kell védekezniük, ha nem akarják, hogy a következő tűzvész során ismét minden vagyonuk odavesszen. Eltelt néhány év, mire rájöttek a megoldásra, de az egyértelműen az 1666-os „lángok között született”. Egy Nicholas Barbon nevű közgazdász társaival ugyanis megalapította az első, tűzbiztosításokkal foglalkozó társaságot, amely kezdetben 5 ezer otthont biztosított. Hamarosan azonban elszaporodtak a hasonló cégek a szigetországban, majd egész Európában is. Ezekből a tűzbiztosításokból fejlődtek ki a mai lakásbiztosítások.

Biztosítást kötnél? Menj a kocsmába!

Ez a válasz bizony nem napjainkban, sőt, nem is hazánkban hangzott el. A helyszín továbbra is a ködös Albion, azon belül is London. Alig két évtized telt el a nagy londoni tűzvész óta. 1688-at írtak, amikor Edward Lloyd kocsmát nyitott a Temze partján. Akkoriban valószínűleg még ő sem gondolta, hogy a biztosítások kialakulását övező számos legenda közül az egyik legérdekesebb történet épp az ő kocsmájához kötődik majd.

Képzeletben pillantsunk be Edward kocsmájába!

A lármás talponálló tele van velencei, flamand és helybéli hajótulajdonosokkal, kereskedőkkel és hajóskapitányokkal. Körükben hamar népszerűvé vált a poharazó, hiszen – a sör mellett – a legfrissebb és megbízható forrásból származó hajózási hírekhez is hozzájuthattak. Ráadásul nem is akárhogyan! Edward csapos ugyanis nemcsak az üres poharak töltögetésével volt ám elfoglalva, hanem időnként a pult fölött található harangot is megkongatta. Hogy mikor? Akkor, amikor a betérő matrózok rossz hírt közöltek vele. Méghozzá azt, hogy egy hajót szerencsétlenség ért, például egy viharban elsüllyedt vagy a kalózok kifosztották. Jó üzletember lévén Edward gyorsan felismerte, hogy a kocsmába befutó információkkal – függetlenül azok tartalmától – több pénzt kereshet, mint a sörcsapolással. Így hát fogadóirodát alakított ki kocsmájában, ahol a tengerészek például arra tehettek pénzt, hogy melyik hajó és mikor jut el épségben valamelyik távoli célállomásra, és hogy melyik jár kevésbé szerencsésen. Amikor a friss híreket meghallva Edward „kihirdette az eredményeket”, a vendégek elszámolták egymással a fogadásokat, ha pedig a harangot is megkongatta, a hajósok ittak egy pohár rumot a bajba jutott társaik emlékére.

Akiért a harang szól

Bár a zajos kocsmában még nyilván maga Edward sem sejtette, a csaposnak oroszlánrésze volt egy új iparág felfedezésében. Nézzük, hogyan!

Ekkoriban egyáltalán nem számítottak ritkaságnak a hajótörések és a kalóztámadások, amelyek még a vagyonosabb kereskedőket és hajótulajdonosokat is romba dönthették.

Ne feledjük, épp ezek az évek voltak a kalózok aranykorának valaki számára izgalmas, mások számára bosszantó (vagy épp tragikus) pillanatai. Arról nem is beszélve, hogy az odaveszett tengerészek családjai is nyomorba kerültek, hiszen ebben az időben még életbiztosítások sem voltak. Edward azonban arra is rájött, hogy a birtokába jutó információkkal kisegítheti a szerencsétlenül járt matrózok rokonait, egyúttal megmentheti a csődtől a hajók tulajdonosait és a kereskedőket is. Ezzel pedig a kocsmáros az egész emberiség hasznára vált. Edward több év adatait precízen feljegyezve és elemezve már könnyen meg tudta mondani, hogy mekkora valószínűséggel tér vissza a londoni kikötőbe például egy, a Távol-Keletre tartó háromárbócos kereskedelmi hajó. A múltbeli adatok alapján pedig kiszámolta a jövőben várható kockázatokat. Ezen információk alapján a kikötőből a gyarmatok felé kifutó hajók tulajdonosai – mintegy biztosítási díjként – már előre összeadták a később kártérítésére szolgáló összegeket. Ezekből pedig a harang megszólalása után kifizették a kártérítést hajók és az áruk tulajdonosainak, valamint a matrózok családtagjainak.

Emlékezzünk csak vissza a csapos nevére! Edward Lloyd. Ismerős ez a vezetéknév? Könnyen lehet, hogy nem először hallottad már, a kocsmáros ugyanis ezen a néven később megalapította a világ egyik legismertebb és legnagyobb, hajózási és ipari biztosítóját, a Lloyd’s-ot. Később aztán a hajók mellett már hajakkal is foglalkoztak, de ne rohanjunk ennyire előre…

A sör mellé egy kis nyugalom...

Mi a tanulsága a Tower Streeti kocsmából elindult történetnek? Az, hogy

Amikor biztosítást kötsz, akkor valójában nyugalmat vásárolsz. Nem azért fizeted ki a díjat, hogy később majd „visszanyerd” a pénzed.

Hanem azért, hogy a kifizetett pénznél jóval nagyobb értékű vagyontárgyaidat fenyegető kockázatok miatt ne neked kelljen aggódnod. A tengerészek példáját alapul véve is nyilvánvaló, hogy egy biztosítás sem óv meg a bajtól. Viszont, ha szerencsétlenség történik, legalább annak anyagi következményei miatt nem kell, hogy fájjon a fejed!

Több százéves történelem: a biztosítás nem mai találmány123rf.comNem egyidős az emberiséggel, de őseink felismerték a biztosítás fontosságát: nyugalmat ad a kockázatok miatti félelem helyett.

9/11: az ikertornyokkal majdnem a Lloyd’s is összedőlt

2001. szeptember 11-én, kedden, helyi idő szerint 8 óra 46 perckor minden addiginál súlyosabb terrortámadás rázta meg a nyugati világot. Az al-Kaida terrorszervezet 19 öngyilkos merénylője eltérített 2 Boeing 767-es és 2 Boeing 757-es utasszállító repülőgépet, amelyeket az Egyesült Államok jelképeinek számító épületekbe, a New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba, valamint a Pentagon egyik épületébe vezettek bele. Akik a televíziókon keresztül élőben követték az eseményeket, a mai napig kitörölhetetlen emlékként őrzik, ahogyan a több száz méter magas ikertornyok összedőltek. A terrorakciók során 2 976 ártatlan – és többségében civil – ember veszítette életét. A hír a biztosítási piacot is megrázta. A New York és Washington ellen elkövetett merényletsorozat teljes biztosítási kárösszege becslések szerint elérte az 50 milliárd dollárt. Ez volt a világ addigi legnagyobb – a 2008-as világgazdasági válság után pedig a második legnagyobb – kárösszegű katasztrófája. A Lloyd’s három évszázados története legnagyobb veszteségével nézett szembe. A Temze-parti kocsmából útjára indult vállalkozás mélyen a zsebébe nyúlt:

A World Trade Center ikertornyainak lerombolása miatti kártérítésekre közel 2 milliárd dollárt fizetett ki a károsultaknak.

Biztosítás ufók, szörnyek és hajvágás ellen

Természetesen a világ fejlődésével párhuzamosan és új, korábban ismeretlen veszélyek megjelenésével a biztosítások is átalakultak. Manapság már nyilván kicsi az igény a kalózok elleni védelemre (kivéve Afrika partjainál), ellenben egyre többen keresik az elmúlt években piacra dobott, elsőre sokszor meghökkentőnek számító termékeket. Az ezekről szóló vicces hírekből szemezgetünk most.

Életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, utasbiztosítás, balesetbiztosítás, lakásbiztosítás és gépjármű-biztosítás. Magyarországon a legtöbben ilyen típusú biztosításokat választanak. Így nem csoda, ha itthon csak nagyon kevesen hallottak arról, hogy nyugatabbra – főleg az angolszász országokban – szinte bármit lehet biztosítani.

A legnagyobb fantáziával bíró hírességek listáján biztosan előkelő helyet foglalna el Shirley MacLaine, aki arra az esetre kötött biztosítást, ha elrabolnák a földönkívüliek. Ha ez bekövetkezne, 25 millió dollárt kap a színésznő. Az azonban nem derült ki, hova utalná neki a kártérítést a biztosító…

Az ufók mellett a szörnyektől is sokan rettegnek: a skóciai Loch Ness partján megrendezett sportverseny résztvevőit a Royal and Sun Alliance 1 millió angol fontra (mintegy 370 millió forintra) biztosította arra az esetre, ha a legendás szörny, Nessie épp a verseny ideje alatt támadt volna meg valakit.

Ennél azért valószínűleg sokkal gyakoribb - de nem kevésbé szomorú - eset az, amikor a leendő férj vagy feleség az oltár előtt mondja ki a nemet. Szerencsére erre is van már biztosítás. Más kérdés, hogy mennyire biztosak a szerelmükben azok, akik ezt megkötik…

De nemcsak emberekre, hanem ebekre is kötnek nagy értékű biztosításokat. 2013-ban az USA-ban 40 ezer dollárt, azaz több mint 10 millió forintot fizetett ki a biztosítótársaság egy Border Collie műtétjére.

De térjünk vissza a hírességekhez: bár Jennifer Lopez nemrég azt állította, hogy nem kötött biztosítást a nemesebbik felére, a pletyka óta tudjuk, hogy Hollywoodban akár egyes testrészeket is lehet így védeni. Te láttad már a 15 legdrágább celebtestrész listáját? Ha nem, ülj le, mielőtt átfutod ezt, ugyanis milliós összegeket látsz majd benne. Na, persze nem forintban, hanem amerikai dollárban.

Csak néhány pontját említenénk a listának.

Ugyan a fenti listából kimaradt Troy Polamalu, érdekességként említsük meg őt is, hiszen az amerikai futball sztárja is hálával tartozik a Tower Streeti kocsmárosnak. Legtöbben hetente-havonta járunk hajat vágatni, így elsőre talán nehezen érthető, hogy Troy szponzora 1 millió dollár értékű biztosítást kötött arra az esetre, ha a játékos 10 éve növesztett, 90 centis fürtjeit le kell vágni. Hol máshol, mint a londoni Lloyd'snál írták alá a szerződést. Azért ezt már végképp nem gondolta volna Edward sem…

Egy kis csemege a végére

Vegyük a következő kérdést: ha ufók és szörnyek ellen is köthetünk biztosítást, akkor miért ne csinálhatnánk egyet gorillatámadás esetére is? Bizonyára hasonlóan hangzott az egyik munkatársunk fejében megfogalmazódott kérdés, amikor kitalálta az emberszabású majmok támadása után fizető biztosítást.

blogEz is érdekelni fog

/static/assets/xml/label-blog.xml3nolakás